Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
Lak vára 73 köthetett, hiszen az év végén már arról értesülünk, hogy a két uradalmat tartozásai fejében 12 ezer forint értékben bocsátotta zálogba a bárónak.445 A felek érthető módon nem akarták, hogy a per elhúzódjon, ezért a döntést Szálkái László kancellárra, Szapolyai János erdélyi vajdára, Várdai Pál kincstartóra és Bornemissza János pozsonyi ispánra bízták, akik 1523 szeptemberében igen különös ítéletet hoztak: noha Battyányi zálogjogon csak Lakra és Edelényre támasztott igényt, megkapta Mórit örökjogon, és kötelezték őt, hogy az előző két uradalmat ne követelje többé, amelyeket ennek megfelelően Korlátkövinek és Sárkánynak ítéltek.446 A döntést állítólag a király mellett a felek is elfogadták. Nem kizárt, hogy Battyányi nagy port kavart pozsonyi kirohanása, amelyet november végén a király és udvara jelenlétében Szálkái kancellár ellen tett, ez ügy következménye;447 az azonban tény, hogy a különös ítéletben foglaltak a felek hangsúlyozott egyetértése ellenére sem valósultak meg. Korlátkövi és Sárkány végül csak Lakot tudták birtokba venni. 1525 októberében, mikor a vár már várnagyaik ellenőrzése alatt állott, egy előzetes szerződést kötöttek a közösen elnyert vagyon felosztásáról. Ambrus eladta Lakban lévő részét Péternek háromezer forintért, de megállapodtak, hogy ha az idegen kézen lévő Tamási, Edelény és Móri visszaszerzése ügyében sikerrel járnak, Ambrus visszaadja a pénzt és megkapja Tamási várát, amihez Lakéval azonos értékű tartozékokat csatolnak, majd az így megmaradó falvakat és a két udvarházat két egyenlő részre osztják.448 A többi adománybirtok megszerzésének azonban mohácsi síkon bekövetkezett haláluk gátat vetett. Tamási például egészen 1530. évi haláláig megmaradt Hédervári kezelésében.449 A laki uradalom Mohács után Péter özvegye - egyben gyermekei gyámja - kezére került, de János király hamarosan elfoglalta, és szerb származású kapitányának, Bakic Pálnak, illetve rokonságának adományozta,450 akik előnevüket ezt követően évtizedeken át innen írták. Mikor a család 1527 végén a másik oldalhoz csatlakozott, Ferdinánd király megígérte Pálnak, hogy a várban megvédelmezi, és biztosította arról, hogy ha ezt valamilyen okból mégsem tenné meg, akkor addig 4451521. dec. 12. DL 101552-101553. (Ezekben már csak Lak kastély és Edelény birtok szerepel. A második oklevélben azt is rögzítették, hogy előbbi nyolc-, utóbbi négyezer forintos zálogösszegben illeti meg Battyányit.) 4461523. szept. 22. DL 101573. (Korabeli egyszerű másolat) 447így vélekedik: Czövek, Királyi kincsek 434. (69. jegyzet) - Battyányi pozsonyi kirohanására 1. Szydlowiecki 311-313. 4481525. okt. 13. DL 103150., királyi megerősítése egy nappal később: DL 103151. - A 3000 régi jó forint vételárat Péter két részletben kívánta kifizetni, Ambrus az első részletet Esztergomban Sibrik Osvát udvarbírótól, a másodikat Pozsonyban Acél István várnagytól vehette volna át. A második részlet elmaradása esetén Péter Vért és Szentpál birtokokat (Komárom m.) kötötte le zálogképpen. - Úgy tűnik, hogy a második részletet teljes egészében nem sikerült megfizetnie, Szentpál birtokosaiként ugyanis az első olyan komáromi adóösszeírás, amely a település esetében feltünteti a birtokosok nevét, 1545-ben a Sárkány családot jelöli meg: CP 13. kötet 217., 231. (Filmtári jelzet: 1633. doboz.) 449A vár történetének összefoglalását nyújtja javarészt kiadott forrásanyag alapján Torma, Tamási 281-290. (A Mohács környéki időkre: uo. 283.) 4501543. febr. 3. SML Jankovich 4., vö. Csányi, Jankovich 5. -— Bakié rövid életrajzát 1. Pálffy, Császárváros 42.
