Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
68 Korlátkövi Péter Noha kétségtelen, hogy Korlátkövi esetében is csak adott pillanatokban megfigyelhető érdekegyezések, illetve -ellentétek ragadhatok meg, magam jelenleg mégis úgy ítélem meg, hogy az udvarmester politikai kapcsolatrendszerében az állandóságot hárman képviselték: Sárkány Ambrus,406 Bornemissza János,407 de legfőképpen maga az uralkodó. A két, szintén homo novus báró még Péter édesapjával, Osváttal alakított ki baráti kapcsolatokat, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a komáromi ispán Bornemisszával együtt királyi adományban is részesült,408 Sárkánynak pedig átjátszotta a hegyesdi uradalmat.409 A két idősebb báró egyben egymással is régóta baráti és üzlettársi kapcsolatban állt,410 és látszólag külpolitikai irányultságuk is hasonló volt: mindketten gyakori levelezésben álltak a bécsi udvarral.411 A német kapcsolatok Korlátkövi esetében is jelentősnek tűnnek: diplomáciái küldetést kizárólag német területen teljesített; feladatai aligha voltak eredményesen teljesíthetők komoly helyi ismeretségek nélkül, és talán birodalmi bárói címe is segítette. Láthattuk, hogy az udvarmester mindkét báróval együtt végrehajtott olykor királyi parancsokat; kapcsolata mindazonáltal egyértelműen Sárkánnyal lehetett szorosabb, akivel együtt 1521-ben közösen kapták meg az uralkodótól a Hédervári-vagyont, és a mohácsi csata előtt közösen ásták el kincseiket. Magától értetődő azonban, hogy a politikusok közötti baráti kötelékek nem jelentik azt, hogy törekvéseik minden esetben azonosak voltak. Végül a királlyal kialakított szoros kapcsolatot, valamint a felé irányuló megkérdőjelezhetetlen uralkodói bizalmat már több említett és még alább említendő esemény igazolja. Ezek egyike 1519 tavaszán történt. Miután a bácsi országgyűlés elrendelte, hogy a főpapok és főurak által birtokolt királyi várakat és jövedelmeket vissza kell szolgáltatni,412 egy budai tanácsülésen óriási felháborodást keltett - főként Bakóc bíboros és az esküdt ülnökök körében hogy erre Bornemissza János és Korlátkövi Péter nem volt hajlandó. Egy Zsigmond lengyel királynak írott jelentés szerint a jelenlévő királyt tájékoztatták arról, hogy apja, Ulászló király annak idején megígértette Bornemisszával (és vélhetően Korlátkövivel is), hogy nagykorúságáig a várakat nem adják ki a kezükből. Ezt követően egyesek Bornemisszát akarták megválasztani budai udvarbírónak, hogy ezáltal törvényesen őrizhesse meg a kezén lévő királyi várakat. A király egyértelműen a két báró pártját fogta, ami Bakócot első pillanatban egy kendőzetlen fenyegetésre ösztönözte.413 Hozzáteszem, hogy Bakóc és Korlátkövi kapcsolata ellenségesnek semmiképpen sem mondható: épp ez év legelején kötöttek egymással egy komoly, de nyilván mindkettőjük számára gyü406poHtikai szerepére 1. Kubinyi, Sárkány Ambrus 263-289. 407Politikai szerepére 1. Kubinyi, Mohács 79-80. 4081507: Sopron II. 603-604. - 1510-ben Bornemissza az egyik fogott bíró a Korlátkövi Osvát és Péter, illetve Szegi Dóci Gergely között Csongrád megyei birtokjogok ügyében támadt perben, amely szintén a közeli kapcsolat mellett szólhat: DF 248706. 409Lásd feljebb a Hegyesd vára-Berencs vára című alfejezetben. 410Kubinyi, Mohács 60. (5. jegyzet), 79. (116. jegyzet), Kubinyi, Sárkány Ambrus 266., 274. 41'Kubinyi, Mohács 79., Kubinyi, Sárkány Ambrus 272-273. (Bár Bornemissza köztudottan minden külföldi diplomatával el tudta hitetni, hogy az ő embere.) 4121518. évi 7. te. CIH 1000-1526. 756. 4131519. ápr. 14. Acta Tom. V. 21-24., vö. Fraknói, Bakócz 169., Szabó, Küzdelmeink 158.
