Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Péter (†1526)
Politikai hatalom - politikai orientáció 65 tudjuk, ahogyan azt sem, hogy a végzetes 1526. évi hadjárat előtt, június 23-án pontosan milyen hadak mozgósítására kapott parancsot - saját csapatára minden bizonnyal.390 Felívelőben lévő politikai karrierjét mohácsi halála törte ketté. Ahogyan kortársai, úgy Péter is tisztában lehetett a közelgő török hadsereg túlerejével: útban Tolna felé, még Budán, július közepén ő is végrendeletet tett, amelyet csaknem egy hónappal később a tolnai táborban az uralkodóval is megerősíttetett;391 sőt a csata előtt barátjával, Sárkány Ambrussal együtt kincseket is elásott.392 Brodarics István beszámolója szerint a csata alatt Korlátkövi a második csatarendben, az uralkodó közvetlen közelében harcolt, egy lovashadtest élén;393 nem az ő holtteste volt ugyanakkor az, amelyet a király mellett megtaláltak, hanem a másik udvarmesteré, Trepka Andrásé.394 Politikai hatalom - politikai orientáció 1521 januárjában, midőn Pinnyei Antal semptei várnagy tanácsot kért rokonától, Mózes domonkos szerzetestől, hogy az általa elkövetett gaztett következményei alól miképpen mentesülhetne, Mózes, miután jól megdorgálta atyafiát, és óva intette attól, hogy még egyszer hasonlóra vetemedjen, ezt közölte vele: „Isten segedelmével rendelkezünk valakivel a királyi felség mellett, aki képes kis munkával ennél nagyobb dolgokat is elsimítani. A neve nagyságos Korlátkövi Péter úr, aki már sokat tett értünk, és úgy vélem, hogy még sokat is fog.”395 Bár nehéz dolgunk van akkor, amikor Korlátkövi hatalmi súlyának nagyságát kívánjuk megragadni, egy valami biztosan állítható: forrásaink mindvégig olyan politikusként ábrázolják, aki a két Jagelló-uralkodó legszűkebb környezetéhez tartozott. Hatalma egyértelműen a királlyal fennálló mindennapi kapcsolaton, és nem óriási uradalmak birtoklásán, a jelentősebb királyi jövedelmek kisajátításán, vagy nagy létszámú, előkelő familiárisok alkotta kíséreten alapult, mint például ez a Szapolyaiak, az Újlakiak vagy a Bátoriak esetében megfigyelhető. Ezt támasztja alá többek között a fenti idézet is: 390Engel, Monumenta 227. - Az egyik udvari ifjú ekkor Cobor Gáspárhoz, Korlátkövihez, Sárkány Ambrushoz Lednicére, valamint a Szentgyörgyi és Bazini grófokhoz vitt mozgósítási parancsot. 3911526. júl. 15., aug. 12. SML Jankovich 4. (Oklevélfüggelék 18. sz. - Az oklevélre Kubinyi András professzor úr hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök neki, a DF-ben nem található meg. Említi: Csányi, Jankovich 5.) 392Az ún. kölesdi ezüstkincs az ivóedényekre bekarcolt név-rövidítések alapján Sárkány Ambrus és felesége, valamint Korlátkövi Péter tulajdonát képezhette: F. Vattai, Kölesdi kincs 246. (A cikkre Kubinyi András professzor úr hívta fel a figyelmemet, amit ezúton is köszönök.) - Lehet azonban, hogy a kincs valójában Érdről került elő, 1. Kubinyi, Sárkány Ambrus 283., 289. (227. jegyzet) 393Mohács eml. 29., vö. Kubinyi, Udvar 24. 394Budai, Lexicon 486. és Borovszky, Komárom 443. (Reiszig Ede) szerint Korlátkövi főudvarmester holttestét a királyé mellett/közelében találták meg; Brodarics azonban Trepka és Acél István holttestét említi (Mohács eml. 29.), míg Sárffy Ferenc győri várparancsnok egyedül Trepkáét (uo. 96.). 3951521. jan. 30. „...habemus namque Deo favente hominem apud regiam maiestatem maiora hoc casu potentem minori labore nomine magnificum dominum Petrum Chorlatkey, qui nobis multa fecit facturumque existimo.” Sopron vármegye 191.
