Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)
48 Korlátkövi ifjabb Osvát Hat évnek kellett ezután eltelnie, hogy Osvát a várhoz tartozó Almádon találkozzon a három Pacmáni-leánnyal, illetve családjaikkal és megállapodjon velük a vár átadásának a feltételeiről, Pacmáni Teodóra férje, Gyulai Ferenc pedig kötelezze magát, hogy a vár birtoklására, a birtokok határvonalaira, valamint az almádi monostor kegyuraságára vonatkozó, nála lévő iratokat átadja Osvátnak. 1504 augusztus-szeptemberében Osvát ennek megfelelően egyenként kártalanította a zálogbirtokosokat fejenként 1333 forinttal,275 így nem volt akadálya annak, hogy november 19-én végre hivatalosan is bekerüljön a várba.276 Mivel azonban a 4000 forint jelentős részét a Sárkány Ambrustól felvett 3250 forint kölcsönből fedezte, alighogy részére iktatták a várat, két nappal később már át is adta azt zálogképpen a hitelezőnek - e lépésről persze már jó előre megállapodtak.277 A váruradalmat a Korlátköviek többé nem is váltották vissza, mivel figyelmüket ekkor már két éve a Korlátkővel szomszédos várra, Berencsre fordították. Szemben a kevésbé értékes hegyesdi uradalommal, amely csupán öt faluból és egy vámszedőhelyból állt, a morva határhoz közeli Berencshez egy mezőváros (Szenic), nyolc-tíz település, három vám- és egy harmincadszedőhely tartozott. Jogi helyzete azonban hasonlóan kusza volt. 1467-ben Mátyás király ugyan magához váltotta a Szentgyörgyiektől278 (a Stiborok kihalása óta királyi várnak számított), az uralkodó mégis azonnal kedvelt udvari lovagja, a morva Kropác Miklós (Mikulás Kropáö z Nevédomí) kezére adta, akinek 1470-1472 között háromszor zálogként is lekötötte, kiváltására egyre nagyobb összeget határozva meg (három-, öt-, majd tízezer forintot).279 A Kropáé család három évtizeden át kezében is tartotta az uradalmat.280 Végül Miklós fia, Henrik (Imre), miután 1501-ben engedélyt kapott az uralkodótól arra, hogy a várat és uradalmát átadja Trencséni Lőrincnek - pontosabban Zábláti Lőrincnek, a Szapolyai család trencséni várnagyának - vagy bármely magyar országlakosnak,281 1502 januárjában, Szenicen el is adta a várat Lőrinc fiának, Györgynek, aki négy hónappal később - a szintén Szapolyai szolgálatában álló - Mekcsei György szepesi prépostra és testvéreire írta át.282 Osvát hamar értesülhetett az első adásvételről. Ekkor szánta el magát a cselekvésre: Prá2751504. aug. 13., szept. 22. DL 89027-89028. 2761504. dec. 6. DL 89026. 2771504. nov. 21. DL 88916. - Az előzetes megállapodást igazolja, hogy tíz nappal korábban, november 11-én Sárkány Ambrus már kiállíttatott egy oklevelet, amelyben nyugtatta Osvátot a két részletben felvett 3250 forintos adósság ügyében (DL 103066.). Hasonlóképpen Osvát tiszta iktatásáról az oklevelet jóval a november 21-i zálogosítás után, december 6-án bocsátották ki. Ez csak úgy értelmezhető, hogy az iktatás után, valamikor decemberben kicserélték egymással a már korábban kiváltott iratokat. 2781468. ápr. 11. DL 16657. - A Szentgyörgyiek Berencset attól a Szentmiklósi Pongrác családtól szerezhették meg zálogjogon, akik a várat egészen az 1430-as évektől birtokolták. A zálogjogon történő iktatásra 1462-ban került sor: DF 225483. - A vár történetére jó, de több helyen - főként a Jagelló-kortól kezdődően - kiegészíthető összefoglalást nyújt: Varsik, Osídlenie 122-127. 2791470-1472: DL 102871. és DL 62636. 280P1. 1498: DL 105066., 1499: DL 102863. - KropáC Miklósnak aztán az 1480-as években Mátyás király a Schlick családtól elkobzott holicsi uradalomból is átadott 1100 forintos zálogösszeg fejében egy mezővárost és két falut, amelyeket a Holicsot Mátyástól megszerző Coborok Miklós fiától, Henriktől váltottak vissza (1489: DF 266064., 1493: DF 266071.). 281 Varsik, Osídlenie 126. 2821502. jan. 9., ápr. 30. DL 73169. - Mekcseire 1. Kubinyi, Szapolyaiak 178-179.
