Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)
42 Korlátkövi ifjabb Osvát részének élelmezésére jóval kevesebb pénzt utaltak ki. Ha az uralkodó elhagyta Budát, Osvát is vele tartott, akárcsak a szakácsmesterek egy része is. Az Újlaki Lőrinc elleni, 1494/1495 fordulóján vezetett hadjárat idején például mindvégig a király környezetében tartózkodott, legfőbb feladata látszólag a király megfelelő minőségű borral történő ellátása volt, amelynek okán olykor kisebb utazásokat is tett az uralkodó aktuális tartózkodási helyét környező régióban.226 1494 tavaszán elkísérhette urát a lőcsei Jagelló-találkozóra, hiszen ekkor Budáról egyik szolgálója útján küldenek a királynak szerémségi és malváziai bort.227 Osvátot ott találjuk a király Visegrád, Tata és Komárom környékén rendezett vadászatain is.228 Gyakran protokolláris feladatoknak is eleget tett: a király megbízásából 1494. húshagyó kedden ő rendezte azt a vendégséget, amelyen az uralkodó vendégül látta a budai polgárokat és polgárasszonyokat,229 máskor - mint 1495 pünkösdhétfőjén - a Budára érkező főpapokat, bárókat és előkelő nemeseket kellett megvendégelnie.230 Magától értetődik, hogy bármennyire is fáradságos lehetett a tisztség betöltése, az uralkodóval fenntartott személyes kapcsolat kárpótolta érte. Az uralkodó Korlátkövi iránti szeretetét mi sem jelzi jobban, mint a számadáskönyv egyik bejegyzése: 1495 márciusában, Pécsett a király saját maga utasította kincstartóját 36 forint kifizetésére, hogy ebből az összegből Osvát, konyhája felügyelője (procurator coquine regie maiestatis) egy rőf aranyozott török selymet vehessen egy új suba elkészítésére.231 A kedvelt sáfárnak az sem okozott nehézséget, hogy urát olykor rábírja egyes birtokai folyó évi adómentességére - bár ez fizetés-kiegészítés is lehetett.232 Fizetésének pontos összegét ugyan nem ismerjük, az azonban sokatmondó, hogy 1495-ben a Sopron megyéből befolyt egyforintos adóból a király 200 forintot utaltatott ki a részére233 - mivel nem tudjuk, hogy mikor kapott ezt megelőzően fizetést, az adat legfeljebb csak a nagyságrendet érzékelteti. 1497-1498 fordulóján nagy változás állt be életében: II. Ulászló ekkor a komáromi és tatai várnagyi, illetve az ezzel együtt járó komáromi ispáni címet elvette Butkai Péter királyi tárnoktól, egyben somogyi ispántól, és őt nevezte ki a helyére.234 Bizalmi tisztség volt ez a javából, hiszen a Buda közelében fekvő két királyi 2261495. jan. 11-én Szánkon, jan. 24-én Atyán vásárolt borért vett fel pénzt: Engel, Geschichte 64., 66. 2271494. febr. 26. „Thome famulo Korlathkwy dispensatoris domini regis misso cum vinis Sirmiensibus et Malvatico regie maiestati ad dietam Lewchovie celebrandam pro expensis 4.” Engel, Geschichte 87. 2281495. júl. 5-23., aug. 28-30. Engel, Geschichte 121-122., 166., 170. 2291494. febr. 25. Engel, Geschichte 87. (Húshagyó kedd ekkor február 11-re esett.) 2301495. jún. 5. Engel, Geschichte 116. (Pünkösdhétfő ekkor május 19-re esett.) 2311495. márc. 27. „Item eodem die ex propria commissione regie maiestatis Korlathkwy procuratori coquine regie maiestatis unam peciam de veluto Tureorum deauratam pro una suba sibi facienda Quinqueecclesiis dedi 36.” Engel, Geschichte 74. 232 Az 1494. évi adószedés során Osvát 41 Komárom megyei portája mentesült az adófizetés alól: Engel, Geschichte 22. 233Engel, Geschichte 165. 234Osvát kinevezésének pontos időpontját egyelőre nem sikerült meghatároznom. Az biztos, hogy Butkai 1497. május 6-án még viseli e címeket (DL 101246.). Osvátot először 1498. március 9-én említik új tisztségével (DL 105065., Oklevélfüggelék 12. sz.), és természetesen nem perdöntő az, hogy március 6-án egy királyi adománylevél még nem tünteti fel a címet (DL 102861.) - Az sem kizárt, hogy a változásra a személyi kérdésekben is döntő 1497. novemberi országgyűlés
