Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)
40 Korlátkövi ifjabb Osvát A győzelemről hamar kiderült, hogy mit sem ér. A következő év februárjában ugyanis az uradalmat visszaiktatták Osvát részére, de a várba az eljárást lefolytató királyi embert nem engedték be,208 aminek törvényszerű következménye lett az, hogy a hozzá tartozó birtokokat - hiába helyezett el Osvát embereket védelmükre - a Planknerek várból kiküldött familiárisai két hét múlva visszafoglalták. A per újabb - nyilvánvalóan a Planknerek kiskorúsága miatt, részint már az új uralkodó, II. Ulászló (1490-1516) által elrendelt - halasztásokat követően 1492 novemberében folytatódott. Ekkor Osvát választ kívánt kapni az uradalom öt és fél évvel korábbi jogtalan visszafoglalását illetően. A Planknerek ügyvédje ismét ügyfelei kiskorúságára hivatkozott. Mivel azonban Osvát bemutatott egy oklevelet, miszerint ez évben éppen az alperesek kértek Korlátkő kapcsán új tárgyalást, ezt a kifogást nem fogadták el, és a várat ismét Osvátnak ítélték.209 Nem tudjuk sajnos, hogy ekkor a vár véglegesen visszakerült-e a Korlátkövi család birtokába, mivel az iktatásról nem maradt fenn oklevél. 1493-1494-ben egy Málkovicei Miklós nevű várnagy ült a várban, aki inkább a Planknerek embere lehetett,210 utóbb egy közeli faluban tűnik fel (zálog)birtokosként.211 Mindenesetre legkésőbb 1498 elejére a vár végleg Osvát kezére került,212 A per kedvező végkifejletéhez talán az is hozzájárult, hogy Osvát időközben állandó jelleggel a Jagelló király udvarába került. A királyi udvarban Korántsem lehetetlen, hogy Osvát már Mátyás király uralkodása végén bekerült a királyi udvarba, legalábbis Lónyai Albert palotással élete végéig megmaradó, már ekkor kimutatható ismeretsége erre utalhat.213 Ha ő is palotás lett volna, nem csodálkozhatunk azon, hogy kisebb ügyekben számíthatott a király jóindulatára.214 Igazi karrierjét ugyanakkor kétségtelenül II. Ulászlónak köszönhette, akit - egy 1492-es oklevél közlése szerint - királlyá választása és megkoronázása óta mindvégig hűen szolgált.215 1492 márciusától a királyi sáfár (dispensator regius) tisztségét töltötte be,216 ami állandó jelenlétet kívánt a budai udvarban, hiszen 2081487. febr. 12. DL 73161. 2091492. nov. 10. DL 73161. 2i°Neve alapján a morvaországi Bohaté Málkovice vagy Moravské Málkovice településről származhatott. - Az 1494/95. évi Ernuszt-számadáskönyv adataiból esetleg arra lehet következtetni, hogy Korlátkő ekkor még nem került vissza Osváthoz. Ekkor ugyanis csak a Komárom megyei birtokaira kapott adómentességet: Engel, Geschichte 22. 2111493. aug. 14. DF 273225.; 1494. dec. 18. DF 266073. - Csácsói birtoklására 1. 1499. szept. 21. DL 102863. - Úgy tűnik, hogy Spácai László leányát, Margitot vette nőül, 1514-ben ugyanis említik a néhai Malkowych Miklós és Margit fiát, Jánost (NRA 183-2., a DL-ben nincs meg.). 2121498. márc. 9. DL 105065. (Oklevélfüggelék 12. sz. - Ekkor kap a várra és uradalmára újadományt.) 213Lónyaival 1488-ban egy előzetes szerződést kötöttek a Sári család birtokjogairól: DF 227523. 214így Mátyás király megerősítette azt a bevallását, amellyel családja fiági kihalása esetén a leányág több birtokát megörökölheti (említve: 1488: DL 107083.), valamint ezekben az években az értékes Kovarc királyi birtokban lévő királyi jogot - a településnek csak a háromnegyede illette meg családját zálogjogon - is adományul kapta (említve: 1492: Apponyi I. 373-377.). 2151492. jún. 3. „...a tempore eleccionis et coronacionis nostrarum ...usque presenciarum in cunctis nostris et ipsius regni negociis agendis et expediendis iuxta sue possibilitatis exigenciam
