Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)

Korlátkövi ifjabb Osvát (†1511)

36 Korlátkövi ifjabb Osvát A család történetében az 1473. év katasztrofális következménnyel járt. Mátyás király (1458-1490) ugyanis szeptember 10-én Budáról megparancsolta Pozsony vá­rosának, hogy küldjenek ostromgépeket, ácsokat és ágyúkat Podmanicki Lászlónak a gonosztevők lakta Korlátkő ostromához.182 A parancslevelet hamarosan kézbe­sítették a pozsonyiaknak, akik szeptember 30-án valóban küldtek hadiszereket - nyolc szakállas puskát és egy mázsa puskaport - és talán katonákat az ostrom­hoz.183 A támadás okairól és előzményeiről egyelőre semmit sem tudunk. Igaz ugyan, hogy május végén egy nádor által kért vizsgálat és idézés lefolytatása köz­ben a Korlátköviek bucsányi gazdatisztje fogságba ejtette az erre kiküldött nádori embert és a pozsonyi káptalan kanonokját, mivel gyanút keltett benne, hogy a nádor parancslevele nélkül érkeztek az eljárás színhelyére, ez mégsem lehetett ok az ostromra. Inkább figyelemre méltó az, hogy a végrehajtók „az utak veszélyei”, azaz a rossz közbiztonság miatt rablótámadástól tartottak, ezért hagyták a nádor levelét Pozsonyban.184 A várat a Korlátkövi család ezt követően, június folyamán veszíthette el.185 A királyi sereg ostroma mindenesetre sikerrel járt, miáltal a vár és teljes uradalma, amibe ekkor már beletartozott csaknem minden Osvát bán által megszerzett birtok is, Mátyás király ölébe hullott. Egy későbbi oklevél a vár király általi birtoklásának jogcímét az István helyét elfoglaló fiatal családfő, Bánfi Mihály hűtlenségével magyarázta.186 A vagyonelkobzást azonban talán nem a „gonoszte­vők” várba engedésével, hanem inkább a vár gondatlanságból történő elvesztésével érdemelte ki.187 Ugyanez az oklevél említi, hogy a király a várat nem tartotta meg saját kezelésében, hanem megbízható híveinek bocsátotta zálogba. Legkésőbb 1821473. szept. 10. „pro expugnatione castri Korlathkew et latronum in eodem commorantium”. Teleki XI. 504-505., Podmaniczky I. 115. 183Az 1473. évi pozsonyi számadáskönyvben a következő bejegyzést olvashatjuk: „Item am Pfincztag noch Sand Michals tag (szept. 30.) haben mein herren geschieht den Langen Kris­­toffen mit brieffen zw dem Pudmenczky und dem hab ich geben zu Ion III lb. den. Item mer hab ich geben noch geschafft mein herren ainem furmann genant Steffan von Olmucz, der gefuert hat I tenter pulver und VIII hakenpuxen dem Pudmenczky fuer Conradstain VIII s. den.” DF 277094. (64. old.) A pozsonyiak ugyanezen a napon Podmanickinek élelmet is küldtek (uo. 55. old.). - Katonák küldésére utalhat a szövegben említett Lang személye, aki 1458-tól a pozsonyi zsoldosok kapitánya volt (Nógrády Árpád szíves közlése). - Több korabeli német szó értelmezésében Tringli Istvántól kaptam segítségét, amit ezúton is köszönök neki. 1841473. máj. 15., máj. 24. „propter insecuritatem et discrimina viarum, timentes ne ab ipsis auferrerentur, prescriptas litteras vestras in premissa execucione ipsorum secum non detulissent”. DF 227252. 185 A pozsonyi számadáskönyvben egy június 2. utáni bejegyzés szerint a Stomfáról érkező köve­tek „haben potschaff pracht von wegen der von Konradstain”. DF 277094. (63. old.) - Augusztus 18-án a pozsonyiak Eleskő várába küldtek küldöncöt Kropáé Miklóshoz, aki szintén királyi kapi­tány volt, tehát elképzelhető, hogy ugyancsak Korlátkő ügyéről tárgyaltak (uo. 63. old.). 1861486. febr. 26. „quia dictum castrum ad nos alias per notam infidelitatis Michaelis Banfy de dicta Korlathkew fuerat devolutum”. DF 273303. - A családi emlékezet szempontjából érdekes az a 16. század második felében készült családfa, amely idősebb Osvát fiairól ezt írja: „Stephanum, Ladislaum, Michaelem: defecerunt, notorii fuerunt et amiserunt Korlathkew” (az itt szereplő László vélhetően idősebb Osvát korán elhunyt öccsével azonosítható, említése mindenképpen tévedés). ZI 25-31 et 1-22. 187így vélte Soós Elemér is Korlátkőről írott rövid kéziratos összefoglalásában: Soős, Várak XXVIII. kötet 165. - Bár 1471-ben a lengyelek elfoglalták a közeli Nyitra várát, nem tartom va­lószínűnek, hogy Korlátkő két évvel későbbi elfoglalása ezzel az eseménysorozattal összefüggésbe hozható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom