Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi idősebb Osvát (†1456)
Korlátkő megszerzése 23 érthető lépés lett volna a bán részéről: a pöstyéni rév, amely biztosította a Vágón történő könnyű átjutást, komoly stratégiai jelentőséggel rendelkezett,88 másrészt Újlaki nem hagyhatta azt, hogy ősi nyitrai uradalmai kellős közepén egy fegyveres erő állomásozzon. Hozzá lehet persze mindehhez tenni, hogy Pöstyén a régióban Galgóc után Újlaki második legnépesebb települése volt, és tartozékaival együtt több adózó jobbágyot számlált, mint a kicsiny korlátkői uradalom.89 A polgárháborús időszakban a vár birtoklása jelentős hatalmat biztosított, leginkább a környék fontos kereskedelmi útjainak ellenőrzése révén.90 Érthető ezáltal, hogy a pozsonyi polgárok azonnal felvették a kapcsolatot az új várúrral. 1443. május 23-án a pozsonyiak részéről egy hároméves, meglehetősen gyakori követjárás vette kezdetét,91 amely a következő esztendőben méginkább sűrűvé vált. Ennek oka minden bizonnyal az volt, hogy a vár 1444 elején gazdát cserélt, és új ura egy morva kalandor, a kortársak által Jandának nevezett Jan z Moravan lett.92 A Korlátkő uraként először 1444. május 5-én említett93 Janda személyéről és politikai összeköttetéseiről kevés ismerettel rendelkezünk: noha a várból látszólag független rablólovagként pusztította a régiót, pusztán az a tény, hogy két évig a várban maradhatott, azt sejteti, hogy a környék egyik hatalmasságának a szolgálatában állott. Ha megvizsgáljuk, hogy a Korlátkő körül elhelyezkedő erősségek kiket uraltak, akkor a lehetséges dominus személye két főre szűkül: a Szakolcát, Berencset, Éleskőt és Sztrázsát kézben tartó Szentmiklósi Pongrácra,94 illetve a Jókőt, Csejtét egyik pozsonyi polgár is városának írott levelében: 1445. máj. 20. DF 239858. (Eszerint Mesenspek és Capek hadinépeikkel együtt „Montag Markt” felé akarnak vonulni.) - 1449-ben a Morva őrgrófság egyik küldötteként köt békét Szentmiklósi Pongráccal: Chaloupecky 27-29. 88Pöstyén középkori történetére és átkelőhelyének jelentőségére 1. LukaCka, Pieäfany 100-107., amely azonban a mezőváros 1443. évi elfoglalásáról nem tud. 89A Nyitra megye északnyugati járásáról fennmaradt 1452. évi kamarahaszna-összeírás szerint a Korlátkő várához tartozó három Nyitra megyei település összesen 44 portát számlált (ezen kívül egy Pozsony megyei falu tartozott hozzá), míg Pöstyén 53, a tartozékainak számító Pöstyénlehota 16,5, Szerdahely pedig 45 portát tett ki: DL 44649. - Pöstyént külön uradalomként említi az Újlaki részére kibocsátott 1453. évi újadomány (DL 14726.), amely a fenti két településen kívül még tartozékának tekinti a másik járásban elterülő Bajnát is. 90A Holicsnál belépő fontos kereskedelmi útvonalra 1. Wenzel, Nyitrai vámok 6-8. (Az 1336- ban Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal egyik állomása Korlátkő, illetve a hozzá tartozó Jablánc volt, ami a Szenic-Nagyszombat útvonalon helyezkedett el.) - Vö. Soós, Várak XXVIII. 166. 911443. máj. 23. DF 277062. (146. old.) 92Magát 1444. július 27-én „Iohannes de Morawa”-nak nevezi (DF 239838.), Temesközi Bálint pozsonyi várnagy 1444. december 20-án „egregio Janda Moraviensi de Korlathkw” alakban írja nevét (DF 239843.). Keltezés nélküli német nyelvű levelében a „Jan von Morawan auff dem Cunradstayn gesessen” aláírást használja (DF 243160.). Hormayr, Taschenbuch 62-63. közli pecsétje szövegét az első oklevélről: „S. Jan. Cann. z Moravan”, de tévesen arra a következtetésre jut, hogy Janda a Nyitra megyei Moravánkából származott. - Mindezek alapján annyi bizonyos, hogy Moravani János és Janda ugyanaz a személy (vö. Engel, Arch. I. 346., aki két külön személynek tekinti). Moravany ma is létező település Morvaországban. 931444. máj. 5. DF 277064. 233. old. - Bár Engel, Arch. 346. korábbi, 1443. július 4-i adatot hoz Jandára, magam a hivatkozott oklevél (DL 44293.) kétségtelenül nehezen olvasható évszámát 1444-nek vélem olvasni. 94Vö. Engel, Arch. I. 277., 308., 419-420. - A holicsi uradalom területén emelt erődítményt, később kastélyt, Sztrázsát az archontológia nem tartalmazza. 1442 körül már egy cseh kapitány ül benne (Chaloupecky 19., vö. 1445: uo. 22-23.), és úgy vélem, hogy a későbbi éleskői várúr, a Pongrác-familiáris Skola Mátyás „Sztrázsai” előnevét (Engel, Arch. I. 308.) ezen erősségről
