Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi idősebb Osvát (†1456)
Korlátkövi idősebb Osvát (fl456) Korlátkő megszerzése Bucsányi Osvát életpályája szokatlan - bár a korban természetesen nem egyedülálló - tehetségről árulkodik. Az 1400 körül született nemes ugyanis apja hűtlenségének következményeként csaknem vagyontalan sorból indult, és innen küzdötte fel magát várbirtokos nemesi előkelővé.58 Pályafutásának első évei homályosak, főbb vonalaira csupán egy 1435-ben kelt adománylevélből következtethetünk, amely jutalmazását három eseménysorozattal hozta összefüggésbe: hosszú időt töltött Zsigmond királlyal Itáliában, harcolt a felső részeken erődítményeket bitorló husziták ellen, valamint átadta az uralkodónak az ifjabbik Stibor által rábízott Surány várát (Nyitra m.).59 Ennek alapján valamikor 1431-1433 között60 a császárrá koronázását előkészítő király tágabb környezetének tagjaként megfordult Itáliában, de vélhetően már ekkor is Stibor szolgálatában állt.61 Mivel ura - már csak birtokainak földrajzi elhelyezkedéséből adódóan is - a husziták elleni harcok egyik vezéregyénisége volt,62 Osvát első katonai tapasztalatait kíséretében már az 1420-as években megszerezhette. Legkésőbb 1433 márciusában már surányi várnagy, aki zsoldosaival támad rá a garamszentbenedeki apátság egyik falujára.63 Mivel Nyitra megye az 1430-as években a huszita csapatok gyakori felvonulási területévé vált, a megye déli részén fekvő vár ezekben az években fontos stratégiai és védelmi pontot jelentett. Talán ez indokolta, hogy élére Osvát mellé nem csak alvárnagyot, hanem kapitányt is állítottak.64 Osvát ura 1434. áprilisi halálát követően súlyos választás elé került: Surány Stibor végrendelete értelmében ugyanis 68 A Korlátköviek közül 6 az egyedüli, akinek életrajzát a modern kutatás, jóllehet csak vázlatosan, bő egy bekezdésben összefoglalta: Mályusz, Rendi állam 529-530. - Értelemszerűen apja 1403-as halála, valamint két fiatalabb testvére születése előtt született. Újlaki Miklós 1454-ben azt mondja róla, hogy szolgálatában öregedett meg („tali etate pervectus”): DL 102837. 591435. máj. 18. DF 279602. (Szövegét 1. az oklevélfüggelékben, 1. sz.) 60Zsigmond 1431. november és 1433. október közötti itáliai tartózkodására 1. Engel-C. Tóth, Itineraria 127-128. - Rómába Osvát vagy nem jutott el, vagy - ami kevésbé valószínű - nem adott be kérvényt a pápai kúriához, vö. Csukovits, Római kíséret 33-34. 61 Stibor 1431. évi végrendeletében (Stibor 195.) szerepel egy „Oswaldus”, akinek ekkor a Vág ura irányában 300 forintos adóssága volt, de kérdéses, hogy benne Bucsányit kell-e látnunk. 62Tóth-Szabó, Cseh-huszita 99-101.; Zsigmond 1434-ben Lévai Cseh Péter mellett Stibort tette meg a husziták ellen tervezet hadjárat főkapitányává. A hadjárat előtt azonban meghalt: Mályusz, Zsigmond király 118-119.; Ifjabb Stibor husziták elleni harcaira 1. DvoftÁKOvÁ, Lengyelek 398-399., az esetében nagyon is kifejező „Vág folyó kapitánya” címre: Horváth, Felső Részek kapitánysága 931-932. 631436. szept. 16. DL 12953. (Az oklevél szerint Osvát a hatalmaskodást „circa diem medii quadragesime in anno, cuius iám quarta instaret revolucio annualis, unacum suis complicibus et stipendiariis” hajtotta végre. Ez feltehetően 1433 márciusát jelenti.) 641434: Engel, Arch. I. 418. - Megjegyzendő, hogy a kapitányi tisztséget itt az alvárnagyénál szerényebb rangnak tekinthetjük, hiszen viselőjének nevét az oklevélben az alvárnagy neve megelőzi.
