Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
A család eredete - a Bucsányiak
16 A család eredete gig megmaradt a tehetős középbirtokos nemesek szintjén. A környék hatalmasságai előszeretettel fogadták őket a szolgálatukba: tagjaikat a 15-16. században leggyakrabban a Gúti Országok kíséretében találjuk, olykor nyitrai alispánként, máskor szomolányi várnagyként, surányi vagy siroki provizorként.35 A magukat sok esetben Névedről nevező Gecsék történetében két érdekes momentum is említhető: Mihály 1450-ben - Ország Mihály familiárisaként - társaival együtt kalandos módon elfoglalta Pozsony várát, amely tett hosszas politikai bonyodalmat idézett elő;36 testvére, György viszont ezidőtájt - vélhetően Újlaki Miklós kíséretében - Somogy megyébe került, ahol házasságával jelentős birtokvagyonra is szert tett. Fia, Mihály 1469-ben már állandó somogyi lakhelyére hivatkozva Nyitra és Bars megyei birtokait otthon maradt nagybátyja kezelésére bízta.37 Utódai, a Nagybajomi Bucsányiak majd csak egy évszázaddal később, a török terjeszkedés idején perlik vissza védettebb helyen elterülő felvidéki birtokaikat.38 A Korlátkövi-ág 14. századi tagjairól viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk. Társadalmi pozíciójukat mindenesetre jól szemlélteti, hogy rendszeresen megillette őket a tehetős nemeseknek kijáró mester (magister) tiszteleti cím.39 Az ágalapító Miklós fia, István az I. Lajos király (1342-1382) által nádorrá kinevezett Oppelni László herceg szolgálatában kezdhette pályafutását, hiszen 1373-ban az ő „szakadatlan könyörgésére” részesült királyi adományban.40 Élete végén jelenléte a királyi udvarban is kimutatható, emellett szoros kapcsolat fűzhette a környéken óriási uradalmakat szerző idősebb Stibor vajdához (jT414) is.41 A család szá-35Az adatokra 1. Neumann, Esküdtek 270-271.; A Gecse-ágból János 1533-ban Buzlai Mózesné Podmanicki Anna simontornyai várnagya: Podmaniczky II. 477-478., Miklós pedig 1563- ban Ország Kristóf szolgálatában hat évnyi surányi provizorság után siroki provizorként tűnik fel: HMNK Prot. 38. 148-149.; a Bodok-ágból Zsigmond az 1540-es években hat lóval szolgál Nagyszombat városának (AMT Mestské Knihy, 1542-1543. 28. old.), 1568-1570 között nyitrai alispán (1568-1569: Fabricius, Nyitra 58., 1570: SObA v Nitre 489. Uzsovics cs. 1. doboz. 1. fasc. Évrendezett iratok, 1570.) stb. 36Pálosfalvi, Pozsony 197-219. - A szerző a 2. jegyzetben azt valószínűsítette, hogy Bucsányi Mihály Bucsányi Bodok Mihállyal azonosítható. Ezt a tévedést magam is elkövettem (Neumann, Esküdtek 270-271.), Engel, Gen. „Hontpázmány nem 7. Szegi-ág, 2. tábla: Bodok (Bucsányi)” című családfáját véve alapul, amely egy 1457-es oklevélre hivatkozva Bodok Miklóst, Lászlót és Mihályt említ. Az oklevélben (DL 15127.) azonban a Bodok családnevet csak az első két személyre vonatkoztatták; ismereteim szerint ezidőtájt a Bodok-ágban nem élt Mihály nevű felnőtt férfi, szemben a Gecse-ággal, ahol András ilyen nevű fia volt ekkoriban a családfő. 371469/1564: SObA v Nitre, 489. Uzsovics család, 1. doboz, 1. fasc. Évrendezett iratok, 1564. (Az oklevél a DF-ben nem található meg.) 38A Nagybajomi Bucsányiak somogyi birtoklására 1. Mikóczi-Solymosi, Nagybajom 21-29. (a vonatkozó rész Solymosi László munkája), a visszaperlésre 1. pl. az előző jegyzetben idézett 1564. évi oklevelet, valamint 1544: SObA v Nitre 489. Uzsovics cs. 1. doboz. 1. fasc. Évrendezett iratok 1544. 39P1. 1388: DF 261737., 1395: ZsO I. 4010. sz. - A magister presztízseimre 1. Engel, Nagy Lajos bárói 401. 401373: „intercessibili supplicacione”. DL 73085. 411397: Engel, Arch. I. 492. szerint királyi megbízottként az aula tagja (a király ekkor Modor határjására küldte ki, Stibor részére, ZsO I. 4903. sz.) - Meggondolandó ugyanakkor Daniela Dvofáková felvetése, miszerint István Stibor familiárisa lett volna, amit az előbbi adat mellett azzal támaszt alá, hogy 1393-ban királyi ember volt Modor Stibor részére történő iktatásánál: DvoáÁKOvÁ, Stibor 472.
