Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
A család eredete - a Bucsányiak
A család eredete - a Bucsányiak A Nagyszombat és Galgóc között, a Dudvág partján elterülő Nyitra megyei falut, Bucsányt ismeretlen időben, 1307 előtt szerezte meg a Hontpázmány nemzetségből származó Szegi család egyik ága, amely magát a 14. század közepétől kizárólag e faluról nevezte. A rokonság a Szegiek 1261. évi osztályában szereplő Mojs fia Bodoktól származott.28 Egyik fia, Miklós az 1310-es években Csák Máté szolgálatában a nyitrai ispánságig emelkedett,29 ami esetleg magyarázatul szolgálhat arra, hogy családja miért szorult ki a Szegiek törzsbirtokairól, azaz Nyitra megye déli részéből. A 14. század végére a család már három jól elkülöníthető ágra szakadt. Közülük csupán az egyiket, a Bodok családot tudjuk kétséget kizáróan az első ismert őshöz kötni: ők Bodok hasonnevű unokájától, Miklós ispán fiától származtak.30 Segítséget jelent ugyanakkor annak ismerete, hogy a három ágat a Bars megyei Néved falu egyenlő arányban illette meg,31 ami alapján feltételezhető, hogy a másik két család az ágának nevet adó ifjabb Bodok két testvérétől származott (lásd az 1. táblázatot). Az egyik testvér - neve talán Domokos lehetett32 - vagy valamelyik fia a Gecse ragadványnevet viselhette, mivel ez leszármazottai családnevévé vált, sőt névedi részüket is e névvel illették.33 A harmadik ágat Miklós alapította, ő a Korlátköviek őse. Valamennyien címerükön viselték a Hontpázmányok hatágú csillagát és holdsarlóját.34 Míg a Korlátkövi-ág 1446-ban a várbirtokos előkelők sorába lépett, majd a Jagelló-korban egy bárót is adott az országnak, addig a másik két ág mindvé-28A Korlátkövi és Bucsányi családok első őseivel ismereteim szerint legbehatóbban Wertner, Apponyi 11. (2. jegyzet) foglalkozott egy hosszú jegyzet erejéig. Helyesen úgy gondolta, hogy nem csak a Bodok, hanem a Korlátkövi család is Mojs fia Bodoktól származott (Engel, Gen. a Korlátkövieket nem próbálta meg összekötni a többi ággal). - A Bucsány falura vonatkozó korai adatokat 1. Györffy IV. 361. 29Egy 1318. évi oklevelében a nyitrai püspök „Buchan fia Miklósról”, Csák Máté egykori nyitrai ispánjáról tesz említést (AOkl. V. 48. sz.). Egyetértek Ján LukaCkával, aki valószínűsíti, hogy a hely Bucsányi Miklósként értelmezendő: LukaCka, Formovanie 44. és 131-132., vö. LukaCka, Matú§ Cák 602. 30Engel, Gén. „Hontpázmány nem 7. Szegi-ág 1. tábla” és „2. tábla. Bodok (Bucsányi)”, vö. Karácsonyi II. 209-210., LukaCka, Formovanie 4/2. táblázat. 311495: ZI 25-31 et 1-9. (A DL-ben nem található meg.) - Sajnos a település korai története teljesen ismeretlen (Györffy I. 464.), de a család legkésőbb a 14. század közepére megszerezte. A másik Bars megyei birtok, Ibrányfolde vagy Kiscseke puszta minden bizonnyal a Korlátkövi-ág 14. század végi szerzeménye; a névadó csekei birtokos, Ibrahun 1339-ben még élt (Györffy I. 437.). 321378-ban egy Bucsányi Domokos fia Jánosról hallunk: ZsO III. 553. sz. 331437: Gecze fia András bucsányi nemes: DF 225456.; 1530: „porcione sua possessionaria ibidem habita vulgo Gechereze appellata”. SObA v Nitre, Listiny z rodovych fondov, Ordódy cs. 5 (fénykép). Gecserészének nevezték 1541-ben a Gecse-ág bucsányi részét is: SNA Archív Zaiovcov z BuCian, Elenchus, 149. old. 34Csoma, Vajday 118., Csoma, Nemzetségi czímerek 105., Federmayer, Erby pánov 1. rész, 12.). Vö. a 341. jegyzettel.
