Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Birtokok és jogigények adattára
Győr megye 135 pel, ekkor is Apostol vagy Sós néven. Birtokrészként szerepel Korlátkövi Borbála 1546. évi végrendeletében. 1561-ben Korlátkövi Anna halála előtt e birtokot is az Apponyi és Pongrác családból való rokonaira hagyta. - Elpusztult település Mórtól nyugatra, Tímár mellett.819 Rákos lásd Komárom megye, Rákos. Tagyas lásd Komárom megye, Tagyas. Győr megye Mindszent-. Ifjabb Osvát és Némái György 1495-ben nyerik adományul a Mindszenti Beiger-vagyont. A birtokba kerülés érdekében pereskedniük kellett a győri káptalan és Pinnyei Tádé ellen, de 1498-ban a birtokokat, köztül Mindszentet, nekik ítélték, majd a következő év elején be is iktatták őket. 1499-ben a győri káptalan tiltakozott, hogy Mindszentet, Szentpált és Dinnye birtok felét, jóllehet a Belgerek végrendelete, valamint az uralkodók kegye alapján őket illeti, Korlátkövi Osvát és Némái György iránti kedvezésből ezeknek ítélték, akik így be is iktattatták magukat. 1500-ban Osvát és az ekkor veszprémi provizor Némái osztályt tettek a Belger-vagyonban, amelynek során Mindszent nyugati, korábban Beiger Benedek által birtokolt fele az itteni udvarházzal, valamint az Alsofalw-ban lévő északi rész, amely Beiger Ferencé volt, Osvátnak, míg a birtok keleti, korábban Beiger Ferenc által birtokolt fele és az Alsofalw-Ъап lévő déli rész, amely Beiger Benedeké volt, Némainak jutott. Egyben megállapodtak arról, hogy az itteni halastavat közösen használják, az itteni nemesi házakhoz és telkekhez tartozó szántókat pedig ugyanúgy osztják fel, ahogyan azt korábban a Belgerek tették. 1509-ben a győri káptalan tiltotta a Korlátkövi családot és Némái György deákot Mindszent, Szentpál birtokok és Ete prédium elfoglalásától és hasznosításától, a királyt pedig az adományozástól. 1512- ben Asszúvölgyi György tiltakozott felesége, Rajki Borbála nevében, hogy a néhai Osvát és fia, Péter az ő nevükben, de egy ismeretlen személy által bevallást tétetett egy hiteleshely előtt a Győr megyei Mindszent és Nagydinnye (utóbbi helyesen Komárom m.), valamint a Komárom megyei Ete(le) birtokok ügyében; ezt most visszavonják. Az 1513. évi családi szerződés idején a Korlátköviek itteni része a Komárom megyei Banával együtt idegen kézen van (Berencs vár kiváltásával összefüggésben). Először nyilván Szerdahelyi Imrefi Mihálynak kötötték le (a két települést együttesen 800 forintért), aki egy időre Pakosi Jánosnak adta tovább (Pakosi 1516 végén visszadta neki), végül 1518-ban Fekete Mihály (minden bizonnyal a királyi palotás) kezén találjuk, amikoris 10 portát meg 4 szegényt írtak össze rajta, míg Némái György részén 14 portát jegyeztek fel. 1523-ban, ha hihetünk Korlátkövi János panaszának, miszerint testvére, Péter lefoglaltatta minden Győr, Komárom és Nyitra megyei birtokrészét, akkor ezidőtájt már ismét a Korlátköviek kezén volt. A Mohács utáni adóösszeírások a család itteni birtokrészét előbb Korlátkövi Zsigmond, majd 1534-től Nyári Ferenc kezén említik, a török támadások miatt jóval ke8191498: DL 105065. (Oklevélfüggelék 12. sz.), 1500: DL 62634., 1546: Oklevélfüggelék 23. sz., 1561: BA 2-258., 259. - A Rozgonyiak birtoklására 1. 1440: DL 13466., 1446: DL 13986., 1448: DL 14198., 1453: DL 14600., DL 14617., DL 14621., DL 14623., 1459: DL 15399-15401., DL 15421., 1461: DL 14625., DL 106664., vö. Csánki III. 316., 364. - Érdekes, hogy 1511-ben ismét Csókakő vár tartozékaként említik (DL 89009.), nyilván tévesen; ennek magyarázata talán abban keresendő, hogy a tartozékok felsorolásához egy korábbi listát vettek alapul (Bocsi Zsófia szíves közlése).
