Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Birtokok és jogigények adattára
134 Birtokok és jogigények adattára nak ajándékozza. 1560-ban pusztaként a lábatlani uradalomhoz tartozik, ahol Korlátkövi Annának is van része. - Ma Bikol puszta, Süttő déli határában.816 Csév: Lábatlanhoz tartozó birtok (az adatokat lásd ott). 1526-ban Korlátkövi Pétert innen idézi meg a budai káptalan. 1560-ban a lábatlani uradalom részeként már puszta, ahol Korlátkövi Annának is van része. - Ma: Piliscsév.817 Lábatlan: 1511-ben a Bajnai Bot család tiltja a néhai Bot Andrást attól, hogy elidegenítse Siklós várat (Baranya m.), Lábatlan mezővárost az itteni kastéllyal, Bajna birtokot az itteni nemesi telekkel és minden más birtokjogot, valamint Bakóc Tamás bíborost, Perényi Imre nádort, a lábatlani domonkosokat és a győri káptalant mindezek megszerzésétől. Ugyanezen évben Becseri János özvegye, Lábatlani Orsolya, leánya, Anna (Kaszai György felesége), valamint Radványi Zsófia tiltják többek között a néhai (Becseri) Klárát (Acél István feleségét) attól, hogy az őket hitbér és jegyajándék jogán illető lábatlani birtokrész kapcsán végrendelkezzen. 1513-ban Lábatlani László leányai és leszármazottai tiltják a Bajnai Botokat Lábatlan (az itteni udvarházzal), [Csév], Piszke és Apácatelek elidegenítésétől, Bakóc Tamás bíborost és az esztergomi káptalant pedig a megszerzéstől és birtoklástól. Bakóc Tamás bíboros 1519-ben adta át az általa 2700 forint értékben zálogjogon birtokolt, egykor Lábatlani Gergely és Mihály tulajdonában lévő lábatlani birtokrészt a kőházzal, valamint Csév birtokot és Piszke prédiumot Korlátkövi Péternek cserébe utóbbi Külső-Szolnok és Csongrád megyei jószágaiért. Nem kizárt, hogy Péter rögtön királyi adománylevelet is szerzett rá, hiszen ugyanez évben Kaszai György a teljes Lábatlani-rokonság nevében tiltotta az uralkodót Lábatlan, Csév és a Solt széki Szenttamás birtokok, illetve Piszke és Apácatelek puszták eladományozásától, Korlátkövi Pétert pedig ezek felkérésétől és elfoglalásától. 1526-ban Péter az itteni curia-t a mezővárossal és uradalmával együtt fia halála esetére leányaira hagyja. 1540-ben Kaszai György fia, Gáspár tiltakozik és pert kezdeményez, mivel gyámja, Korlátkövi Zsigmond apja halála utána lefoglalta becseri, lábatlani és tagyasi birtokrészeit a rájuk vonatkozó oklevelekkel, apja ingóságaival, a becseri és lábatlani szőlőkkel együtt, és most sem hajlandó visszaadni, holott már érett korba lépett. 1560-ban a töröktől való félelemből Korlátkövi Anna lábatlani uradalmát Érsekújváron osztják fel. Az uradalom központját lerombolt kastély avagy udvarház (castelli sew curie nobilitaris Labathlan diruti) névvel illették, hozzá tartozott egy lábatlani birtokrész, valamint az Esztergom megyei Piszke, Bikol, Csév meg a Komárom megyei Szák és Bana pusztákban lévő részek. - Ma: Lábatlan.818 Piszke: Lábatlanhoz tartozó puszta (az adatokat lásd ott). - Ma: Piszke, Lábatlan része. Fejér megye Apostol (Sós): A korábban részben helyi nemesekhez, részben a Rozgonyiak (csókakői ág) Csókakő várához tartozó birtokot talán utóbbiak 1492. évi kihalása után, adományként szerezte meg ifjabb Osvát (1448-ban a Rozgonyiak már a teljes birtokba iktattatták be magukat). A Korlátköviek kezén először az 1498. évi újadományban szere-8161501: DL 102866-102868., 1543: SNA Rod Apponyi, Oponice a Jablonica, Elenchy, no. 159., 1560: EKHL Liber secundus 152r_v., vö. Borovszky, Esztergom 38. (Reiszig Ede), Györffy II. 228. 8171526: DL 26347., 1560: EKHL Liber secundus 152r“v., vö. Györffy II. 230-232. 8181501: DL 102865., DL 102869., 1511: DL 106083. (Prot. 69-70.), 1513: HMNK Prot. 43. 252. old., 1519: DL 82510., DL 71825., DL 106083. (Prot. 729.), vö. DF 208670., DL 62648., 1526: SML Jankovich 4. (Oklevélfüggelék 18. sz.), 1540: HMBK 33-7-11., HMBK Prot. 6. 488-489. old., 1560: EKHL Liber secundus 152r_v., vö. Györffy II. 298., 306., Koppány, Kastélyok 171.
