Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Birtokok és jogigények adattára
Esztergom megye 133 halastavak negyedét az e negyedhez tartozó egyház-jövedelmekkel (proventibus ecclasiarum ad eandem quartam partem pertinentibus) együtt Szegi Dód Jánosnak, háromnegyedét pedig Korlátkövi Péternek ítélik, meghagyva Verbőci István ítélőmesternek, hogy a helyszínen a Péter által bemutatott határjárólevél alapján tegyen osztályt. 1519-ben az itteni rész is Bakóc Tamás bíboros kezére kerül (az adatokat lásd Hékednél). - Ma: Sáp puszta Szegvár határában, Szegvár és Szentes között.812 Szeg: Az eredendően a Szeri Pósafi családot és rokonságát illető birtok a Sári-birtokokkal együtt került Korlátkövi Péter kezébe. 1510-ben fogott bírák Bátori István, Mátyás király országbírójának oklevelére hivatkozva a birtoknak korábban a Gerlai Ábránfiak által birtokolt felét felerészt Szegi Dóci János, felerészt Korlátkövi Péter kezén hagyják meg. 1519-ben a többi Csongrád megyei birtokkal együtt Bakóc Tamás bíboros kezére kerül (az adatokat lásd Hékednél). - Ma: Szegvár.813 Szentmiklós: E puszta, amelyben Korlátkövi Péternek része volt, korábban szintén a Szeri Pósafi családé volt, története így vélhetően Szegével azonos.814 Esztergom megye Becser. Az egykor Becseri Kristóf által birtokolt településre 1501-ben ifjabb Osvát újadományt szerzett Kristóf nővérei, Zsófia (saját felesége), Klára (Ohaji Bornemissza Bálint felesége), Erzsébet (Kapi Menyhért felesége) és Anna (Radványi Ferenc özvegye) részére. Az újadomány szövege szerint Kristóf a falut nővéreivel együtt birtokolta. A négy nővért még ez évben be is vezették a birtokba. 1511-ben Becseri János özvegye, Lábatlani Orsolya, leánya, Anna (Kaszai György felesége), valamint Radványi Zsófia tiltják Osvát feleségét és fiait, Jánost és Antalt attól, hogy elidegenítsék Becser és Rákos birtokokat, valamint a tagyasi birtokrészt, amelyek teljes joggal őket illetik, valamint a néhai (Becseri) Klárát (Acél István feleségét) attól, hogy többek között ezen településeken lévő részei kapcsán végrendelkezzen. 1513-ban a családi szerződés során Osvát fiai többek között a becseri és száki szőlőket is apjuk özvegyének, Becseri Zsófiának adják élete tartamára. 1540-ben Kaszai György fia, Gáspár tiltakozik és pert kezdeményez, mivel gyámja, Korlátkövi Zsigmond apja halála utána lefoglalta becseri, lábatlani és tagyasi birtokrészeit a rájuk vonatkozó oklevelekkel, apja ingóságaival, nyolc becseri és lábatlani szőlővel együtt, és most sem hajlandó visszaadni, holott már érett korba lépett. 1543- ban Korlátkövi Krisztina az anyja, Becseri Zsófia után őt illető itteni részét leányainak, Majtényi Annának és Katalinnak ajándékozza. 1546-ban Korlátkövi Borbála említi, hogy becseri és vérti jószágain Pácai Gáspárral osztozkodik. - Bizonytalan, hogy a Bajna határában fekvő Béresé pusztával azonos.815 Bikol: A településen lévő birtokrészre ifjabb Osvát 1501-ben nyer újadományt; ekkor elmondása szerint felesége, Becseri János leánya, Zsófia birtokolta már hosszú ideje. Erre, valamint a vele együtt szereplő Vért birtokra Bajnai Bot András is bejelentette igényét (Bot Ambrus fia, Gáspár általa birtokolt itteni részei kapcsán), de végül fogott bírák ítélete alapján András elismerte, hogy ezek a részek Zsófiára szálltak, és átadta az ezekre vonatkozó öt hártya és sok papír oklevelet. 1543-ban Korlátkövi Krisztina az anyja, Becseri Zsófia után őt illető itteni részét leányainak, Majtényi Annának és Katalin8121495: DL 101216., 1510: DF 248706., vö. Györffy I. 900., Csánki I. 683. 8131472: DL 17282., 1495: DL 101216., 1510: DF 248706., vö. Györffy I. 900., Csánki I. 683. 8141472: DL 17282., Csánki I. 684. szerint Zenta és Petrovoszello között keresendő. 8151501: DL 102865., DL 102869., 1511: DL 106083. (Prot. 69-70.), 1513: DL 102875. (Oklevélfüggelék 13. sz.), 1540: HMBK 33-7-11., HMBK Prot. 6. 488-489. old., 1543: SNA, Rod Apponyi, Oponice a Jablonica, Elenchy, no. 159., 1546: Oklevélfüggelék 23. sz., vö. Györffy II. 228. i
