Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Birtokok és jogigények adattára
Birtokok és jogigények adattára Az alábbi adattár megyénkénti, azon belül pedig településenkénti elrendezésben mutatja be a Korlátköviek birtokállományára vonatkozó okleveles adatokat, de hangsúlyozottan csak abból az időszakból, amikor a család birtoklása kimutatható. Ha a családnak csak birtokrésze volt egy településen, akkor csupán az arra vonatkozó adatokat tüntettem fel. A várakat az adattárba nem vettem fel, mivel történetüket külön alfejezetekben tárgyaltam. Időhatárként a család fiági kihalását jelöltem ki, így az 1546 utáni időszak forrásanyagából csak azokat a 16. századi összeírás-jellegű kútfőket emelem ki, amelyekből számszerű adatokat kaphatunk az egyes települések értékéről (főként jobbágytelekszámáról). A Nyitra megyei településeknél felhasználtam az 1452. évi rovásadó-jegyzék portaszámait, de az 1526 utáni adóösszeírásokat csak abban az esetben idéztem, ha az ott feltüntetett birtokos személyének birtoklástörténeti jelentősége van. Az alábbi összeállítás tulajdonképpen egymondatos regesztákból épül fel, ami felment az alól, hogy a Korlátköviek birtokpereit részletekbe menően ismertessem. A települések azonosításához és mai neveik feltüntetéséhez Engel Pál kéziratos helységnévtárát használtam.801 A család birtokainak számát leegyszerűsített formában a 7. táblázat mutatja:802 7. táblázat: A Korlátkövi család birtokainak száma Időpont Orökjogon Zálogjogon Vár K. Mv. B. Br. P. Pr. B. Br. P. I. Osvát birtokai 1456-ban 1 9 1 4 2 4 II. Osvát birtokai 1511-ben, majd fiai közös birtokai 1526-ig 2 1 21 16 8 4 Péter birtokai 1526-ban (a testvéreivel közös birtokok nélkül) 1 2 2 16 17 1 2 4 1 1 A táblázat rövidítései: K. = kastély, Mv. = mezőváros, B. = birtok (falu), Br. = birtokrész, P. = prédium (puszta), Pr. = prédium-rész. 801 Engel, Helységnévtár passim. 802 Néhány megjegyzés a táblázathoz: II. Osvátnál nem szerepel az ekkor még tulajdonában lévő, de zálogba bocsátott Hegyesd vár négy birtokkal és egy prédiummal; a lábatlani és a talpasi udvarházakat kastélynak vettem, mindkettő szerepel már a középkorban is ilyen néven; a négy testvér birtokait, mégha teljesen Péter kezén is voltak az 1520-as években, nem tüntettem fel az egyedül Pétert illető birtokoknál, illetve a csak a három fiatalabb testvért illető szerény birtokvagyont is a közös birtokoknál jeleztem; Péter esetében a laki uradalmat az 1534. évi tartozék-lista alapján számoltam. A számértékek az alábbi adattáron alapulnak, a kétes eseteket, valamint a jogigényeket értelemszerűen nem tartalmazzák.