Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)

Birtokok és jogigények adattára

Birtokok és jogigények adattára Az alábbi adattár megyénkénti, azon belül pedig településenkénti elrendezés­ben mutatja be a Korlátköviek birtokállományára vonatkozó okleveles adatokat, de hangsúlyozottan csak abból az időszakból, amikor a család birtoklása kimutat­ható. Ha a családnak csak birtokrésze volt egy településen, akkor csupán az arra vonatkozó adatokat tüntettem fel. A várakat az adattárba nem vettem fel, mivel történetüket külön alfejezetekben tárgyaltam. Időhatárként a család fiági kihalását jelöltem ki, így az 1546 utáni időszak forrásanyagából csak azokat a 16. századi összeírás-jellegű kútfőket emelem ki, amelyekből számszerű adatokat kaphatunk az egyes települések értékéről (főként jobbágytelekszámáról). A Nyitra megyei te­lepüléseknél felhasználtam az 1452. évi rovásadó-jegyzék portaszámait, de az 1526 utáni adóösszeírásokat csak abban az esetben idéztem, ha az ott feltüntetett bir­tokos személyének birtoklástörténeti jelentősége van. Az alábbi összeállítás tulaj­donképpen egymondatos regesztákból épül fel, ami felment az alól, hogy a Korlát­köviek birtokpereit részletekbe menően ismertessem. A települések azonosításához és mai neveik feltüntetéséhez Engel Pál kéziratos helységnévtárát használtam.801 A család birtokainak számát leegyszerűsített formában a 7. táblázat mutatja:802 7. táblázat: A Korlátkövi család birtokainak száma Időpont Orökjogon Zálogjogon Vár K. Mv. B. Br. P. Pr. B. Br. P. I. Osvát birtokai 1456-ban 1 9 1 4 2 4 II. Osvát birtokai 1511-ben, majd fiai közös birtokai 1526-ig 2 1 21 16 8 4 Péter birtokai 1526-ban (a test­véreivel közös birtokok nélkül) 1 2 2 16 17 1 2 4 1 1 A táblázat rövidítései: K. = kastély, Mv. = mezőváros, B. = birtok (falu), Br. = birtokrész, P. = prédium (puszta), Pr. = prédium-rész. 801 Engel, Helységnévtár passim. 802 Néhány megjegyzés a táblázathoz: II. Osvátnál nem szerepel az ekkor még tulajdonában lévő, de zálogba bocsátott Hegyesd vár négy birtokkal és egy prédiummal; a lábatlani és a talpasi udvarházakat kastélynak vettem, mindkettő szerepel már a középkorban is ilyen néven; a négy testvér birtokait, mégha teljesen Péter kezén is voltak az 1520-as években, nem tüntettem fel az egyedül Pétert illető birtokoknál, illetve a csak a három fiatalabb testvért illető szerény birtokva­­gyont is a közös birtokoknál jeleztem; Péter esetében a laki uradalmat az 1534. évi tartozék-lista alapján számoltam. A számértékek az alábbi adattáron alapulnak, a kétes eseteket, valamint a jogigényeket értelemszerűen nem tartalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom