Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Társadalomtörténeti vizsgálatok
116 Társadalomtörténeti vizsgálatok kastélyok épültek az uradalom két falvában (Jablánc és Lieszkó), a várak egyik régi funkciójának megfelelően a felsővárban „kincstár” (thesaurarium vagy aerarium) is működött.736 Anyagi kultúra Az idősödő Korlátkövi Zsigmond, talán halála közeledtét érezve, valamikor az 1540-es évek elején egy vagyonleltárt készített a Korlátkő várában és az alatta fekvő gazdaságban őrzött értékeiről. Ezt használták fel húgai 1552-ben, midőn Korlátkő vár átvételét követően bejelentették igényüket a hat évvel korábban Nyári Ferenc által lefoglalt ingóságokra.737 A felsorolás a családot illetően először teszi lehetővé, hogy legalább hozzávetőlegesen megvizsgáljuk a Korlátkövieket körülvevő mindennapi környezetet. A korábbi családfők esetében ugyanis alig vagy csak általánosságban hallunk vagyontárgyakról: idősebb Osvát serlegeit, öveit és drágaköveit leányai nevelésére és kiházasítására rendelte,738 fia, ifjabb Osvát halálát követően pedig a részletezésre nem kerülő ruhaneműk, arany- és ezüsttárgyak mellett csupán egy egyszerű subáról hallunk.739 Péter udvarmester gazdagságáról már lehetnek elképzeléseink: a talpazatába bekarcolt „Korlat” névrövidítés alapján övé lehetett a kölesdi ezüstkincs azon aranyozott ezüstpohara, amely az oroszlánlábas ivóedények legszebb hazai példája.740 A mohácsi csata előtt elásott poharat talán Péter is készíttette, hiszen talpazatán egy sast figyelhetünk meg, amely talán összefüggésbe hozható az udvarmester bárói címerével. Jóllehet ismerjük leánya rendkívül gazdag, arany- és ezüstékszereket, illetve használati tárgyakat nagy számban tartalmazó hozományának jegyzékét - ebben megtalálható volt az udvarmester aranyozott, hermelin-bőrrel bélelt bíbor ruhája is -, az ebben foglalt értékek egy részét talán valóban az Ország család bocsátotta Anna rendelkezésére.741 Zsigmond vagyonát az istállóknál kezdték felmérni: volt itt két töröknek mondott, vélhetően arab telivér hadimén (értékük 300 forint), három hátasló (100 ft) és további nyolc kiváló, hintó elé fogható ló (150 ft). A vár alatti majorságban jelentős állatállományt írtak össze: 63 szarvasmarhát, 131 sertést, 800 juhot és 354 méhkaptárt. Későbbi források alapján nyilván az alsóvárban és a majorságban őrizték az ekkor feljegyzett nagy mennyiségű gabonatermést: búzát (516 kepe), rozst (200 kepe), zabot (300 kepe), valamint régi búzából és zabból három-három asztagot. Az élelmiszertartalékot emellett 150 egység juhtúró és 19 szalonna, illetve jelentős, már kicsépelt gabonakészlet (búza, zab, köles) biztosította. A vár védelmére három-három tarackot (swyhownycza) és spanyol ágyút, illetve némi puskaport tartott, de talán ide számíthatjuk a tíz katonára elegendő 736Neumann, Korlátkő 23-30. 7371552. márc. 28. BA 2-239. 7381456. ápr. 30. „Item omnia bona et universa clenodia tam in cifis et cingulis, quam in gemmis pro educacione desponsacioneque ac maritacione filiarum suarum predictarum eidem domine Dorothee commendasse et assignasse...” DL 62593. (Oklevélfüggelék 8. sz.) 7391513. márc. 7. DL 102875. (Oklevélfüggelék 13. sz.) 740A pohárról: F. Vattai, Kölesdi kincs 246., fényképét 1. ugyanitt, illetve Mária 235-236. 7411531. nov. 27. Apponyi II/l. 9-12. (Lásd a Korlátkövi Anna és a leányág fellépése című alfejezet adatait.)
