Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Társadalomtörténeti vizsgálatok
104 Korlátkövi Zsigmond május 26-án több megállapodást is kötött: ráruházta a laki uradalmat, szülei Nyári-rokonságtól követelt zálogbirtokait, amit férje trencséni házával és gazdaságával, illetve egy-egy Trencsén megyei udvarházzal és birtokrésszel hálált meg.651 Baracskai hozzá is látott a pereskedésnek, Talpas ügyében sikerrel is járt, a nyitrai birtokok visszaszerzését viszont megakadályozta 1557-ben bekövetkező halála.652 1559-ben aztán Annát harmadszorra is fej- és jószágvesztésre ítélték, mert még mindig nem egyezett ki Zseliz ügyében a Szerdahelyi Dersfi családdal. Ennek következtében 1559 és 1560 folyamán összeírták és lefoglalták minden vagyonát, Korlátkó't, Talpast és Lábatlant, illetve a közben eladott Lak vételárából megmaradt 1000 forintot is.653 Unokatestvérei, Szentmiklósi Pongrác Gáspár és az Apponyitestvérek, János és István ekkor egyezséget kötöttek Ferdinánd királlyal, aki annak fejében, hogy nekik adományozta Anna birtokainak bírói kétharmad részét, azt követelte tőlük, hogy tegyék semmissé Nyári Ferenc végrendeletét, és ne egyezzenek ki a Nyári-örökösökkel.654 A kedvezményezettek ismét kieszközölték, hogy a már súlyos beteg Anna kapjon kegyelmet, aki hálából 1561-ben, halála előtt rájuk hagyta minden vagyonát.655 Az utolsó Korlátkövi azonban nem ő, hanem nagynénje, Krisztina volt, Majtényi István özvegye, aki 1570-ben hunyt el.656 6511554. máj. 26. EKHL Liber primus 58v-59v., 64r~v. - Birtokai közül ekkor egyedül a Nyitra megyei lakácsi birtokrészét nem férjének adta; ezt unokatestvéreire, Szentmiklósi Pongrác Gáspárra és az Apponyi-testvérekre hagyta. - Férje a trencséni ház és gazdaság mellett egy bélai nemesi telket és egy kishoholnai birtokrészt ajándékozott neki. A trencséni ház Anna gyógykezelései miatt különös jelentőséggel rendelkezhetett. Az alig negyven esztendős úrnő - testvéréhez, Erzsébethez és sógorához, Nyárihoz hasonlóan - a kortársak által a köszvény (podagra, morbus podagricus) fogalma alatt összefoglalt valamilyen ízületi betegségben szenvedett, és emiatt kimutathatóan gyakran tartózkodott a trencséni hévizeknél (1554: EKHL Liber secundus 58v., 1561: BA 2-258.). Baracskaival is trencséni látogatásai során ismerkedhetett meg. 6521557: CP Somogy megye. Az ez évi első adószedésnél Pál még élt, a másodiknál már özvegyét említik. 1557. március 19-én még él (BA 4-559.), 1558. november 26-án már néhai (EKHL Liber secundus 45r_v.). - Az általa indított perekre 1. 1554. okt. 21. ZI 25-31 et D-6., 1554. dec. 20., dec. 22. BA 4-530/A-B., 1554. dec. 26. BA 4-556., 1554: NRA 31-31. (Filmtári jelzet: 5873. doboz.), 1555. júl. 27. BA 4-555., 1555. szept. 22. BA 4-599., 1556. márc. 27. BA 4-558., 1557. márc. 2. BA 5-871., márc. 28. BA 4-559. stb. 6531560. dec. 22. EKHL Liber secundus 124v-155v. 6541560. okt. 15. BA 2-256. (A király saját kézzel aláírt levelében felszólítja őket, hogy tartsák magukat ilyetén Ígéretükhöz.) 6551561. ápr. 29. Korlátkő. BA 2-258., 2-259., BA 4-531., 4-532. (Laki, korlátkői és berencsi birtokait és jogigényeit Pongrácra és az Apponyiakra, talpasi részét viszont csak a másik felerészt birtokló Pongrácra hagyta.) - Anna ez év október 4-én már nem élt: BA 2-260., 261. 656Bár Szerémi, Emlékek 39. közöl tőle egy 1571-es oklevelet, egy 1570. évi oklevél alapján azonban ez év februárjában hunyt el: BA 2-270.
