Neumann Tibor: A Korlátköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 5. (Győr, 2007)
Korlátkövi Zsigmond (†1546)
98 Korlátkövi Zsigmond hamar özvegységre jutott: Erdődi 1532 utolsó napjaiban Vácon végrendeletet tett, amelyben fiatal feleségére hagyta a Bars megyei Zseliz mezővárost, hét Bars, öt Hont, egy Esztergom megyei, valamint két Solt széki településsel együtt,604 majd hamarosan elhunyt. A zselizi uradalom nemsokára egy hosszúra nyúló per tárgya lett: történt ugyanis, hogy Anna férjének örökösei Csábrág várával együtt a zselizi uradalmat is eladták Erdődi Simon zágrábi püspöknek és unokaöccsének, Pálfi Péternek, nem véve figyelembe István ezzel ellentétes tartalmú végrendeletét. Az erőszakos cselekményeket sem nélkülöző perlekedéshez - Simon püspök Annát egy ízben Csábrág várában fogságba ejtette - később a Kisvárdaiak és a Szerdahelyi Dersfiek is csatlakoztak, de az események pontos lefolyása nem tartozik szorosan e munka témájához.605 A továbbiak szempontjából csupán annak van jelentősége, hogy a per kezdetén, 1535-ben Anna másodjára is megházasodott, férje a 25 éves Kövendi vagy Ormosdi Székely Ferenc lett, a Jagelló-korban többek között jajcai báni címet is viselő Székely Miklós (jT517) fia.606 Az ifjú pár a felerészben végül kezükön maradó zselizi uradalomban, egy Vezekényen Ferenc által felépített kastélyban telepedett le,607 hiszen a férj szlavóniai vára (Dobrakucsa) és birtokai ekkorra már török megszállás alá kerültek. Nem kizárt, hogy a házasság létrejötte mögött az a Thurzó Elek helytartó állt, akinek felesége, Ormosdi Székely Magdolna közeli rokonságban állott Ferenccel. Nyilván ennek tudható be, hogy Annát egy esetben Thurzó várában, Galgócon idézték meg. A fiatal Székely előbb Várdai Pál esztergomi érsek, később pedig Ferdinánd király udvari familiárisa lett,608 amely kellő befolyást és támogatottságot jelentett ahhoz, hogy felesége örökségét megkísérelje visszaperelni. Berencs vára kapcsán ennek első lépéseit 1538-ban tették meg, bár 1536-ban már tiltották Erzsébetet attól, hogy berencsi részeit férjének ajándékozza.609 Míg Anna tehát csak négy évvel később lépett fel Nyári és Korlátkövi ellen, addig a főként Nyitra megyében élő és az eseményekről gyorsan értesülést szerző leányág már 1534 októberében másolatot kért a szerződésről,610 majd egy hónappal később eltiltotta Zsigmondot a korlátkői uradalom bárminemű elidegenítésétől, Nyári Ferencet és atyafiát pedig annak megszerzésétől.611 A leányágat ekkoriban 6041532. dec. 29. Karácsonyi, Pongrácz, 3. közi. 692-693., 1533. dec. 31-én kelt megerősítése: uo. 693. - A birtokok a következők: Zseliz, Ágó, Csuda, Kerekudvar, Leánd, Mindszent, Szék, Vezekény (Bars m.), Baka, Kissarló, Peszek, Tergenye (Hont m.), Bény (Esztergom m.), Csabany, Szalkszentmáron (Solt szék). 605Lefolyására 1. 1535-1543: Karácsonyi, Pongrácz, 3. közi. 693-694., 1536: NRA 757-8. (Filmtári jelzet: 6035. doboz), NRA 943-30. (Filmtári jelzet: 6087. doboz), HMBK Prot. 5. 1024-1025., BA 3-523., 1553: BA 3-525. stb. 606A családra vonatkozó forrásokat 1. a Pongrácz család bashalmi levéltárában. Egy 1518. évi időlátó oklevél szerint Székely Ferenc 1510 körül született: Karácsonyi, Pongrácz, 3. közi. 684. 607A vezekényi kastélyt a Kisvárdaiak említik 1543. évi panaszukban: Karácsony, Pongrácz, 3. közi. 694. 608Karácsonyi, Pongrácz 3. közi. 694. (1537. júl. 10.) szerint Várdai Pál érsek Székelynek és Pálfi Péternek is „ura” volt. Az oklevél eredetije azóta sajnos elpusztult. - 1547-ben Székely „aulae nostrae familiaris” (BA 4-524.), és 1553-ban is már néhaiként ugyanezt a titulust írják neve mellé (BA 4-526.). 6091536. dec. 20. NRA 171-29. (Filmtári jelzet: 5906. doboz.) 6101534. okt. 17. BA 2-219. 6111534. nov. 20. HMBK Prot. 5. 665-666.
