Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)

Bank Barbara - Szabó Róbert: Mosonmagyaróvár 1956. október (A forradalom hetének eseményei)

Bank Barbara - Szabó Róbert Mosonmagyaróvár, 1956. október

(A FORRADALOM HETÉNEK ESEMÉNYEI)

Mosonmagyaróvár 1939. július 1-jén jött létre, az addig önálló Moson és Magyaróvár összeolvadásával. A két eltérő múltú és fejlettségű helység közötti elkülönültség azonban még az 1950-es években is éreztette hatását. A város lakói viszonylag kevés pusztulással élték túl a háborús éveket, de az 1945-ben elkezdődő új élet nem volt viszontagságmentes. 1946 májusában mintegy 770 német származású helybélit telepítettek ki, mert 1941-ben németnek vallották magukat. A meglévő gyárak mellett az iparosítás jegyében 1949 végén műkorundgyár, majd vanádiumüzem létesült, amelyekbe az államosítások által egzisztenciájukat elveszített iparosok is bekényszerúltek. A korábbi önálló tulajdonosok számára ez társadalmi deklasszálódást jelentett.1 Az 1956-ban hivatalosan 21000 lakosú kisváros kulturális rangját az 1818-ban Magyaróváron alapított Gazdasági Magántanintézet adta, amely többszöri átalakulás után a 20. században a magyar agrár-felsőoktatás egyik fellegvárává vált. Az 1945 utáni pártpolitikai küzdelmek hamar „begyűrűztek” az oktatási intézmény falai közé; 1948-tól az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) mezőgazdasági politikájának megváltozása nemcsak a város életére lett hatással. 1949. április 12-én2 a Földművelésügyi Minisztérium felsőfokú szakoktatási főosztálya az Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Szakosztály tanszékeinek működését megszüntette. A mezőgazdaság „szocialista típusú” átalakításának szakmai kudarca után 1953-ban ismét fontossá vált az agrárszakoktatás, ezért „az ideiglenesen szüneteltetett” magyaróvári felsőoktatást az 1954. évi 21. törvényerejű rendelet alapján akadémiai szinten, 3 éves képzési idővel visszaállították. De az elhamarkodott intézkedés következményeit, az addig jól felszerelt iskola felszerelésének széthordását, a pozitív iskolai hagyományokat nehéz volt pótolni, újjáéleszteni.3

Az ország 1956 nyarától tapasztalható hangulata Magyaróváron is érezhető volt. 1956. október 22-én az MDP 1956. júliusi úgynevezett „értelmiségi határozatának” megvitatására nagyaktívát hívtak össze. A városi párt- és tanácsvezetők, a megyei pártvezetés képviselői, valamint Dohy János, az akadémia igazgatóhelyettese jelenlétében megtartott gyűlésen Németh Györgyné, az MDP mosonmagyaróvári pártbizottságának agitácíós-propaganda vezetője tartott előadást.4 Ezután többen felvetették az értelmiséget ért korábbi sérelmeket. Mások mellett dr. Pallós Lajos, a MOFÉM Gyár tervező mérnöke és főenergetikusa5 felszólalásában a fennálló állami berendezkedést „balkáni barbarizmusnak” nevezte.6 Vojacsek Gusztáv akadémiai hallgató pedig a marxizmus oktatásának megszüntetését követelte.7 Egyre gyakrabban és többen hallgatták ezekben a napokban az itthon fogható nyugati rádióállomások, a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja híreit is.

9