Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Beszélgetés Dr. Gráf Győző egykori elsőéves akadémistával
Pintér Gizella. Dorombolás, követelések, ki is engedtek jónéhány embert. Egy kocsit láttam, annak a tetején diák szavalt, a tömeg meg tovább vonult. Egy sarkon kettévált. Jómagam társaimmal a pártoktatók háza felé mentünk. Megjegyeztem, két folyamú tömeg volt. Egyik ága később a laktanyához vonult, a másik pedig a 48-as emlékműnél demonstrált. Az utóbbi helyen nem találtunk hallgatókat, irány a laktanya. Délelőtt tizenegy lehetett. A laktanya felé vezető út nagyon rossz volt.Akkor javították, éles köveket szórtak le. Száz méter után vissza is fordultunk. Nem tudom, talán megéreztünk valamit... Újból a 48-as emlékműhöz mentünk. Itt rövid beszéd és szavalat hangzott el. Kisvártatva fegyverropogás, robbanások, jajveszékelés. Döbbent csend. De már hozták is az első sebesülteket. Az Akadémiára siettem, ahol éppen üléseztek. Mondtam, mi történt. Néhány hallgatóval gyorsan kórházzá rendeztünk át egy iskolaépületet. Délután kettőkor talált meg a feleségem, elmentünk a kórházba, hát ott feküdt a gyerek... Tudja, sokan azért is haltak meg, mert egyszerűen nem volt, aki szakszerűen ellássa a sebesülteket. Megdöbbentem. Azt mindenki tudta, hogy a tömegnek nincs fegyvere. Akkor meg miért lőttek rá? Az emberek majdnem megbolondultak a tehetetlenségtől. Hogy ilyen előfordulhatott, egyszerűen képtelenségnek tűnt. Nyugtalan éjszaka borult a városra. Reggel bementem a munkahelyemre, de nem Varga Erzsébet. Vesztergom Imre. Nagy Árpád. A meglincselt határőrtisztek em lékművének avatása (korabeli felvétel ). Ugyanebben a városban most hatan egészen más előjellel kapnak emléktáblát... Horváth Gyula. Szalai István. A Mezőgazdasági Akadémia hat elhunyt hallgatója (Hansági Múzeum Mosonmagyaróvár) 89
