Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Bank Barbara: Néhány tisztázatlan kérdés a mosonmagyaróvári sortűzzel és a Dudás-perrel kapcsolatban
3, Halásziban egy halott van anyakönyvezve. Ezen felül Mosonmagyaróváron anyakönyvezték 1957. januárjában a három meglincselt határőrtisztet is. Ezek után a bizottság tagjai tényként állapították meg, hogy fegyverhasználat következtében összesen 52 személy hunyt el. Ebből 9 nő, 43 férfi volt. Tizenegy személy fiatalkorú, többségük ipari tanuló, a legfiatalabb halott pedig 15 éves volt. Az akadémia hallgatói közül hat személy halt meg. A bizottság azonban figyelmen kívül hagyta, hogy kimaradtak azok, akiket még a Mosonmagyaróváron történő anyakönyvezés előtt elszállítottak a megye járáson kívüli községeibe.29 A halottak számához hasonlóan több, egymásnak ellentmondó adatot ismerünk a sebesültekről. A kérdés tisztázását nehezítette az, hogy korlátozott számban kerültek elő korabeli kórházi dokumentumok, valamint az, hogy a könnyebb sérültek elsősegélynyújtás után hazamentek.30 Ókét semmiféle dokumentumban nem rögzítették. A mosonmagyaróvári kórház sebészeti naplója, valamint a győri Zrínyi utcai kórház adatai alapján összesen 63 sebesült neve ismeretes. A sérültek közül a győri kórházban három fő elhunyt. Arra nincsenek adatok, hogy a mosonmagyaróvári kórházban hányán haltak meg. A sérülések a lőfegyverekből származó lövedékektől, valamint a kézigránátok robbanásánál szétrepülő szilánkoktól keletkeztek. A határőrök golyószórói és géppuskái 10 óra 35 perc körül elhallgattak. A halottak és a sebesültek elszállítása körülbelül két órát vett igénybe. A szállításban részt vevő határőröket az utolsó fordulónál a kórháznál inzultálták, szinte menekülve tértek vissza a laktanyába. Ezért maradt véletlenül a tehergépkocsi platóján egy fiatal fiú holtteste.31 A sortűz, illetve az ebből származó eredmény fokozta a laktanyában lévő tisztek és sorkatonák pánikhangulatát. Néhány tiszt szembefordult Dudás István határőr századossal és kifejtették véleményüket a sortűz miatt.32 Az adatok szerint Dudás kb. 11 és 12 óra között a laktanyából gépkocsival Csehszlovákiába távozott. A laktanyaparancsnoki teendőket pedig Vági József határőr főhadnagyra ruházta át. A Mosonmagyaróváron történt sortűz kivizsgálására már 1956 végén -1957 elején folytattak nyomozást, de mind a vizsgálat, mind a felelősségre vonás félbe maradt. Fekszi 1989-es visszaemlékezése szerint az ügy kivizsgálásának feladatával Münnich Ferenc 1956 decemberében Szakács Ödön ügyészt bízta meg33, de az ügy félúton elsikkadt. 1989-ben a belügyminiszter megbízást adott a Hering-bizottság felállítására, amely a rendelkezésükre álló dokumentumokból és a felsorakoztatott tanúk visszaemlékezéseiből lehetőség szerint rekonstruálta az eseményeket. 1994-ben megkezdődött egy nyolc évig elhúzódó per Dudás István és három társa ellen. Az eljárást 1994-ben indították, a büntetőper pedig 1999 szeptemberében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Katonai Tanácsa előtt kezdődött, és 2002 júniusában fejeződött be. Mintegy 80 tárgyalási nap és több száz tanú meghallgatása után a Habony János által vezetett katonai tanács első fokon 2001 júniusában hirdetett ítéletet. A vád Dudás István és társai ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett volt.34 57
