Lukácsi Zoltán - Vajk Ádám: Mosonmagyaróvár 1956 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 4. (Győr, 2006)
Bank Barbara - Szabó Róbert: Mosonmagyaróvár 1956. október (A forradalom hetének eseményei)
A mosonmagyaróvári forradalmi eseményekben mindvégig fontos szerepet játszott a Mezőgazdasági Akadémia ifjúsága, sőt az iskola az egyik gócpontjává vált a forradalomnak. 1956. október 23-a előtt már elküldték követeléseiket a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetség) Központi Vezetőségének. Távbeszélőn felvették a kapcsolatot a budapesti, szegedi és a veszprémi egyetemekkel és 1956. október 22-én megkezdték a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége) szervezését.8 A pártvezetés és a DISZ tudta nélkül megszervezett összejövetelen főleg a későbbi MEFESZ I. évfolyamának vezetői, Danes Lajos és Cserháti Miklós voltak aktívak; de az új szervezet megalakítását és a budapesti egyetemistákhoz hasonlóan, a 12 pontból álló követelés-jegyzéknek az iskolavezetéssel való elfogadtatását még nem merték felvállalni.9 A budapesti eseményekről hivatalos formában először 24-én hajnalban a pápai hadosztály parancsnokától értesültek a település rendfenntartó közegei. A hadosztály alárendeltségébe tartozó, s 1950 óta a városban állomásozó 30. műszaki zászlóalj katonáinál elrendelték a harckészültséget, megerősítették a laktanya és a lőszerraktárak őrszemélyzetét.10 A járási hadkiegészítő parancsnokság a határőrség ügyeletes tisztjétől szerzett értesítés után riadóztatta a személyi állományt, a parancsnokság védelmét a helyőrség katonáival megerősítették.11 A Belügyminisztérium rendőrségi osztályán kb. 10 főből álló államvédelmi alosztály működött ugyan, a városban járási és városi rendőrkapitányság is volt, de a politikai rendvédelem fő feladatait a határőrség látta el.12 Erre annál is inkább szükség volt, mert a rendőrségen tárolt géppisztolyokat és golyószórókat október 23-a előtt két héttel Győrbe szállították.13 A határőrlaktanyából a tartalékszázad közel 100 harcosát fegyvereivel együtt a győri határőrkerület parancsnoka Budapestre rendelte, helyükre Nagyatádról és más őrsökről irányítottak besorozottakat Mosonmagyaróvárra, a határőrizet védelmére. A laktanya katonáinak összeszokottsága ezzel megbomlott, de már ekkor terveket dolgoztak ki az objektum megvédelmezésére. Október 25-től a határőrök ellátták a fontosabb városi objektumok őrzését is. Az október 24-ét követő egy-két napon a város látszólag élte a maga életét. A fővárosban zajló események hírei, a rádióadásokból szerzett információk ellenére mind többen a hivatalos kormányálláspont ellen foglaltak véleményt. Az utcákon megjelent egyenruhás államvédelmi határőröket szidalmazták, leköpdösték, ezért a határőrlaktanyában elhatározták, hogy a lakosság hangulatának kipuhatolására áttérnek a civil ruhás felderítésre. A harcok fokozódásáról az emberek a munkahelyeken beszélgettek, vitatkoztak, de munkabeszüntetésre ekkor még nem került sor. A budapestiekkel való szolidaritás még csak a fővárosi lakosság részére küldött kenyérszállítmányok útba indítására korlátozódott.14 Az Akadémián is 24-én hajnalban értesültek a fővárosi harcokról. A marxista tanszék vezetője, K. Papp József, és munkatársai a kollégiumban a párttag tanárokat, a DISZ vezetőit és a főiskola vezetését tájékoztatták a harcok kirobbanásáról. Később a diákifjúságot a hivatalos kormányálláspont megismétlésével igyekeztek megnyugtatni, és a statárium bevezetésének hangsúlyozásával elejét akarták venni megmozdulásuknak. 10
