Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)

Plébániai jelentések

30-an vettek részt. Húsvéthétfőre egy halálos (férfi), két sebesült áldozat lett a nők védelme miatt. Egyik sebesülthöz reggel elhívtak, azóta meggyógyult. Hét­főn hívek nem mertek jönni, mise nem volt. A sekrestyében újra minden ki­szórva, oltárterítők, patena eltűnt, de pár nap múlva a kantomé, kinél ott hagyták, visszahozta ezeket. így megkerült a templomkulcs, csengő és 1 db ministrans szoknya. Keddre ugyanaz ismétlődött. Ekkor csak a legkopottabb fehér és fekete ruhát hagytuk kint, a többit itt benn elrejtettük. Húsvét keddtől mindennap miséztem. Ruhákat, felszerelést, gyertyát mindig utána behoztuk, egészen a májusi első csütörtökig, amióta a SS67-mot ismét a tabemákulum­­ban őrizzük. - Addig sz. mise előtt összeszámoltam az áldozókat és annyi os­tyát konszekráltam. Közben Rupf tanító, ki családjával először a Fertőn, majd Sopronban volt, visszatért egy-egy időre. Lakását a németek, falubeliek és oroszok fosztották ki. így a kastélyt is. Jelenleg nálam laknak, mert bútoraikat más háznál helyezték el. - Húsvét után kedden hajnalban német bombáktól egy asszony azonnal, egy férfi, kit provideáltam,68 másnap meghalt. Csütör­tökön Kiss rendőrt agyonlőtték, fiát megsebesítették. Őt is provideáltam. Most Imre-majorban van. Ápr. 11-én egy asszonyt a mezőn az országúiról agyonlőt­tek. Rögtön meghalt. Ezeket kántor nélkül, a temetőben csendben beszentel­tem. Azóta ma lesz a második rendes temetés. Két német katonát a németek temettek el temetőnkben. A határban és faluban kb. 10-et. A faluban 8 orosz katona is van eltemetve. Díszes fakerítést, fa emlékoszlopot kellett a falubeli asztalosoknak készíteni, a sírokon virágot ültetni. Az eddigi utolsó sebesült ál­dozat egy öreg néni, akit húsvét után két hétre lőttek meg a lakásán éjjel. Már jobban van. Felrobbant kézigránáttól két kisfiú sebesült meg könnyebben, ak­nától egy férfi, de meggyógyult. Az országúti fekvését a község nagyon megsínyli. Átvonuló orosz kato­nák, visszatérő civil ukrán népség elszállásolása, élelemszerzése, az állandó be­szolgáltatások (tej, tojás, disznó, stb.) ma is napirenden vannak. Állandó robot­kötelezés miatt a mezei munkákat nem végezhetik. A kastélyban, Kovács-villá­ban és néhány háznál állandóan letelepült oroszok folyton kémek, vagy nem kémek, csak visznek. Az iskola hátsó termét mozinak, színháznak használják esténként. Tábláink náluk vannak. De az ittlevők még sem olyan veszélyesek, mint az átvonuló autósok, akik éjjel meg-meglepnek egy-egy házat. - A nők helyzete is súlyos volt. Szinte hetekig bujdostak bunkerban, padlásokon, kaz­lakban és egyéb helyeken. Az áldozatok száma elég nagy, de túlzott kilengések (gyermekek-öregek) nem igen voltak. A vasárnapi és hétköznapi templomlátogatás már kb. 3 hét óta ismét a régi. Áldozócsütörtökön az elsőáldozás régi keretek közt, szülőkkel együtt történt. A májusi elsőpénteki létszám is csak kevéssel maradt a régi alatt. Csak a robot miatt maradt el egy rész. Prédikácó két ízben már a szószékről, előzőleg mise végén az oltártól. Májusi litánia csak vasárnap este, mert hétköznap nem érnek rá. Pár orosz katona is szokott lenni misén is. Egyszer ugyan kézigránát­tal a kezükben állítottak be, az asszonyok nagy rémületére. Első hetekben különösen estefelé rettentő lövöldözésekkel rémisztgettek, kézigránátokat szór­tak a kertek alatt, égő, tűzveszélyes rakétákat lövöldöztek a magasba. Most már ezek ritkán fordulnak elő. 67 Lásd a 62. lábjegyzetet. 68 Szentségekkel ellát, szó szerint: gondoskodik (latin). 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom