Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
A magyarok ökör és tehénfogaton mentek, s ezek nagy része nem került vissza. Az iskolában, főképp bútorokban, felszerelésben, ajtók, ablakok, stb. sok kár történt. A németek feltörték a lezárt iskolai szobákat, mindent szétszórtak. A visszamaradt katonai raktárát elvitték és szétosztogatták. Ez alkalommal (nagycsütörtökön) falubeliek is kisebb tárgyakat, könyvek, naplók, székek, elhordták. A feszületeket, egyházi szereket, áthordtam a sekrestyébe. - A faluból szegény családok teheneit, disznait, a Szövetkezet árukészletét, felkutatatott zsír, liszt készleteket elraboltak. - Nagypéntekre virradó éjjel kb. 25 SS katona hált a plébánián. Reggel V2 9-re hirdetett szertartást nem tarthattam meg. Hívek nem jöttek. A németek a toronyba telefont szereltek; jártak-keltek. % 9- kor a SS-ot65 koncelebráltam, 5 particulát, sz. olajakat a plébánián a Wertheimbe helyeztem. Már ez alatt erős detonáció rázta meg kétszer a templom ablakait, tehát rossztól tartva sietnem kellett. V2 11-től 'Л 2-ig a pincében voltunk, erős ágyú és aknarobbanások hallatszottak. A kertben a pajta körül tartózkodó németek közül ezalatt a betört konyhaablakon át a lakást végigjárták. Majd a külső pinceajtót kifeszítve a bolthajtás alá tűz és bomba ellen odavitt 3 zárás faládát, melyben az anyakönyvek, monstrancia, cibórium, kehely voltak, feltörték, kegyszereket kirakták, iratokat felforgatták, de nem vittek el semmit. Mikor eltávoztak, a kegyszereket tartózkodási helyünkre vittük, ruhák közé rejtettük. Ezután este V2 7-ig a lakásban voltunk. Egy itt tisztálkodó és enni akaró SS-től megtudtuk, hogy az első orosz páncélos kétszáz méterre befutott. Újra a pincébe vonultunk. Itt éltük át a harci zajt. Mikor megállapítottuk a hangokból, hogy az oroszok itt vannak, feljöttem. Kb. 10 óra után erősen verték az ajtót és kiabáltak. Ajtónyitáskor egyik a géppisztolyt nekem szegezve kérdezte az ismert (német katona, stb.) dolgokat, zsebórát, pénztárcát elvevén - kassza-kassza - kiáltásokkal a Wertheim kinyitására kényszerített, honnan minden (templom, alapítvány, temető, rózsafüzér, Sz. Antal, stb.) pénzt együtt ca. 4000 P-t vittek el. Szobámban szekrényeket, íróasztalt kiszórtak, ruhákat, 2 órát, ollókat, borotvát elvettek. Ezután aranyat követelve, arra, hogy nincs, pár lépésről rám fogva a pisztolyt célzott, majd kissé leengedve - Értem? - kérdéssel adta tudtul, hogy lelő, ha aranyat nem adok. Szorult helyzetemben azt mondtam: talán a templomban találok. Kiküldtek azzal, hogy 1 perc alatt itt legyen. A sekrestyében ruhák közé rejtett cibóriumot behoztam. Megkopogtatva azt mondta, nye dobre66 és letette. Ezután enni és innivalót követeltek. Ki kellett szolgálnom őket. Végre távoztak. Csakhamar újabb csoport jött, azok is ettek-ittak. Ezután lementem a többiekhez. Hajnalban még többen (ca 15 - jöttek, a pincébe is lejöttek, bőröndöket kinyittatták, stb.) Nagyszombaton egész nap jöttek-mentek, este bort, fürdőt, vacsorát követeltek. Éjjel hálóm bezárt ajtaját berúgták. Reggelig újra fosztogattak. - Húsvét reggelén a templomban rendet csináltunk. A sekrestyeajtót bezúzták, ruhákat széjjel szórták, ministrans ruhákat elvitték, albát, karinget elvitték, két kehelytakarót, egyik csengőt, a tumbatakaróból csak foszlány maradt. Öröklámpát leverték, szentsírt betörték, oltárképet beszakították, szentsír angyalszobrainak szárnyait leszegték, szétszórták. A mellékoltár réz gyertyatartóit összegörbítették, két perselyt feltörtek. - Húsvétkor V2 10-kor kismisét mondtam (kántor nem lévén) kb. 65 SS, ti. oltáriszentség, itt azonban a szentmisét jelöli, amelynek legfontosabb eleme a katolikus liturgiában az átváltoztatás. Vö. az 62. lábjegyzettel! 66 Nem jó (orosz). 60
