Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
Sopron Papp Kálmán pápai prelátus, esperes, városplébános jelentése, 1945. április 27. (GyEL PL. Háborús kárjelentések 19.) Sopron sz. kir. thjf. Város Szentiélekről és Szent Mihályról n. plébánia-hivatala. ............szám. Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! Kötelességemnek tartom, hogy ez év márciusának utolsó napjaitól a mai napig a hadműveletekkel kapcsolatosan lezajlott s plébániámat, városunknak és esperesi kerületünknek egyházi életét közelről érintő eseményekről röviden összefoglaló jelentést terjesszek elő. Az orosz megszállást megelőző napokon, nagyszerda délutántól nagyszombat délig városunk egész területe úgyszólván éjjel nappal orosz bombázó repülő-rajok állandó tüzében állott. Teljesen sértetlen épület alig maradt a városban. Igen súlyos károkat szenvedtek egyházi épületeink is. Nagyszerdán este a Szent Orsolya-rend temploma, zárdájának a Szent Orsolya-térre néző két homlokzata a téren álló, felbecsülhetetlen értékű szép Szűz Mária szoborral együtt, mondhatni, elpusztultak. Ugyanekkor erősen megrongálódott a Szent Domonkos-rend templomának tetőzete, egész ablaksora és a kolostor délnyugati részén lévő ebédlő és lakásrész. Másnap a Szentlélek-templom összes ablakait és tetőzetét rombolta szét a szentély külső falánál robbanó légi akna. Nagypénteken éjjel a városplébánia-épület udvari részét, valamint gazdasági épületeit érte egy-egy telitalálat. A Szent Mihály-templom tornyára eső kisebb méretű bomba ledöntötte az egyik melléktornyot, megrongálta a nem régen megújított tetőszerkezetet és széttördelte a szentély és déli hajó összes ablakait. Bomba érte a Katjolikus] Konvent várkerületi székházát. Ugyancsak érzékeny kárt szenvedett a kurucdombi templom tetőzetében és ablakaiban. Ilyen körülmények között, - bár nagycsütörtökön még legtöbb templomban megtartottuk az ünnepi szentmisét és oltárfosztást, - a nagyheti szertartások mindenütt elmaradtak. Az anyagi károknak megfelelően nagy volt a veszteség emberéletben is. Sok volt a súlyos sebesült. A polgári halottak száma e napokban meghaladta a háromszázat. Ezekhez járult még a nagyszámú német és orosz katonai halott a városban, környékén, főként a Németország felé vezető utakon. A teljesen szétszaggatott emberi testrészek, a sok ismeretlen hulla és még ki nem ásott épület-romok miatt máig sem lehet pontosan megállapítani az áldozatok számát. Nem is lehetett a halottak legnagyobb részét a temetőbe szállítani. A városban lépten-nyomon vannak sírok kertekben, parkokban, várkerületen, mint egy nagy temetőben. Nagyszombat délutánján és estéjén foglalták el az orosz csapatok a várost - a német és magyar katonák minden nagyobb ellenállása nél-43
