Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
Hála Isten csak egy család volt, amelyik elmenekült, a többinek nem volt szándéka se, hogy elhagyja faluját, hazáját. VII. A megélhetést illetőleg: Ez egyre nehezebb. Még a tavaliból csak úgy, de nehezen így is, mert a malmok az oroszoknak őrölnek. Lisztet nagyon keveset tudnak adni a népnek. De legnagyobb hiány a zsírban van és mert kevés a tehén, tejhiány is van. Hús egyáltalán nincsen. A szárazság miatt a főzelékfélék elvesztek. Nagy a mosáshoz való szappan hiány. Ruhához való cérna is igen hiányzik. Cipő-talphiány is nagy. Nagy lesz a fahiány, mert a fogolytábor fogatai 2 hónapon át - naponta 10 szekér - folyton hordja a nyers fát az erdőből; egyre jobban letarolják; az erdőt. Helyenként a lovaik tartása végett leetetik a zabot,-árpát, - főként a hazavonuló ukrán civil katonák és a fegyveres alakulatok is. VIII. A gazdasági viszonyokat illetőleg: A mezőgazdasági munka a sok robot miatt bénultan halad. Még aratásban is a vasútra rendelték az embereket. Nem akar a szegény ember, - arató, napszámos, cseléd - aratási v. más egyéb munkát vállalni. Csak azt a kis keveset, amihez a földosztással hozzájutott. Oka, mert nem tudja kié lesz a keresete; miért szerezzen, ha azt is elveszíti v. beszolgáltattatják. Az iparosok anyaghiány miatt nem tudnak dolgozni és keresni, kivéve a kőmíveseket. Ezek meg pénzért egyáltalán nem, csak gabona és élelem v. árucikk fejében dolgoznak. A szatócsok nem nyitották ki üzleteiket, még a „Hangya szövetkezet” sem. Áruczik[k]et a zúgárusok hozzák Sopronból v. a fogolytábort látogatók különböző vidékről, főleg Pestről, de csak cserébe élelemért, v.[agy] ha pénzért, akkor horribilis áron. IX. Az uradalmi birtokot felosztották, a cselédek, aratók, napszámosok törpebirtokosok között. A faluban tele van földdel a nép; „betellett” vele. Mivel az instrukció - állatok, lovak, szekerek, gazdasági eszközök, - orosz és helybeli nép prédája lett, - emiatt a földek tavasz alá való munkálás[a] nagyon későre maradt. A mező tavasziakban silány és gazos. Robot miatt nincs kivel megmunkáltatni, - a maga idejében. Az uradalmi és a falusi gazdák tejszolgáltatásának elmaradása miatt nincs tej a város számára. Az uradalom szétbomlásával a tehenészet is szétbomlott. A gabona csépeltetése a legnagyobb nehézségek elé néz, mert a gépek alkatrészei (rosta, gépszíj, motor) meg vannak rongálva, továbbá nincsen benzin. Munkás sem akar gép mellé állni, nem kell a gépnek se, a munkásnak se a kereset, annak bizonytalan jövője miatt. X. Egyesületek működése szünetel, a robotmunka és az orosz megfigyelés miatt. Pereszteg, 1945. júl. 3. Mély tisztelettel: Németh Rudolf plébános (Kézírásos) 82
