Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
Fertőhöz Siklósi József plébános jelentése, 1945. június 3. (GyEL PL. Háborús kárjelentések 39.) Főtisztelendő Esperesi Hivatal! Kiváló tisztelettel jelentem, hogy a vasárnapi és hétköznapi sz. miséket akadály nélkül megtarthattam, eltekintve attól, hogy a közelebb vagy távolabb levő orosz katonák némelykor sorozatlövést adtak le. A hívek, tekintettel az erős munkaszolgálatra, amit vas [ár-] és ünnepnapokon még a vonyós marhákra is kiterjesztettek elég szép számmal vettek részt. - Az úrnapi körmentet csak a templom körül tarthattam meg a négy áldással, mert a községben, az átmenő országút - megyei - miatt nem lehetett megtartani. Különben is igen kevesen vettek részt, mert akkor az állomáson levő bombákat kellett elrakni. A hívek lelki állapotán az 5 évi németbund75 működése nagyon észrevehető. Németországban, a jó katolikus katonák elbeszélése szerint, a porosz protestáns herrenvolk,76 megmutatta a gyűlöletet a 10 éves háborús előnevelésben a gyermekeknél a katolikus vallás ellen, (gyűlöletét) s sok apostaziát77 szült. Sajnos Magyarországon ugyanezt cselekedte, amit sajnos híveimnél nagyon észre lehet venni. Eltekintve attól, hogy hazájukat szidták, csak az volt jó, ami onnan jött, a vallásukban még ma is csak közömbösek, amikor szorgalmasabban járnak templomba. Azt a paradicsomi állapotot amit nekik ígértek, de nem kapták, fájlalják. S különösen a fiatalságnál van nagy baj, mert húzódoznak a munkától. Mindenki könnyen és jól akar élni. A szülők panaszkodnak, de nem tesznek semmit. Noha vannak családok, ahol már a kenyér szűkön van, de munkára nem mennek. Az olyan szólamok, ha Isten igazságos, miért nem bünteti az oroszok gazságát, rendszeresek. Azt az Istent, akit elvettek tőle, most az ő akaratuk alá akarják hajtani. Az iskolák a rendes időben megnyíltak, s a tanítás folyik. Az egyik tantermet, az alsó iskolát, először a németek, utánuk az oroszok tették hasznavehetetlenné, s az anyag hiánya miatt nem lehet rendbehozni. A gyermekek a csöndes és zárt árnyékos udvaron vannak. Az anyagi kárt, amit az oroszok ittlétükkel okoznak, felbecsülni sem lehet. Először a folytonos munkaszolgálat miatt, a nép nem képes saját gazdaságában a munkát elvégezni. A légelhárító ütegeket a szántóföldek és szőlőföldek között állították fel. Úgy a gyalogos, mint a szekeres katonák a bevetett földeken keresztül-kasul mennek ide-oda, s a szőlőkarókat egyszerűen lehengerelik a nehéz szekerekkel. A lovak pedig a szántóföldeken és réteken vannak szabadon. A gyümölcsfákról úgy húzzák le vagy fűrészelik le az ágakat, s szekérre téve viszik lakásukra. Vagy a fára felmászva egy darabig szedik a gyümölcsöt, a szép gyümölcsű ágakat levágják. S ebben az ez-75 Utalás a Volksbundra, lásd a 42. lábjegyzetet. 76 Felsöbbrendű nép (német). 77 A katolikus vallástól történő elszakadás (latin). 72
