Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Bevezető
gyei Hatóságot, szíveskedjék megengedni, hogy ezt a hiányos két kazulát megtarthassuk, mert a dalmatikáinkhoz ezek illenek hozzá. Azonkívül néhány oltárterítőt is kaptunk a fenti utón és puszta oltáraink feldíszítésére használtuk. Amint be tudjuk szerezni a szükséges vászonmennyiséget, akkor ezeket is átadjuk valamelyik rászoruló szegény templomnak.” - írta Élő Pál plébános.23 Bizonytalan helyzetben voltak a lefoglalt egyházi ingatlanok is. „A szanyi római katolikus püspöki kastély orosz katonai igénybevétel alól való mentesítése” tárgyában folytatott levelezést Szőke Zoltán miniszteri tanácsos lakonikus tömörségű leirata zárta le 1946. március 7-én: „... van szerencsém értesíteni, hogy a szani (sic!) püspöki rezidencia helyiségeit a közeli időben felszabadítani nem lehet.”24 A szakonyi plébános jelentéséből vett - s a kötet címéül választott idézet - félelem és aggodalom, a korszak minden egyházi dokumentumában tetten érhető. A kis számban fennmaradt Historia Domusokból vagy hiányoznak az 1945 márciusára-áprilisára vonatkozó bejegyzések, vagy utólagosan, sokszor „átstilizálva” kerültek oda.25 A plébánosok személyes naplóiból alig-alig ismert néhány kötet, s jellemzően - ha éppen nem vesztek el - az időszak feljegyzéseit megsemmisítették. A nádorvárosi Szent Kamillus templom plébánosa például kivágta naplójából azokat a lapokat, melyekre az 1945-ös év havi eseményeit írta, így a jegyzetei április 22-ével kezdődnek.26 2005 ádventjén 23 GyEL PL. Egyházkormányzati iratsorozat. 1029/1945. 24 GyEL PL. Egyházkormányzati iratsorozat. 1429/1945. 25 Az ekkor az Esztergomi Főegyházmegyéhez tartozó Dunaszentpál Historia Domusának bejegyzése szerint: „1943. jan. 1-én költöztem ide Alsóvámosról, ahol 30 évig plébánoskodtam. Az egész ország érezte a második világháború terhét. 1944. márc.-ban megszállottak a németek. Az orosz fronton megkezdődött a visszavonulásuk és fokozatosan tartott az összeomlásukig. 1945-ben megkezdték a községünk gazdasági kiürítését, de mindent nem tudtak elharácsolni, mert 1945 márc. 31-én nagyszombaton Dunaszentpálra is bejöttek az oroszok. Az összes használható állapotban lévő lovakat elvitték, köztük az én 2 lovamat is. A legtöbb helyen adtak helyette más, kifáradt, sebesült, v>agy beteg lovat. Nekem is adtak egyet, összeszedték a kocsikat, lószerszámokat élelmiszereket, különösen füstölt húsokat. Elvették a férfitik csizmáit, és sok asszonyon-lányon erőszakot követtek el. Egy hónap se telt bele, felosztották a nagybirtokokat és a községekben megalakították a szélsőbaloldali pártokat u. m. a kommunistapártot (sic!), s a nemzeti parasztpártot (agrár kommunisták pártját). Ezek vették át a község vezetését is. Később megalakult a kisgazdapárt és szociáldemokrata párt. A rekvirálások és beszolgáltatások miatt megkezdődött a nyomasztó gazdasági lesüllyedés. 1946. aug. 1-én a teljesen elértéktelenedett inflációs pengő pénzt felváltotta a forint. 1 forint 200 millió adópengőnek felelt meg. Az 1946. év legörvendetesebb eseménye volt szept. 19-én tartott bérmálás, melyet Mindszenty József bíboros hercegprímás végzett mindenütt, minden plébánián.” (Dunaszeg plébánia irattára. Dunaszentpál Historia Domusa. Digitális másolata hozzáférhető az Egyházmegyei Levéltárban) 26 GyEL. Győr-Nádorváros plébánia iratai. Győr-Révfalu plébánia Historia Domusából pedig 1943 decemberétől az 1950-es év végéig csak a zsilettel kivágott lapok „tanúskodnak” erről az időszakról. (GyEL. Győr-Révfalu plébánia iratai. Historia Domus.) 12
