Perger Gyula: „…félelemmel és aggodalommal…” Plébániák jelentései a háborús károkról a Győri Egyházmegyéből 1945 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 3. (Győr, 2005)
Plébániai jelentések
mert többé nem garázdálkodtak benne. Egyébként - mondotta - azt teszik most itt az orosz katonák, amit tettek a németek és magyarok is Oroszországban. Ezt nem tagadhattam. Nagyszerdától kezdve húsvét vasárnapig nem volt nálunk istentisztelet. Húsvét vasárnap miséztünk káplán úrral együtt, azóta háborítás nélkül tartjuk a szt. misét, litániát, stb. A templom ablakokat üveg hiányában deszkákkal akarjuk kiigazíttatni, de azt is nehezen lehet szerezni. A plébánia épületen is vannak rongálások, ablakok törtek ki, tető, stb. de általában itt nagyobb kár nincsen. A hívek körében eddig még mindig a rémület uralkodik az orosz követelések miatt. Követelnek szarvasmarhát, sertést, lovakat, mindenféle gabonát, sőt azt is ami nálunk nincs: birkát, paprikát, dohányt, zöldséget, stb. Az a látszat eddig, mintha az eddig is már mindenből kifosztott lakosságot éhínségre akarnák juttatni. Földreformmal kapcsolatban a földigénylő bizottság elé írásban terjesztettem elő a kegyúri birtok megszűntével előállott helyzetet, kérve a templom részére 20 kát. földet, a plébánia részére 32 kát. holdat. Egypár szájhős kommunista tiltakozására a többi jóindulatú nem mert szólni, így a templomot, plébániát nem vették be az igénylők sorába. Annyira elvakultak, hogy még a község földjét is el akarják osztani. Község is, én is fellebbezéssel éltünk. A végtelenül megdöbbentő hírt, jó Püspök Atyánk vértanú haláláról húsvét után hamarosan megtudtuk és a hívek tudomására hoztuk. Szent misét ajánlottunk fel lelke üdvére, a hivatalos értesítés után pedig a rendelkezés szerint május 2-án ünnepélyes requviemet fogunk tartani, hogy drága halottunk minél előbb elnyerje a megérdemelt örök boldogságot. A hívek lelkének mélyén a sok anyagi és erkölcsi veszteség, folytonos zaklatás következtében sajnos, ez ideig még a gyűlölet, elkeseredés, átkozódás vert gyökeret az ellenséggel szemben és csak kevesen gondolkodnak helyesen, hogy ezeket a csapásokat megérdemeltük; megérdemelte az ország, a legutóbbi 50 év alatt a házasság szentsége ellen elkövetett gonoszsággal, Isten-és Anyaszentegyház törvényei ellen elkövetett minden bűneiért. A könyörülő Isten vegye oltalmába szegény hazánk siránkozó népét. Magyarország Nagyasszonya könyörögj érettünk! Rábacsanak, 1945. április 29. Teljes tisztelettel: Horváth János t[isztelet]b.[éli] esperes, plébános (Kézírásos, az irat alján: RÁBA CSONAKI PLÉBÁNIA PECSÉTJE 1870) 124
