Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Az Apor ősök
Az Apor ősök Forráskötetünk fő személyisége Apor Vilmos, akinek családjáról, őseiről, erdélyi kapcsolatairól a következőket tudhatjuk meg: Az Apor - altorjai előnéwel - grófi, bárói, székely nemesi család, amely Erdélyben virágzott. Legendás eredetét a X. századi Aporig, a székelyek rabonbánjáig vezeti vissza, aki Bálványosvárát1 építtette az ősi pogány vallás tiszteletének fönntartására. Bálványosvára egy cukorsüveg alakú sziklán épült, az egykori Háromszék vármegye2 kézdi járásában. Apor József feljegyzéseiben így ír a várról: „Robusztus erős tornyai, bástyái és négyszögű, nagy, kemény sziklatömbből kifaragott, magas, öles falai és kazamatái a tatár betörések alatt biztos menedéket adtak az oda menekülő székely népnek és az Aporoknak.” A székely ballada szerint: „Török, tatár vére festé barnára ős falát’, de egyikük sem tudta elfoglalni.” Erről a bevehetetlen, erős sziklavárról írta „Bálványosvár” című regényét Jókai Mór. Magyarországon már 1220-ban találkozunk az Opor névvel, a Szentföldre menő II. András3 kíséretében. Első okleveles említése 1311 -bői való, mely szerint Apor Balázs végrendeletet tett, és akit azután a Nyulak szigetén temettek el. A leszármazás csak a XV. századtól bizonyítható. Apor István Kézdiszék követe volt az agyagfalvi gyűlésen 1506-ban. 1603-ban Apor Miklós még fent lakott a várban. Halála után özvegye leköltözött a völgyben lévő A1 törjára (innen a család nemesi előneve). I. (Szapolyai) Jánostól4 birtokadományokat kapott a család. A család egyik ivadéka, András már Torján lakott, nejétől Lázár Borbálától tíz gyermeke született. Ezek közül: Lázár, Kézdiszék alkirálybírája, kit 1661- ben Kemény János fogságba vetett. Testvére, István5 1666-ban alcsíki alkirálybí-1 Bálványosvár, Csík vármegye, Tusnád közelében. A vidék egyik kora-középkori vára, építését a XIXII. századra teszik. A XIV. században már az Apor család birtokolta, akik valószínűleg királyi adományként kapták. Állítólag ősi várukba rejtőzve áldoztak pogány kori bálványaiknak, és csak Béla király tudta őket a keresztény hitre téríteni. A belső tornyos, szabálytalan alaprajzú várak közé tartozik. A hegy legmagasabb pontján - 1041 m - található öregtorony épült legrégebben, ezt követte a belső, majd a külső várfal. Feltételezések szerint a belső fal IV. Béla idejében (1235), míg a külső IV. László uralkodása idején, 1272-1290 között épült. Egyetlen négyszögű tornyának romjairól káprázatos kilátás nyílik az alatta elhelyezkedő fürdőhelyre. A 20 m magas öregtorony az 1970-es földrengés alkalmával omlott le, és kapta mai, csonka formáját. 2 Háromszék vármegye - mai nevén Kovászna megye - Erdély délkeleti sarkában fekszik, Brassó vármegye, Nagy-Küküllő vármegye, Udvarhely vármegye, Csík vármegye és Románia határolta, székhelye Kézdivásárhely. 3 II. András (1177 - 1235. szeptember 21.) III. Béla király második fia. Gyermekként Halics fejedelme (1188-1189), majd Dalmácia és Horvátország hercege 1197-től. 1200 körül vette feleségül Berchtold merániai herceg leányát Gertrúdot, akitől három fia (Béla, Kálmán, András) és két lánya (Mária, Erzsébet) született.Második felesége 1215-től a konstantinápolyi latin császár lánya, Jolánta volt, akitől Jolánta nevű lánya született. Harmadik felesége 1235-től egy itáliai örgróf lánya, Beatrix volt, aki már II. András halála után szülte meg István nevű gyermekét. Az egresi ciszterci monostorban temették el. 4 Szapolyai János, Zápolya, I. János (Szepesvár, 1487. - Szászsebes, 1540. július. 22.), Magyarország királya 1526-1540 között. 1511-től erdélyi vajda. 1526-ban Szulejmán szultán támadásakor az erdélyi hadakkal elindult, de a mohácsi csatába nem érkezett meg. 1526. november 5-én a székesfehérvári országgyűlés királlyá választotta, s november 10-én megkoronázták. 1528-ban I. Ferdinánd hadai elől Lengyelországba szorult, s hogy királyságát visszaszerezze, Szulejmán szultán védelmét kérte, 1529-ben Szulejmán hadjáratot vezetett érdekében s visszahelyezte Buda vára és az ország nagy részének birtokába. 1538-ban a váradi békében a status quo alapján kiegyezett Ferdinánddal, s halála utánra a Habsburgokra hagyta az egész országot. A következő évben azonban felbontotta a békét és királyságát feleségére Izabellára és csecsemő fiára, János Zsigmondra hagyta. 5 Apor István (Altorja (Háromszék vármegye), 1638. - Nagyszeben, 1704. november 10.) gróf, erdélyi kincstartó, a kincstári javak bérlője. Alcsík alkirálybírája lett 1666-ban, 1685-ben Csík, Gyergyó és 11
