Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
Március 17. Végre megtörtént az első lépés a nővédelmi iroda szervezésére. Összehívtak több nőt és leányt, s elhatározták, hogy március 23-án megnyitják az irodát. Sajnos temetés akadályozott meg abban, hogy jelen legyek ezen értekezleten. Isten áldása legyen ezen szociális munkán, mely remélhetőleg kezdete lesz egy nagyobb társadalmi akciónak. Március 21. Beköszöntött a tavasz, igazán gyönyörű, meleg tavaszi nap. Az első tél papi életemben tehát elmúlt, meleg tél volt ez, nem csak a külső természetben (azt mondják a 70-es évek óta sose volt ily enyhe tél), de főleg az én lelkem számára, Jézus és a lelkek szeretetének tüze égett a szívemben, s bár soha el nem aludna ez a tűz. „Ignem veni mittere in mundum.”240 Március 22. Szegény jó Sándor halálának harmadik évfordulója, a szentmisét érte ajánlottam fel. - Holnap az új főispán beiktatása lesz, csöndes hadi installáció minden ünnepség mellőzésével. A vidékről többen eljöttek, a plébánosomnak is akadt ez alkalommal két vendége, az egyik Pálffy gyomai plébános, a másik pedig egy gazdag békésszentandrási241 zsidó nagybirtokos, Lederer. Nagyon kedves, művelt ember. Érdekes, hogy zsidó létére szoros barátság fűzi össze plébánosommal, ami úgy Lederernek, mint főleg plébánosomnak dicséretére válik. Március 27. Plébánosommal tisztelegni jártam az új főispánnál. Komoly gondolkozású, egyenes, nyílt jellemű ember, aki szinte harminc éve szolgálja a megyét, tehát teljes mértékben meg fogja állni helyét. Délután 4 órakor megnyílt a Nővédő Iroda. Adjon Isten kitartást és mindjárt kezdetben sok munkát, hogy az irodában dolgozó lányok el ne veszítsék kedvüket. Március 29. Az iroda elég jól megy. A lányok nagy örömmel, munkakedvvel és szeretettel dolgoznak. Az asszonyok elég nagy számmal jönnek, de egyelőre csak eltűnt katona rokonaik megkeresése ügyében. Szeretnénk megértetni a néppel, hogy a nővédő iroda célja sokkal általánosabb, hogy minden ügyben, bajban forduljanak hozzánk. Azért elhatároztunk egy kis felvilágosító röpirat kiadását; engem bíztak meg annak szerkesztésével, meg is tettem már, s így a napokban fogja elhagyni a nyomdát az én első irodalmi termékem. Április 1. Megint Pesten voltam. A Rokkantügyi Hivatal242 azzal foglalkozik, hogy a 240 Tüzet jöttem bocsátani a földre. Lk 12,49 241 Békésszentandrás, Békés vármegye, szarvasi járás. 242 A háború miatt megélhetésüket vesztettek ellátására, illetve rehabilitációjára, munkába állítására több állami és társadalmi szervezet is létrejött. A gondozást végző intézmény 1915-től a miniszterelnökséghez kapcsolt, polgári jellegű közigazgatási szerv volt. Munkakörének fejlődését hivatalos címének változásai is kifejezik. 1915-ben csonkított és béna katonákat gondozó bizottságnak nevezték - jeléül eleinte bizonyos fokig társadalmi jótékonysági jellegének - 1916-ban Magyar Királyi Rokkantügyi Hivatalnak, 1917 májusától pedig 1919-ig Országos Hadigondozó Hivatalnak. Legfőbb irányítását a szervező kormányrendelet a kezdeményező gróf Tisza István miniszterelnök hatáskörébe utalta, akinek az ügyvezető alelnök: gróf Klebelsberg Kunó államtitkár közvetlenül referált. A hivatal költségvetése a miniszterelnökségi tárcába volt illesztve, s néhány új tisztviselőjét is a miniszter67
