Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)

Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.

vadt a magyar király, az osztrák császár fogalma evvel a szeretetre méltó aggas­tyán személyével. És íme nincs, már meghalt. Hosszú uralkodása a történelemé, és azt hiszem, hogy a történelem nagyon értékelni fogja ezen 68 évet, melyen át kezében tartotta a jogart, és főleg azt a majdnem 50 évet, melyet, mint magyar koronás király átélt: Soha Habsburg a magyar néplélekhez hozzá nem simult, annak megértéséhez annyira nem közeledett, az átöröklött és belenevelt abszolu­tisztikus409 és centralisztikus410 érzelmet leküzdve, legyőzve, mint I. Ferenc Jó­zsef. Emléke áldott lesz. R.I.P.411 November 24. Az új király I. ill. IV. Károly412 néven fog uralkodni. Nagyon sietteti a koro­názást. Úgy hírlik, már december első felében meglesz. Persze a gyász és a hábo­rú sok fényt nem enged. Mégis előre sajnálom már, hogy a koronázáson nem le­hetek jelen. - Az új királyi párt Hallban láttam együtt, ahol részt vettek a boldo­gult Ferenc Ferdinánd413 trónörökösért bemutatott requiemen, melyen én voltam ceremonárius; egész közelről láttam őket. Kimondhatatlanul szimpatikus, ked­ves mind a kettő. Károly királyt különben kiskorában láttam Kalksburgban és Zita királynét414 leány korában ugyanott, ahol három testvére volt növendék, az egyikkel Xavier pármai herceggel - ki most sajnos a francia egészségügyi csapa­toknál szolgál - igen jó barátságban voltam, és még tavaly is leveleztem vele. - Isten áldja és óvja a kedves királyi párt a haza javára, szellemi és vallási fejlődé­sére. Ad multos annos.415 409 Egyeduralmi államforma, melyben az uralkodó korlátlanul uralkodik. 410 központosított 411 Requiem in Pacem. 412 Károly, IV. (Persenbeug, Alsó-Ausztria, 1887. augusztus 27. - Funchal, Madeira-szigete, 1922. április 1.) Magyarország és Csehország királya, 1. Károly néven osztrák császár, a Habsburg-Lotha­­ringiai uralkodóház tagja. Felesége Zita, bourbon-pármai hercegnő. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása (1914. június 28.) után trónörökös, 1916. november 21-én, Ferenc József halála után foglalta el a trónt. 1917 elején, amikor a központi hatalmak veresége nyilvánvalóvá vált, kísérleteket tett külön­béke kötésére az antant államokkal; legismertebb ilyen kísérlete sógora, Sixtus pármai herceg közve­títésével történt 1917 márciusában. Külügyminiszterén keresztül igyekezett a német kormányt is be­folyásolni kompromisszumos béke kötésére. Belpolitikáját az a törekvés irányította, hogy megelőzze a vereség várható következményeit. Engedményekre hajlott a birodalom népeinek autonomista törek­véseivel szembenMagyarországon felmentette Tisza István miniszterelnököt (1917. május 25.) és olyan kormányokkal kísérletezett (Esterházy Móric, Wekerle Sándor), amelyeknek programjában szerepelt a választójog kiterjesztése is. 1918 októberében, a Wekerle-kormány lemondása után a rohamos balra tolódás fékezésére tárgyalt Károlyi Mihállyal miniszterelnöki kinevezéséről, azonban a huzavona és az intrikák siettették a forradalom kitörését. 1918. november 11-én Ausztria, majd no­vember 13-án az ún. eckartsaui nyilatkozatában Magyarország ügyeiben való minden részvételről le­mondani kényszerült. Ausztriában 1918. november 12-én, Magyarországon 1918. november 16-án kikiáltották a köztársaságot. IV. Károly családjával együtt Svájcba költözött. 1921-ben két alkalom­mal is puccsszerű kísérletet tett a magyar trón visszaszerzésére. Első alkalommal (1921. március 27. - április 5.) Magyarországra utazott és megkísérelte Horthyt rávenni a hatalom átadására. Második alkalommal (október 21. - november 1.) fegyveresen próbálta a hatalmat megragadni. 1921. október 23-án Budaörsnél a Horthy-kormányzat csapatai szétverték a IV. Károlyt támogató alakulatokat. Ká­rolyt őrizetbe vették és az Antant Madeira szigetére, Funchalba internálta, ahol rövidesen meghalt. 413 Ferenc Ferdinánd (1863 - 1914) Osztrák és magyar trónörökös. Rudolf halálát követően, 1896- ban lett a trón várományosa. Markáns, önálló, célratörő politikát folytatott, melynek egyik sarokköve volt a magyar befolyás csökkentése. A dualista Monarchia helyett (a magyar szerepet csökkentendő) trialista államot képzelt el a délszláv területek autonómiájának létrehozásával. Külpolitikájában ag­resszív, militarista irányvonalat képviselt. 1914. június 28-án egy hadgyakorlaton vett részt Szaraje­vóban, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista diák feleségével együtt meggyilkolta. A merénylet ürügyet szolgáltatott az I. világháborúvá kiszélesedő ellenségeskedések megindításához. 414 Zita királyné lásd a 189-es lábjegyzetet. 415 Sok évre. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom