Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
szerettek engem. Nem az én érdemem, hiszen alig ismerhettek engem, úgyszólván csak vizsgákon találkozhattunk, de mégis jól esett ez az érzés. Június 26. Ma volt 11-kor az egyetem aulájában az ünnepélyes doktor avatás. Megismerkedhettem a rektor Magnifikussal314 Dr. v. Hörmann315 állítólag kissé antiklerikális, de rendkívül szívélyes volt, nagyon szimpatizál a magyarokkal, Ausztria megmentését abban látja, hogy követi Magyarország példáját a nemzetiségi kérdésben, s reméli, hogy ebben Magyarország támogatja Ausztriát. Promóció után szívélyesen megszorította a kezemet, és azt mondotta: „Grüssen sie mir das liebe Ungarland und behalten sie das Tirolerlandel in guter Erinnerung.”316 Promotor legitime constitutus317 volt a jó P. Holzmeister318, azonkívül promoveáltak319 P. Müller320 dékán, P. Schmitt, s a jó P. Régens321 (Hofmann322). Igen nagy publikum volt jelen, az egész pátria, sok más konviktor és jezsuita, s ezek élén nagy örömömre P. Andlau323 (provinciális324) és P. Kiehl325 (socius326), mindkettő gyermekkori ismerősöm, amennyiben P. Kiehl volt 1899-ben első rektorom Kalksburgban327, P. Andlau pedig akkor főprefektus, később rektor. Itthon szokás szerint ebédnél engem ültettek a fő helyre, és ebéd után alaposan megtapsoltak, amint az új doktornak kijár. - Délután civil hatóságtól katonaihoz jártam kieszközölni, hogy Franzensfestébe328 utazhassak Irma329 nénihez, eddig látható eredmény nélkül; holnap talán sikerülni fog, de csak talán. - A mai nap befejezője tanulmányaimnak. Este a kápolnában elmondtam a Te Deumot. Amióta jó mamától tanultam az első imádságot, a mai napig mennyi, de mennyi áldásban részesültem Istentől. Édes Istenem engedd, hogy mindazt, amint gyönge erőimmel és bizony sokszor hiányos szorgalommal elsajátítottam, ezentúl megőrizzem, fejlesszem és alaposan kihasználjam a lelkek üdvére. 314 méltóságos rektor 315 Dr. v. Hörmann az innsbrucki egyetem világi rektora. 316 „Üdvözölje nevemben a szeretett Magyarországot, és Tirolt őrizze meg jó emlékezetében.” 317 A jezsuita rend részéről küldött rendi megbízott. 318 P. Holzmeister, Urban (Kurkmes (Tirol, Ausztria), 1877. április 8. - Innsbruck, 1953. november 15.) jezsuita szerzetes, a rendbe 1895. október 2-án lépett be, a 4. fogadalmat 1913. február 2-án tette le. 319 avat, tudományos fokozatot odaítél 320 P. Müller jezsuita szerzetes. A sok egyforma vezetéknév miatt a többi adata azonosíthatatlan volt. 321 a konviktus vezetője, elöljáró 322 Hofmann jezsuita szerzetes. A sok egyforma vezetéknév miatt a többi adata azonosíthatatlan volt. 323 P. Andlau, Karl (Stotzheim (Németország), 1865. november 28. - Kalksburg, 1935. december 30.) jezsuita szerzetes, a rendbe 1887. október 30-án lépett be, a 4. fogadalmat 1905. augusztus 15-én tette le, előbb főprefektus, rektor, majd tartományfőnök. 324 tartományfőnök 325 P. Kiehl, Krisztián (Ludwighafen (Németország), 1860. augusztus 1. - Bécs, 1937. január 1.) jezsuita szerzetes, a rendbe 1878. november 3-án lépett be, a gradus vizsgát 1899. február 2-án tette le, a teológiai főiskola rektora volt. 326 tartományfőnök helyettes, titkár 327 Kalksburg, falu Hietzing alsó-ausztriai kerületben, Bécs közelében. 328 Franzensfeste, Tirolban, Brixen kerületi kapitányságban, Mittewlad falu mellett erös vár. 329 Pálffy Irma (Retzhof bei Leibnitz, 1866. október 29. - Bécs, 1950. július 14.) császári és királyi palotahölgy, csillagkeresztes hölgy, férje Lobkowicz Ágost (Unterberkovic, 1862. február 2. - Bécs, 1921. augusztus 10.), akivel Prágában kötött házasságot 1897. október 3-án. 79
