Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Napló, 1915. augusztus 17 - 1917. január 15.
November 1. Gábor már írt Brassóból166. Azt is írja, hogy Sándi bácsitól jött egy levelező lap Belgrádból167. Meiserstől kaptam ma levelet, ki 5 évig Innsbruckban teológus volt, s most hadnagy a német hadseregben a Train-nél168. Levelének első felét október 1-jén írta az orosz harctéren, a folytatást pedig október 23-án Franciaországból küldte. November 2. Megjött végre a misekönyvem, melyet Sándi és János bácsi rendeltek számomra újmisés ajándékként, így tehát akárhova készülök, mindenütt a Vaticana koralis169 szerint énekelhetem a nagymiséket. A missale170 külső kiállítása igen szép. Nagyon örültem ennek az ajándéknak. November 6. A katonaság lefoglalta az összes gyulai iskolákat, mert a kaszárnyát javítatni kell. így tehát jó ideig nem lesz katekézis, amit szívből sajnálok, mert annyi örömöm volt az iskolában. De másrészt persze több időm marad a morális tanulására. November 7. Tegnap este a megyeháza dísztermében szimfonikus hangversenyt adott a cseh katonák orkesztere171 a kárpáti falvak javára. Gyönyörű volt. Bárcsak oly vitéz katonák lennének a csehek, mint amilyen ügyes muzsikusok. Főleg egy cselló quartet tetszett nagyon. Mennyi lelki élvezetet nyújt az embernek a szép zene, igazán Istenhez emeli fel. - A gyulai „intelligencia” hölgyei persze felhasználták ezt az alkalmat - hiszen most háború lévén kevés erre az alkalom - hogy mutogassák „szép” bájukat. Ne gondolják az emberek, hogy nekik nincs. Pedig mennyivel többet lehetett volna jótékony célra adni és hadikölcsönre jegyezni, hogyha dámáink most háború alatt nem szereztek volna be „szép” ruhákat. Még ez a vészes háború se képes legyőzni az asszonyi hiúságot. - Lábam már javult, de még most se gyógyult meg, több mint két hét múlva. Ez is egy kis kereszt. De mi az a sok boldogsággal szemben, mit Isten hivatásommal ad, és mi ez a sok szenvedéssel szemben, amit katonáink elviselnek. -A bolgárok elfoglalták Nist172, a mi csapataink pedig benyomultak Montenegróba173, és elfoglalták Kraljevót174, Paracsint175, átlépték a nyugati Moravát, s 166 Brassó, Brassó vármegye, német: Cron, Kronstadt, román: Brasov, ma Románia. 167 Belgrád, Szerbia fő- és székvárosa, a Duna és a Száva összefolyásánál. Magyar: Nándorfehérvár, szerb: Beograd, ma Szerbia-Montenegró. 168 szállítóoszlop, vonatosztály 169 vatikáni dallam 170 Misekönyv, a nyugati egyházban kialakult liturgikus könyv, amely a korábban használt több más könyv egyesítéséből született. 171 zenekar 172 Nis, város Szerbiában a Nisava partján, ma Szerbia-Montenegró. 173 Montenegro, Crnagora, vad, barátságtalan, fekete hegységet jelent. Előbb független fejedelemség, majd 1910 óta királyság a Balkán-félsziget északnyugati részén ma Szerbia és Montenegró. 174 Kraljevó, város Szerbiában az Ibar partján, ma Szerbia-Montenegró. 175 Paracsin, község Morava szerb kerületben, a Moravától jobbra, ma Szerbia-Montenegró. 1915. november 4-én Gallwitz hadserege foglalta el, 1918. október 23-24-én a szerbek visszafoglalták. 52
