Soós Viktor Attila: Apor Vilmos naplói I. 1915-1917 - A Győri Egyházmegye Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 2. (Győr, 2005)
Apor Vilmos rövid életútja
népmozgalom kimondottan katolikus jellegű lett. Az értekezlet úgy vélekedett, hogy a Harmadik Birodalom győzelme kizártnak látszik, s hogy a vesztett háborút hazánkban is politikai és társadalmi átalakulás fogja követni. A katolikus mozgalmaknak mindent meg kell tenniük, hogy az átalakulás demokratikus szellemű legyen. Az értekezletet követő hónapokban elvi és gyakorlati program készítésébe kezdtek, mely 1944 májusában lett kész. Az ország akkor már német megszállás alatt állt. Apor a tiszta és világos politika híve volt. Látta, hogy a hivatalos politikával szemben csak lassan, óvatosan, de nem titkos szervezkedés formájában lehet célt érni. A harmadik zsidótörvény érvénybelépése után kezdte meg püspöki működését, és mélyen átérezte az egyház felelősségét. Nemcsak mint főpásztor, hanem a püspöki kartól nyert megbízása alapján a Magyar Szent Kereszt Egyesület egyházi elnökeként is. Ez az egyesület 1939-ben alakult, célja a zsidótörvény által érintett katolikusok védelme volt. Az egyesület létszáma 1939-ben 114, 1941- ben 1948, 1944-ben 7301 fő. Anyagi alapját gyűjtés és a gazdag zsidók, így Weiss Manfréd adományai szolgáltatták. Kapcsolatban álltak az Izraelita Pártfogó Irodával is, amelynek vezetője báró Weiss Edit volt. A püspökök támogatását is sikerült megnyerni, így helyi csoportjaik jöttek létre Szegeden, Győrött, Pécsett, Nagykanizsán, Nagyváradon, Kassán és Szombathelyen. Sokoldalú segítséget kívántak adni: jogi tanácsadást, anyagi segélyt, elhelyezést, zsidó munkaszolgálatosok segélyezését. Zichy érsek35 magáévá tette az egylet célkitűzését, de a növekvő nehézségekkel és közönnyel nem tudott szembeszállni. A püspöki kar és az egész magyar klérus együttes föllépésére lett volna szükség. Apor püspök minden fáradozása hiábavalónak bizonyult. Ezért szükségesnek tartotta az összes püspökök együttes állásfoglalását és a pápa közbelépésének kieszközlését. A püspök anyagilag is jelentősen támogatta az egyesületet. Helyet ajánlott fel a menekült zsidóknak. Jó kapcsolatban volt dr. Cavallier Józseffel36, az egyesület főtitkárával, aki gyakran járt Győrben a püspöknek az egyesület dolgairól beszámolni. Rajta keresztül került közvetlen kapcsolatba Angelo Rótta37 pápai nunciussal is. Kérvényei és tiltakozásai végül némi ered35 Zichy Gyula (Nagyláng (Fehér vármegye), 1871. november 7. - Kalocsa, 1942. május 20.) Innsbruckban és Rómában folytatta tanulmányait, ahol 1895. július 25-én pappá szentelték. Ezután visszatért egyházmegyéjébe, a székesfehérváriba, és káplán lett Budakeszin. 1897-ben mint egyházi cenzor és pápai számfeletti titkos kamarás visszatért Rómába, a nemes ifjak akadémiájára, hogy tökéletesítse tudását. Innen 1901 októberében a pápa környezetébe került, mint szolgálattevő kamarás. 1905. október 17-én pécsi püspökké nevezték ki, amit 1926-ig töltött be. Egyúttal 1923 - 1925 között kalocsai adminisztrátor, majd 1926 - 1942 között kalocsai érsek. Tagja volt a főrendiháznak, majd a felsőháznak. 36 Cavallier József Péter (Budapest, 1891. február 23. - Budapest, 1970. február 1.) hírlapíró. Giesswein Sándor keresztényszocialista mozgalmához csatlakozott. 1911-1915 között az Űj Lapnál, 1912-1915 között az Alkotmánynál hírlapíró. Az I. világháború alatt az Árvizsgáló Bizottság angol referense. 1919-től az Új Nemzedék belső munkatársa, majd 1921 - 1932 között felelős szerkesztője. 1932 őszétől a Búvár természettudományi folyóirat társszerkesztője, majd 1936 - 1944 között felelős szerkesztője. A hitleri eszmék hódításakor az ún. haladó katolikusok táborához csatlakozott. 1939-től a zsidótörvények által érintett katolikusok védelmére alakított Magyar Szent Kereszt Egyesület ügyvezető főtitkára, majd elnöke. 1944. márciusától Angelo Rótta pápai nuncius munkatársaként küzdött az üldözöttekért. 1945 után a külügyminisztériumban dolgozott, de 1948-ban elbocsátották és hamarosan a nyugdíját is megvonták. 37 Angelo Rótta (1892 - 1965) szentszéki diplomata, 1930-tól 1945 áprilisáig budapesti apostoli nuncius. A magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság követelésére 1945. április 4-én kiutasította hazánkból. 20
