Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-10-15 / 42. szám
Thursday, Oct- 15, 1970 FÜGGETLEN! SBG 9. oldal 1 LEGENDA ÉS VALÓSÁG: Súlyos vádak Erzsébet királyné ellen Irta: DK. FÁBIÁN SÁNDOR Istenem, Istenem! A lélek; az elme; az idegek; az agy legborzalmasabb betegségei. Erősebb hangsúly érdekében négyszeresen nyomtatják le ezeket az orvosi kifejezéseket. Szivszaggató, fülsüketítő a film bemutatóját meghirdető kürt süvitése, a dob pergetése. Miért ez a csinadrattás beharangozás? Elmondom. KETTŐT EGY CSAPÁSRA Erzsébet súlyos idegbetegségének több néven való riasztó közhirrétételével bizonyítani kívánják, hogy nem volt ura a saját akaratának. Megbízhatatlannak, őrültnek nyilvánítása a film egyik célja. A másik célt ekként rögzítik le: Ez a film félig-meddig rehabilitálja Erzsébet anyósát, akit a köznyelv “gonosz Zsófiának” nevez. Helyben vagyunk. íme! A kettős szempont: Erzsébet lepocskondiázása és egyidejűleg az anyós dicsőítése. A szerző az anyós felmagasztalásának alátámasztására felvonultatja a világ valamennyi nagymamáját és eként Ítélkezik: Minden nagymama gondoskodott volna arról, hogy az unokák ne egy patologikus személy mellett nőj jenek fel. Megáll az ész, ökölbe szorul a kéz . . . Fentiek szerint a “dokumentumfilm” majd bebizonyítja, hogy az anyós miért szakította el, miért tépte el Erzsébettől, az édesanyától a gyermekeit. Miért fosztotta meg az Úristen legfehségesebb ajándékától, a gyermekkacagástól! . . . Vagyük csak sorra a történelmi tényeket: Erzsébet 1837 karácsony este született. “Karácsonyi angyal”. Tizenhat éves volt, amikor Fe-Gondolat szilánkok Közmondás, kis országban: — Jobb ma két szúnyog, mint holnap egy fél veréb . . . o— Abszolút jólét. — A jószág szeme hizlalja a gazdát. —o— Én egészen akartam őt, ő egészen engem, és részben sikerült megvalósítanunk, amit akartunk. Főnökében azt az okosságot tisztelte, amellyel még az ő eszén is túljárt. 0— Az udvari bolond csöndesen mosolygott, ő már tudta, ami néhány év múlva úgyis kiderül majd: hogy a király elmeállapotával volt baj. renc József első látásra beleszeretett és anyja, Zsófia akarata ellenére feleségül vette. Pontosan megérkezett az első gyermek. Leányka. Az anyós saját neve után kereszteltette meg. Az elsőszülött gyermeket Zsófia a saját lakosztályán helyezte el, amely egész más emeleten volt, mint Erzsébet lakosztálya. Lépcsőkön kellett felmásznia, ha látni akarta a leányát. De akkor se lehetett vele egyedül, mert a spicliskedésre beépített személyzet állandóan a szobában tartózkodott. Rövidesen megérkezett második leányánál szintén ez a helyzet. Zsófia ezt is izolálja az anyjától. Az 1857-ben született Rudolfot hasonlóképpen teljesen és kizárólagosan saját felügyelete alatt tartja. A becsvágyó, hetvenmilliós birodalomról álmodozó Zsófia Rudolfból kemény uralkodót, nagy hadvezért és rettenthetetlen hőst akar formálni. “Valóságos őrület — panaszolja Erzsébet —, hogy Rudolfból hőst kívánnak nevelni.” Gondrecourt tábornok, Rudolf nevelője, megteszi, hogy a lainzi állatkert belső falához állítja, önmaga gyorsan kisurran és aztán bekiált hozzá: — Itt a vaddisznó! A gyermek természetesen elkezd ordítani. Minél jobban üvölt, annál erősebben rémitgetik. Amikor Erzsébet erről értesül, összeszedi minden erejét és a férjéhez megy. Hiába! Az uralkodó jobban bízik az anyja nevelési elveiben, mint a feleségében. Mindezek előrebocsátása után megérett a válasz arra az előráncigált beállításra, vájjon Erzsébet valóban olyan súlyosan idegbeteg, patologikus, énhasadásos személyiség volt-e aki mellett sem Zsófia, sem a földkerekség egyetlen nagymamája se hagyhatta felnőni az unokáit? . . . Erzsébet alig érte el tizenhetedik évét, amikor első leánya megszületett. A többiek is gyorsan érkeztek. Bimbóból éppen hogy asszonnyá fejlett az üde, friss virág. írók, költők a báj, a kedvesség legtündöklöbb jelzőivel magasztalják. Én görög szóval illetném: “Ino levkotée” (hajnal-pirkadás ...). És az egészségnek, az erőnek erről a tökéletes mintaképéről kívánja elhitetni az újdonsült film, hogy súlyosan idegbeteg, énhasadásos őrült volt... Nem. Nem. így nem játszunk. Jól és élesen tessék figyelni. Nem lehet zavart kelteni, összebagalyitani a tényeket azzal, hogy az évek, az évtizedek múltával, miután Erzsébet végigszenvedte a kinok-kinját; zilált, kuszáit lelkiállapotba került. Ámde: nem erről a távolabbi időpontról van szó, hanem világosan arról, amikor Zsófia már az első gyermeket elzárta születésekor az anyjától, vagyis amikor Erzsébet teljesen egészséges, testileg-lelkileg remek kondícióban levő acélos menyecske volt. Rettentően fontos tehát: milyen dátumok szerepelnek a film szerzője által hivatkozott “dokumentum” orvosi bizonyítványokon!! Vájjon a tizenhét év körüli anya korszaka, vagy a pokol minden szenvedésével meggyötört mártír előrehaladt, fáradt, kimerült időszaka? Ez az első, ügydöntő kérdés! . . . Nem kell lángész ahhoz, hogy rámutassak arra a történelmi valóságra, amely szerint a kéjjel szajkózott lelkibetegségek hivatkozott nevei, amelyek ma közismertek, Erzsébet gyermekeinek születése idején és a következő években ismeretlenek volta. Ki beszélt, ki tudott akkor énhasadásról és a többiről? Annak idején: ismeretlen fogalmak. Tény ugyanis, hogy a pszichoanalitika, a pszichoterápia alapitója, a lelkibetegségek felfedezője, dr. Sigmund Freud 1856-ban született, vagyis még a világon sem volt akkor, amikor Erzsébettől az anyósa elszakította a gyermekét, mert — a film alkotója szerint — patologikus személyiség volt. Mihez hasonlítsam ezt a fatális botlást? Ugyanilyen “hitelesen” mutathatná be a “dokumentum-film” például, hogy Ferenc József és Erzsébet az esküvői ceremónia után egy karcsú repülőgépen a felhők szárnyain szálltak nászúira . . . Miért ne? A “repülőgép” akkortájt éppeni úgy nem létezett, mint a “pszichopathin”. . . . Vigyázni kell a csúszós narancshéjra..-Ez nem az egyetlen. Vegyük sorra a cikk szerinti további vádakat: x BÜNLAJSTROM f 1. Órákon keresztül massziroztatta és fesültette magát. Ha a szerzőnek van édes mamája, vagy kedves babája: kérdezze meg, hogy most a “tartós hullám” stb. technikájának idején, mennyi ideig ül a hölgy a fodrász székében? Persze, az se hagyható figyelmen kívül, hogy Erzsébetnek sürü, derékig érő, világszép haja volt, amelyik különleges kezelést igényelt. 2. Ha sérelem érte: tombolt. Ezt az egyet elhiszem. Elképzelem pl., mennyire tombolt, amikor kétesztendős leánykája elhunytakor Zsófia még azzal a gyilkos váddal tetőzte fájdalmát, hogy ő az oka a gyermek halálának : miért vitte magával Magyarországra tilalma ellenére. 3. Az udvartartás fodrásznőit ütlegelte és azután jól megfizette, hogy ne hozzák nyilvánosságra megverésüket. Ha a dokumentumok között szerepelnek a fodrásznők nyilatkozatai: azok miatt nem Erzsébetnek kell restelkednie, hanem azoknak, akik vállalták az aljas szerepet, hogy pénz, állás, vagy egyéb Ígéret ellenében ilyen kétesértékü bizonylatokat szerezzenek. 4. Éhezett, hogy sovány legyen az alakja. Ez is főbenjáró bűn? Talán azért hozta ezt az, áldozatot, hogy visszahódítsa csapodár férjét . . . 5. Korfuban óriási költséggel villát építtetett. Ha a szerzőnek se mamája, se babája; talán. megmaradt a müveit dadája? Érdeklődjék nála, hallott-e a császár szeretőjének, Schratt Katalinnak bécsi, schőnbrunni fényűző lakásáról, meg az Ischlben emelt, pazarszép “Felicitas” (boldogság) villáról? Én láttam, körüljártam és mondhatom, hogy számolatlan pénzből épittették. Nem garasoskodtak azért, amiért most Erzsébetre sarat dobnak. 6. Magyarbarát magatartásával más népeket a legmélyebben megsértett. Természetesen ez se áll meg ilyen beállításban. Túlzás. Legfeljebb féltékenyen irigyelték a magyarokat. Ámde még egy királyné se fosztható meg attól a minimális emberi jogtól, hogy önmaga válassza ki kedvenc népét . . . (Következő cikkem: “Erzsébet védelmében”) (II.) A bécsi “Kurier” előző cikkemben emlitett közleményében az Erzsébet elleni legsúlyosabb vádat maga a film szerzője konkretizálja. A “Kurier” idézőjelek között hozza Kurt Fischler nyilatkozatát. Én is ekként ismétlem: “Der Film wird das Bild Einer Schwer Neurotischen Persönlichkeit.” Magyarán: Ez a film egy súlyosan idegbeteg személyiségnek lesz a megszemélyesítő képe. Dr. FABIAN Mielőtt a további vádpontokat SÁNDOR felsorolnám, álljunk meg egy szóra. Erzsébet lelkiállapotát nyilván olyan fontosnak tartja a szerző és a cikk Írója, hogy a közlemény a “schwer neurotische Persőnichkeit” kifejezést kétszer is megismétli; másik helyen “Psiehopathin”-nak nevezi; végül az utolsó mondatban igy hangzik a diagnózis: “die zwiespaeltige (énhasadásos) Persönlichkeit”. \EGYEDI SZABÓ MARGIT Nem töredöm többé Nem törődöm többé, Hogy mi vár rám, Öröm úgy sem ér már, 1 Miért is várnám? é Mig bánatra, hogyha Nem is várnék, Akkor is követne, Mint az árnyék ... * 1
