Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-10-08 / 41. szám
2. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, Oct. 8, 1970 használnak az U. S. és a fülöpszigeti közös akcióban, amelynek az a célja, hogy kiszélesítsék a hajózható csatornákat. '-T- Ha Gooding meg akar enni valamit, teljes lehetel lenség volt visszatartan mért akkor őrjöngeni kezdet' Miután megette például a zs: neget, vagy a vattát, mindé rendben volt. Azt viszont ner tudtuk, hogy a zokni iránt i vágyat érez. Kétségtelel hogy halálát a zokni okozti Ezt már az ő szervezete ser volt képes elviselni. A Fülöp szigeti Dapa kikötőváros tengervizében egy búvár összeköti a tenger fenekén a drótokat, amelyek egy robbantó szerkezetihez vannak kapcsolva. Több, mint 16 ezer font erős robbantószert EGYRE TÖBBEN LOPKODJÁK AZ UTCAI TELEFONKESZÜLEKEKET NEW YORK — Innen származó rendőrségi jelentés közli: New Yorkban, ezenkívül azonban Amerika és Kanada minden városában, egyre többen fosztogatják rendszeresen az utcai telefonkészülékeket. Ma már ott tartunk — közük az illetékesek — hogy amennyiben az utcai telefonkészülékbe bedobjuk a 10 centest, 10 az egyhez a valószínűsége annak, hogy nem tudunk semmiféle számot tárcsázni, sőt, a bedobott pénzérmét sem kapjuk vissza. I hogy a telefon-fosztogatók általában züllött, rongyos, részeges csavargók. Ennél azonban mi sem áll távolabb az igazságtól. Nagyobb részük rendkívül jól öltözött ember és határozottan a középosztályhoz való tartozás benyomását kelti. Az esetek legnagyobb részében azonban ezért nem a telefonvállalatot terheli a felelősség. Az utcai telefonfülkék fosztogatói minden módon “elzárják” alul azt a nyílást, ahol a dedobott pénzérmének le kellene esnie, illetőleg, adott esetben, ki kellene esnie. Naponkint azután legalább egyszer — olykor többször is - visszatérnek a készülékhez és kiveszik a pénzbedobó nyílásban fennakadt pénzérméket. A pénzbedobó cső eldugaszolására a legkülönbözőbb tárgyakat használják fel. Nagyon gyakran rágógumit használnak, nem ritkán azonban papírszalvétához folyamodnak. A pénzbedobó cső eldugaszolásához jelentős “szakértelem” szükséges. A csövet olyan módon kell alul- I ról eldugaszolni, hogy a bedobott pénzérme zuhanjon egy darabig, de csak olyan mélyre, hogy a telefonáló ne tudja később kihalászni. A pénzérmének viszont nem szabad olyan mélyre zuhan- 1 nia, hogy a kapcsolás létrejöjjön, valamint arra is ügyelni kell, nehogy a pénzérme később —• eredménytelen telefonálási kísérlet esetén — kiessék a csőből. Egyedül Manhattanban az 1969-es esztendőben, 134 ilyen telefon-fosztogató került biróság elé. Voltak közöttük olyanok, akik beismerték, hogy a különböző utcai telefonkészülékekből, átlagosan napi 200 dollárt voltak képesek összegyűjteni és kiszedni. Jack Miller, a New York Bell Company biztonsági osztályának felügyelője kijelentette az újságírók előtt: — A nagyközönség hajlamos annak a feltételezésére, — A telefon-fosztogatók szerencséje az, hogy az emberek legnagyobb része állhatatos, nem tudja elfogadni a tényt, hogy a készülékkel valami baj van és egyre-másra dobálja bele a csőbe a pénzérméket, gyakran egy egész dollárt, vagy még többet is elfecsérel ilyen módon, mig végülis, feladja a kísérletet. — A fosztogató azután később, egy vékony drót segítségével kipiszkálja a pénzbedobó csőből az oda feldugott rágógumit, vagy papírszalvétát ,aminek következtében, természetesen, az öszszes fennakadt pénzérmék lehullanak, illetőleg, a csőből kihullanak. — A telefon-vállalat ellenőrei állandóan “őrjáratokat” tartanak az utcai telefonkészülékek körül, a telefontolvajokat azonban nagyon nehéz tettenérni. Végülis ki merne háborgatni egy jólöltözött, középkorú urat, aki éppen egy utcai telefonfülkében “telefonál”? Nászul — 21 évi házasság után ... LONDON — George Barnes, angol gyárimunkás, 27 esztendővel ezelőtt nősült meg. Akkor olyan pénzügyi helyzetben volt, hogy nem tudta feleségét nászutra vinni. George azonban megígérte feleségének, Doreennek: amint arra módja és lehetősége lesz, elviszi egy három hetes nászutra. Mrs. Doreen Barnesnek meglehetősen sokáig kellett várnia az Ígért nászutra, pontosan 27 esztendeig. Végülis, azonban elérkezett az idő: Georges és Doreen Barnes néhány nap múlva három hetes nászutra indul Belgiumba 27 esztendei házasság után. Ma már a Barnes házaspárnak felnőtt gyermekei vannak, a gyermekeket azonban, természetesen, otthon hagyják, Angliában. — Ki hallott már olyasmit, hogy gyerekekkel nászutra menni? — jegyezte meg Doreen, majd boldogan hozzátette: — Egyetlen pillanatig sem kételkedtem abban, hogy MEGHALT A KÜLÖNÖS ÍNYENC. MERT EGY PÁR ZOKNIT EVETT FLAX BOURTON, Somerset - Az itteni Farleigh Hospital idegosztályának kétségtelenül egyik legkülönösebb betege a 27 esztendős lan Gooding volt. Gooding olyan különös betegségben szenvedett, amelyet az orvosok igy neveznek: pica. Ennek a betegségnek a lényege: az illető a legkülönlegesebb s a legtermészetellenesebb dolgok megevésére, elfogyasztására, vágyódik. Gooding — többek között A jordani polgárháború után a partizánokkal kötött fegyverszüneti egyezség értelmében e"v uj polgári kormányt nevezett ki Hussein király. A kormány elnöke az itt látható Ahmed Toukan. George megtartja ígéretét és egyszer megtartjuk nászutunkat. Nos, a nászút ideje elérkezett. — Éppen olyan izgatott vagyok, akárcsak most kötöttünk volna házasságot, zacskót is, amelyet csak meglehetősen hiányosan sikerült — madzagot, zsineget evett és szinte mohón majszolta a vattát és a sebészi kötszereket. Végülis, “ínyencsége” okozta halálát: egy pár zokni elfogyasztásába belehalt. A boncolás során belében több, mint 2 font súlyú különleges “ennivalót” találtak: volt ott vatta, voltak sebészeti kötőzőszerek, zsinegdarabok, kötélmaradványok ragasztó-szalagok és cipőfü zök — többek között. Ezenkívül, találtak bek felső részében egy plasztil szervezetének feldolgoznia Legvégül pedig, majdnem tel jes egészében, megtaláltál belében a pár barnaszinü gyapjúból készült férfizok nit. Henry Hope, a kórház férfiápolóinak felügyelője, ; következőket mondotta az uj ságiróknak: — Goodingot különlegese: jól élelmeztük, abban a re ményben, hogy a jóizü é szokatlanul bőséges étel ele gendő lesz, Sajnos, nem e történt. Gooding jóizüen e fogyasztotta az ételt és as után nyomban körülnézett é minden kezeügyébe kerül tárgyat megevett. Egy betegtársa ezeke mondotta Goodingról: — Mindig tudtuk, amiko ez a különös ember valamife le különös “ennivalót” talál Olyankor alattomosan nézet körül, azután hirtelen elfoi dúlt és ilyenkor egy dara zsineget, vagy vattát, vág valamiféle ehhez hasonló tál gyat nyelt le, olyan élvezel tel, mintha a legfinomabb sül csirkét fogyasztaná. Mohó hatom, szörnyű volt nézni i ezt a rettenetes szokást! Egv másik kórházi bete, nyilatkozata igy hangzott:- Mindez teljes mérték ben megfelel a valóságnál! bármilyen hihetetlen is; Eg alkalommal Gooding ellopt fejpárnámat és megette közepét. Indokolása az voh hogy á hajkenőcs, amelye használok, “különlegesen ízessé”. tétté a párnát. Dr. Robert Floyd-Bundim a kórház egyik orvosa, ig nyilatkozott:
