Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-01-29 / 5. szám

2. oid& FÜGGETLENSÉG Thursday, Jan. 29, 1970 JÓI ELJÁRÁS AZ AMERIKAI SZIV-SERÉSZETREN! ( MILWAUKEE — Dr. Dud-j ‘ley Johnson, a milwaukee-i ‘Orvostudományi Intézet se­bésze egy olyan újfajta szív­­sebészeti eljárást kísérlete-1 jze.tt és dolgozott ki, amely j ‘szivkorona-ér megbetegedés-; ■Kén szenvedők ezreinek életét j hosszabbíthatja meg. Az úgy-1 hevezett arteriosclerosis, a­­méljret laikusok az ütőerek rnegkeményedésének, vagy el­­meszesedésének nevez nek, ■okozza a “coronary-artery”, 'vagyis a szivkoronaér meg­betegedését. Ez a betegség1 minden esztendőben 575-ezerj embert öl meg Amerikában, naponta 1.575-t és az Ameri­kában szívbetegségben éven­ként elhalálozó 1-millióegy százezer embernek több, mint felével a szivkoronaér megbe­tegedése végez. Orvosi becslés szerint Ame­rikában nyolcmillió ember szenved súlyos szivkorona-ér megbetegedésben. Ezek közül igen sokan életük delén, 40. 50 esztendős korukban állan­dó ápolásra, tétlenségre kény­szerülnek. A probléma párhu­zam nélkül áll az egészségügy területén, sokszorosan puszti­­tóbb bármely más betegség­nél, együttvéve. Dr. Johnson sebészi élj árá­ra nem csak súlyos fájdal­maktól szabadítja meg a ko­­r o n a é r megbetegedésében szenvedőket, de az esetek pagy részében ismét tevé­keny, produktiv életet tesz le­hetővé számukra. Reményt jelent azok számára, akik Egyébként életük meghosszab­bítását már csak szívátülte­téstől várnatták volna. A mil­­tvaukee-i orvos olyan pácien­sek operálását is vállalja, aki­ket korábban a szívsebészek Elutasítottak, akik szivének ■vérellátását a koronaér beteg­sége nyolcvan százalékban csökkentette. i A koronaér megbetegedését d szivet vérrel ellátó artériák belsejében lerakodott szívós, kemény anyag okozza, amely az artériákat leszűkíti és ez­zel csökkenti a vérnek a szív­be való áramlását. Megfelelő inennyiségü vér nélkül a szív ném jut elegendő oxigénhez ék a beteg szívrohamot kap. Annak a személynek, akinél az artériák belső falán sulyos­­mérvü lerakódás történik, mindössze tíz százalék esélye van arra, hogy öt esztendőnél tóvább éljen. Sajnos, nincs or­vosi lehetőség arra, hogy eze­ket a lerakódástól szenvedő artériákat kitisztítsák, aho­gyan vizvezetékszerelők tisz­títják meg lerakódásaiktól a csöveket. Az artériák belső falainak ilyen-jellegti “tiszto­: gatása” vér-rög képződését , okozza, trombózist, amely az artéria végső elzáródását, eredményezheti. Johnson különböző kísérle­tek sorozatain át olyan sebészi eljárást dolgozott ki, amellyel uj véreret ültet a mellkasba: ez az uj ér mintegy megkerüli az artéria elmeszesedett, meg­­szükült részeit. Képzeljenek el egy kis kitérő-utat a park­­wayn, amely lehetővé teszi azt, hogy az autók, a főutró' átmenetileg letérve, kikerül­jenek egy az utat egyébként elzáró defektes gépkocsit, majd a kitérő után visszaka­nyarodjanak a parkwayre és zavartalanul folytassák útju­kat. Ezt a sebészi megoldást az teszi lehetővé, hogy az ar­tériákban, szerencsére, a bel­ső lerakódás nem történik az ütőér teljes hosszában, hanem rendszerint csak egyetlen pon­ton. Ez az a beteg pont, ame­lyet a beplántált kitérő-ér megkerül. A műtét első részében a sebészek kioperálják a páciens lábából a nagy vivőérnek egy részét, rendszerint az ágyék­tól a térdig terjedő hosszú­ságban. Ez az ér a láb teljes hosszában húzódik, de a láb­ban lévő vérkeringésnek mindössze tiz százalékát jut­tatja el a szívig, igy részleges kioperálásának nincs káros hatása a vérkeringésre. En­nek az érnek egyik végét a szív aorta-kamrájához ope­rálja a sebész, a másik részét pedig a megbetegedett szív artériához, a legutolsó szűkü­let, vagy lerakódásos rész alatt. Ilymódon a vérkeringés közlekedési “kitérője” létre­jött, szívverés, vérnyomás, a szív vérelellátása normalizá­lódik. Dr. Johnson eddig 275 ilyen “'ütőér-kitérő'1’ műtétet vég­zett kitűnő eredménnyel. Minthogy “idegen” anyag nem kerül a szervezetbe, mint szívátültetés esetén, a test úgynevezett ’’elutasitó-mecha­­nizmusa” nem lép működésbe. Amerika minden részéből szívsebészek utaznak Milvvau­­kee-be, hogy tanulmányoz­zák és elsajátítsák dr. John­son módszerét. GYERMEKRABLÁS NIZZÁBAN NIZZA — Újabb gyermek­rablást hajtottak végre Fran­ciaországban: ezúttal Nizzá­ban raboltak el egy ötéves kisfiút. Jean-Marc Lionst egy férfi és egy nő csempészte ki egy vendéglőből, mialatt a gyermek apja a mellékhelyi­ségben tartózkodott. Egy kisfiú viszontagságai LONDON — A brit belügy­minisztérium bürokratái mi­att még mindig nem történt döntés egy 13 éves ghanai kisfiú — Abeneezer Baidoo — “bevándorlási” ügyében. A ghanai fiú szülei meghaltak, s ezért Angliában élő nővére — aki egyébként férjezett asszony — úgy határozott, hogy magához veszi. Az angol törvények értelmében azon­ban kiskorúak csak szüleikhez költözhetnek Angliába. Ami­kor Baidoo december elején Londonba érkezett, a beván­dorlási közegek nyomban fel­tartóztatták és őrizetbe vet­ték. Gazdag borosiyánlelet NORILSK — Gazdag boros­­tyánlelőhelyet fedeztek fel a norilszki geológusok, 60 kilo­méterre a tengertől, a Taj­­mir-íennsikon. Ez az első eset a Szovjetunióban, hogy nem a Balti-tenger partján találtak borostyánt, ahol gazdag lelő­helyei vannak ezeknek az ős­időkben megdermedt gyanta­darabkáknak, amelyekből szép ékszereket készítenek. az Áldozatok is BŰNÖZŐK SIDNEY — Vérfagyasztó történetet közölnek az auszt­ráliai lapok: a nem minden­napi bűnügyben, nemcsak a tettesek, hanem az áldozatok is bűnözők. A Sydney Sun és a Daily Mirror elsőoldalas cikkében ismerteti az ausztrál rendőrség nyomozásának e­­redményét, amely szerint, leg­alább hat sydneyi bűnözőt, titkos bíróságok halálra ítél­tek és kivégzőosztagok meg­gyilkoltak. A holttesteket a legváltozatosabb módon tün­tették el: volt rá eset, hogy a rendőrség egy külvárosi sir­­ban, ismert bűnöző megcson­kított tetemét találta, máskor éjszaka egv erdőben elásták a hullát, vagy egyszerűen a tengerbe dobták. A rendőrség úgy véli, hogy a gyilkosságsorozatra a syd­neyi alvilágban kirobbant “nézeteltérés” lehet az egyet­len magyarázat. A betyárbe­csület ma már elavult — mon­dotta az egyik nyomozó. A bűnözők állandó félelemben élnek, hiszen soha nem tud­hatják. mikor sújt le rájuk egyik volt szövetségesük, vagy éppen riválisuk. Hirdessen lapunkban!; A KIRÁLYNÉ ÖRÖKSÉGE BECS — Friderika, görög ex-anyakirályné — Ausztria gazdagjai közé számit. Jólle­het e vagyon — királyi mér­tékkel mérve — külön emlí­tést nem érdemelne, története mégis figyelemre méltó. A ra­finált prókátorokkal való va­gyonszerzés ismeretesen már évezredek óta a kedvelt ural­kodói fogások közé tartozott — miért ment volna ki nap­jainkra a divatból? Friderika a hannoveri her­cegi családnak, az angol ural ­kodócsalád közeli rokonainak sarja. Ernst August, a her­cegi papa, utóbb az ausztriai Gmundenben élt, nem messze Bad Ischltől, Ferenc József kedvelt nyári rezidenciájától A kies osztrák tájakon 1939- ben repülőgépgyárat alapított, betársult több más ipari vál lalkozásba is — mintegy vi­gaszként azért, hogy 1918 után az “uralkodó herceg” már legfeljebb kastélyának cselédsége felett uralkodha­tott. A második Osztrák Köztár­saság törvényei szerint a né­met birodalom állampolgárai a háború után elvesztették ausztriai vagyonukat. A tör­vény természetesen érvényes volt a hannoveri hercegekre is. No, persze, szőrmentén: a javak igazgatására az osztrák állam a herceg bizalmasait kérte fel. Mindaddig, amig Friderika, minden hellének királynője, 1950-ben meg nem jelent egy athéni közjegyző előtt, ahol is kijelentette: atyja még 1938-ban neki ajándékozta ausztriai ingat­lanvagyonának háromnegyed részét. Az okirat, sajnos, a háborúban elveszett... Az ötlet egyszerűségében zseniális volt. Ugyan, ki kétel­kedne egy királynő kijelenté­sében? Aki történetesen gö­rög állampolgár, tehát nem vonatkoztathatók rá a néme­tekre hozott ausztriai törvé­nyek ... Aminek után Friderika ügyvédjei elcserélték az oszt­rák állammal az 'ilymódon visszakapott háromnegyedet — a maradék egynegyedért. Hogy miért? Mert a nagyob­bik részt a telkek, erdők tet­ték ki — mig a “kisebbikbe” a gyár és az egyéb ipari érdekeltségek tartoztak ... A Porr Rt., az egyik leg­nagyobb osztrák épitővállalat táblái országszerte láthatók. Ugyancsak közismert a “Du­­risol” cég, Welsben. Annál kevesebben tudják róluk,, hogy fő részvényesük Hanno­ver királyának, Cumberland, valamint Braunschweig-Lü­­neburg hercegének leszárma­zottja, az obsitos görög ki­rályné. A valót talán csak a derék gmundeni csendőrök sejtik, akiknek mellét a Hannoveri Érdemrend disziti. Tömegszerencsétlenség az autóversenyen DAKAR — Húsz személy halt meg szilveszter este Da­kar közelében, amikor egy autóverseny részvevői belei'Q- hantak egy tehervonatba. Szuper bolha SIDNEY — Ausztrália déli részében megtalálták egy óriás bolha kövületét. A 120 millió évvel ezelőtti bolha hossza fél centiméter, azaz kétszer akkora, mint a mai rokonáé. Ä tanúié oktat STUTTGART — Heinrich Schreier stuttgarti joghallga­tó irodát nyitott. Ügyfelei ki­vétel nélkül tizenévesek, s a derék paragrafustudós-jelölt. arra oktatja őket: hogyan érthetik meg szüleiket. Casals 93 éves SAN JUAN — Pablo Casals a napokban ünnepelte 93. szü­letésnapját a Puerto Ricó-i San Jüanban. Elégett a máglyán UJ-DELHI — Halotti mág­lyára vetette magát Szangat Szingh 45 éves vallásos szikh Uj-Delhiben. Valaki a tűzhöz, rohant, s próbálta leemelni az öngyilkost a máglyáról, de az görcsösen megragadta az egyik fahasábot és több száz. ember szeme láttára elégett. Balkezes tolvajok ST. LOUIS — Az itteni re­pülőtérről a közelmúltban is­meretlen tettesek elloptak 240 láda férficipőt, amely nem­régiben érkezett egy áruház számára. A tettesek azonban kétségtelenül balkezes tolva­jok voltak: a 240 láda min­degyikébe ugyanis, csupán — bal-lábra illő cipjöket csoma­goltak. A jobb-lábra illő ci­pőket tartalmazó csomagok csupán később érkeztek meg. Maratoni zene SANTIAGO — 73 órán át játszott szünet nélkül egy chi­lei pop-együttes. A zenei ma­ratoni után a teljesen kime­rült távmuzsikusokat a men­tők kórházba szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom