Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-08-13 / 33. szám
Thursday. August 13, 1970 FÜGGETLENSÉG 11. oldal A MULT NYOMÁBAN: ELTŰNT BALATONI SZIGETEK a Balaton vize északnak na- j gyón kiterjed” (“Ubi aqua1 Balatun m&gis se extendit ad aquilonem”). Foglaljuk össze most az eddig elmondottak lényegét. Az egyik följegyzés ezt Írja Los; tárói: “insulam, quae appellatur Losta, azaz a szigetet, amely Lostának neveztetik”. Ez a meghatározás könnyen tévútra visz, Azt hihetnénk, hogy a Tihanytól egykor nyugatra elhelyezkedett, ma már vizzel elbontott szigetek valamelyikéről van szó. Ha azonban arra a másik följegyzésre gondolunk, amely szerint a Losta falut is magában foglaló birtok határa a szigetet elhagyva felfut a Király , hegye nevű halomra, akkor ( egészen nyilvánvaló, hogy J egy másik szigetről, mégpe- : I dig a Fok-ér kis szigetéről van szó, hiszen a Király hegye ennek közelében található, a Balaton somogyi partján. Ezt a szigetet éppúgy Lostának nevezték annak idején, mint !á részben rajta, részben közvetlenül mellette levő falut. ! Akaiival és Udvarival szemben — a parttól 700— 900 méternyire s vele párhu-1 zamosan — a térképre be van rajzolva egy hajdani sziget' nek a körvonala, és rá van Írva ez a két szó: “rudera muri”, vagyis “fal romjai”. A szóban forgó falmaradványok a parttól 700--900 m távolságban bent vannak a tóban, I és nincs kapcsolatuk az északi parttal. UTAZÁS AZ ANYANYELVKÖRÜL! A DEBRECENI TALÁLKOZÓ A magyar középkorra vonatkozó okleveles anyagunk, noha rengeteg elpusztult belőle, még mindig szinte kimé rithetetlenül gazdag. Talán épp ez az cka annak, hogy mindenkor találunk benne meglepő eredményekre vezető adatokat. Ilyen a Losta név is. Egy olyan szigetnek a neve ez, amely a XI—XIV. századbeli oklevelek szerint a tihanyi bencés apátság birtokához tartozott. Hol volt ez a sziget? Legkorábban I. István 1024. évi okleveléből tudhatunk meg annyit, hogy a király a halászati joggal együtt a Tihany közelében fekvő szigetaket a zslavári apátságnak adományozza. Az oklevélből azonban nem tűnik ki, hogy Losta szigete az adományozottak között volt e, illetve térbelileg pontosan hol is voltak ezek a szigetek. 1211-től kezdődően a Losta szó egy szigetnek, illetőleg egy falut is magába foglaló birtoknak a neveként többször is előfordul az oklevelekben. Fölvetődik mármost a kérdés: vajon Losta a Balatonban levő sziget volt-e? Hiszen Tihany közelében valóban volt néhány kicsiny szi get. Avagy talán valamelyik Balaton környéki folyócskának a szigetéről van szó? — Az alábbiakban ez ügyben folytatunk “nyomozást”. A tihanyi apátság birtokait felsoroló És még erről lesz szó Debrecenben: ÁRPÁD-KORI OKLEVELEK közül például IV. Kelemen pápa 1266. évi oklevele, amelyben megerősíti az apátságot birtokaiban, szól Tihany szigetének (nem pedig félszigetnek!) hegyeiről, tavairól, településeiről. Szól a Balatonban levő szigetszerü halászhelyeiről, felsorolja- az apátság szőlőibirtokait, falva it, pusztáit és legelőit (Vörös) berénytől (Rév)fülöpig, majd említi Losta szigetét is; ezt követően rögtön Zamárdi környékéről beszéL Az okiratok nagyobb része az apátságnak a somogyi par > ton levő birtokait más cspportositásbah. bő határleirással és a földrajzi elhelyezkedésének megfelelően sorolja fel. Ilyen például a II. Andrástól 1211-ben kiállított öklözöl, amelyben a mai Siófok és Szántód között levő birtokok között három —- azóta elpusztult — falut is említ. Ezek: Losta (Lusta, Lustah), Turch (Törk, ma: Töreki puszta) és Fokod. w ITUUH nevű helyre. A mindmáig rejtélyes nevet szerintem igy kell olvasnunk: “Itt ut”, vagyis a határ a régi hadiutat • érintve futott ki a Balaton partjára. (Valószínűbb; hogy ez a szó “itó”-t, azaz itatóhelyet jelentett. — A szerk.) Érdemes felfigyelnünk arra a körülményre is, hogy amikor az oklevelek a legel- f ső alkalommal említik Losta szigetét, illetőleg Lasta falu nevét, ugyanakkor nemcsak Tihanyt, hanem Szigligetet is szigetnek mondják. A tónak ebben az időben olyan magas vízállása volt, hogy hullámai a tihanyi- aszófői összeköttetés nyergén is átcsaphattak. Ennek a föltételnek a 107— 108 m-es A. f. vízállás felel meg. Ugyanebben az oklevélben olvassuk azt is, hogy a Szentgyörgy-hegy nyugati oldalán levő Raposka községnél (á Csobánc közelében) “ahol Hosszas vizsgálatok folytattunk annak érdekében, hogy tisztázhassuk e romok kérdését. Szerencsére Tihanyról és környékéről az utóbbi 35—40 év alatt számos légi felvétel készült: legutóbb az 1920-as, majd az 1940-es, végül az 1950-es években. Mindhárom időszakban Tihanytól DNy-ra, Akaii és Aszófő között — a mai partoktól távolabb — a tófenéknek bizonyos tojásdad ailaku kidomborodása látható. Úgy tetszik, mintha a már többször említette egykori szigetek közül az egyik rejtőzne ott. Az elmondottakkal kapcsolatban szeretnénk egy érdekes tanulságra felhívni a figyelmet. Egy-egy terület múltjának, történetének félórásában nemcsak a helyszíni földrajzi és régészeti kutatások nyújthatnak fontos tám pontekat, hanem 'kéziratok és térképek is. Dr. Bendefy László ItWMWMWttWWWWWWWWWWWMWMMWMW» PÁRTOLJA HIRDETŐINKET delem? Voltaképpen meddig, hány nemzedéken át tartható fenn az anyanyelv, ha a magyar teljesen más nyelvi környezetben él? Ezt kérdeztem a minap csillaghegyi öreg házában Bárczi Gézától, Kossuth-dijas és Állami-dijas akadémikusunktól, aki a debreceni Anyanyelvi Konferencia védnökségének elnökeként ma délután hat órakor Debrecenben megnyitja a nyugat-európai és a tengerentúli országok magyarjainak Anyanyelvi Konferenciáját. Bárczi Géza azt felelte, | hogy ott, ahol a magyar aj- I ku emberek nagyobb sokaságban élnek együtt, a negyedik nemzedékig is fenntartható a magyarnyelvüség. — S előfordult, hogy évszázadokig . . . — tette hozzá. Ennyire reményteljes e küzdelem? Példaként említett ! egy magyarországi falut, amelyet valaha Rákóczi letelepedett lengyel katonái alapítottak. Még napjainkban is őrzik, ha a magyarral vegyítve is, lengyel anyanyelvűk emlékeit. Ne mázt mondják Ugyan hogy ők polski-ak, hanem hazai alapszóval, de lengyel képzővel azt, hogy ők lengyelskiek. I Ezekről a kérdésekről, a nyugat-európai és a tengeren- I túli magyarok anyanyelvének | ápolásáról, megőrzéséről fog beszélni a debreceni Anya[nyelvi Konferencián és a bu| dapesti Fészek Klub kerekasztal-értekezletén az a hatva nhárom nyugat-európai és | tengerentúli, magyar származású egyetemi tanár, nyelvész, lapszerkesztő, lelkész, magyar egyesületi vezető, akik itthon a legjobb magyar nyelvészekkel találkoznak és tanácskoznak majd. Talán most Írtam le a leghitelesebben a kis nyelvészkedő sorozat általában használt ciméül azt, hogy Utazás az anyanyelv körül. Mit tehetünk azért, hogy megmentsük a külföldön élő magyarok régi anyanyelvét? Talán reménytelenül nagy szót — megmenteni — írtam le. Azt tesszük majd meg, amire képesek vagyunk, s amit megtenni a magyar anyanyelvű emberek országának erkölcsi kötelessége. Petőfi és Arany kötelez erre, s minden, nyomunkba lépő, magyar nemzedék. Huffy Péter f Fenntartható-e a magyarnyelvűség idegen nyelvi környezetben, és meddig? S mit tegyünk, mit tehetünk azért, I hogy a magyar szó ne haljon el annak az ajkán, akit sósa Ausztriába, Kanadába vett? Miben segíthetünk azoknak, akikkel — bárhol éljenek is — összeköt a közös [bölcsődal emléke, Arany balladáinak, Móricz prózáinak nyelve? Nem reménytelen ez a küz-I Losta birtok határait nagyon pontosan közli. Ezt a határvonalat a mai részletes térképeken fel is ismerhetjük. A leírás szerint a határ a tó | partjánál 'kezdődik; ott, ahol 'a Fóc (Fok) nevű ér kilép a Balatonból. Ez az ér (patak) nem azonos a Sióval, hanem a Sió mai h idj ától 4 km-re van DNy-ra. Ma — természetesen — befolyik a Balatonba, de a tó XIII. századbeli magas vízállása mellett ez a patak is egyike volt azoknak a kis vizfolyásoknak, amelyek megfelelően magas (106 107 ^ m-es Adria fölötti; a továbfoiíakban: A. f.) vízállás esetén a i somogyi völgyek felé levezet- I ték a Balaton fölös vizét. I A Fok-ér napjainkban is meglehetősen széles. Völgye mocsaras, de nem természe- i tes ekék miatt. Az oklevél szerint “az apátság a (Foc) , folyó mentén malmoknak all kalmás helyeket alakitottak ki”. Tehát malomárkokat és duzzasztókat építettek a folyóba, amely egy torkolati zá tony miatt két ágban lépett ki a tóból. Losta után Turch (Türk, Törk, Terek) határainak leírása következik. Ez a falu Lostától délre, az erdős dombok közé rejtőzött. Határa a Foc-étr és a Zamárdi-patak között húzódott. Ez utóbbiaknak a partján is állott egy bálványkő. Onnan a birtok-1 határ a patak mocsaras völgyében, azután a zamárdi halastó közepén haladt tovább,: majd elérkezett a Balaton partján levő Erről lesz szó Debrecenben: I Mit csináljon a magyar, ha I idegen nyelvi környezetben él? Hogyan őrizze meg anyanyelvét, ha két nyelvűségre kényszerül: anyanyelve mellett el kell sajátítsa a befogadó ország államnyelvét is? | A magyar diaszpóra gyötrelmes kérdéseket vet föl. Beszélhetünk és irhatunk-e egyformán jól magyarul és svédül, magyarul és angolul, magyarul és németül? S ha elsajátítjuk is a befogadó or- I szág államnyelvét, melyik 1 nyelv sínyli meg ezt a ketté| töredezést, ezt a kétnyelvűséget, ezt a sajátos nyelvi ski- * zofréniát? A kérdés mélységét, szerte, ágazó bonyolultságát, ezt a kettétöredeztetést talán egy régi barátom feleségének a példája érzékelteti. Párisban találkoztam vele. Az asszony pesti. Gyermekkorában a holland segélymozgalommal Hol(landiába került, uj hazájában elfelejtett magyarul és megtanult hollandul. Pesti szüleihez már felnőttként jött haza. Itthon, másodszor, megtanult magyarul és elfélejtett hollandul. A második világháború után Franciaországba került, ahol megtanult franciául és felejteni kezdett magyarul. Franciául már kitünően j beszél s miután párisi magyarhoz ment nőül, megtanult tőle, harmadszor is, magyarul. Férjével franciául és ma- 1 gyárul beszél, hollandiai nővérével és hollandiai nevelőszüleivel hollandul levelez, j pesti szüleivel magyarul. | Megkérdeztem tőle, álmodike néha, s ha álmában beszél, 1 magyarul, farneiául vagy hollandul teszi? Franciául és hollandul soha, felelte.
