Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-07-30 / 31. szám
12. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, July 30, 1970 DZSUNGEL-GYERMEKEK: FARKAS NEVELTE FEL Gyermekek kedvenc olvasmánya A dzsungel könyve. Előszavában ez áll: “Csak a mesékben nevelhetnek fői embert a farkasok . . Maugli csupán Kipling meséjében élt, Romulus és Remus meg csak a mitológiában. Sok nép legendáiban szerepelnek vadonban, farkasok és más állatok védelmében felnőtt gyermekek. De valóban csak a képzelet világában fordulhat elő ilyesmi? Az Encyclopaedia Britannica 1968. évi kiadásának “farkas-gyermekek” címszava mellett az áll, hogy a témára vonatkozó tárgyi adatok nyomán szétfoszlanak a mítoszok. Konrad Gesner svájci természettudós említi 1551-ben megjelent könyvében — és beszámolóját rajzok is illusztrálják —, hogy Salzburg közelében “négylábú gyermek” látható, aki “az őserdőből jött’.’. Philippe Camerarius 1602-ben két hasonló esetről irt. A franciaországi mozikban most játsszák Francois Truffaut filmjét, amely az 1799-ben a Francia Középhegységben talált, tizenegy éves kisfiúról szól. A kisfiút Gaspard Itard fiatal orvos vette magához. Itard életét a süketnéma gyerekek tanulmányozásának és gyógyításának szentelte. Könyvet is irt erről a. fiúról, Victor de FAveyron emlékére címmel. Az utolsó másfél évszázad alatt is sok irás látott napvilágot magukra hagyott és az őserdőbe szakadt gyermekekről. (Lucien Maison pszichológus professzor 1963-ig 52 ilyen eset adatait gyűjtötte össze.) Érdekes: mindössze egyetlen olyan feljegyzés maradt fenn — Dél-Afrikából való —y amely majom nevelte gyermeket említ, a legtöbb dzsungel-gyermeket állítólag farkas, az ember engesztelhetetlen ellensége vette gondjaiba. így az sincs kizárva, hogy a Romulus— ; Remus legenda sem csupán a képzelet szüleménye. A kutatók természetesen fenntartással fogadják az ellenőrizhetetlen adatokat, de következtetéseik így is érdekesek. Abban például megegyeznek, hogy az őserdő gyermeke rendszerint négylábú lény, s a négy lábon jáirás folytán végtagjai deforj máltak. Körme és foga szoí katlanul hosszúra nő, viszont nincs az átlagosnál dusabb szőrzet a testén. A “farkaskölyök” nem mosolyog, nem nevet. Csak fintorokat vág, arca türelmetlenséget vagy haragot tükröz. Teste gyakran rángatózik, mozgása ha. sonló az állatokéhoz. Gyorsan fut, s inkább ugrik, mint lép. Karmol, harap. Beszélni nem tud, csak artikulálatlan hangokat ad, hallása és szaglása azonban rendkívül fejlett. Őrzőjét, or' vosát szagáról; nagy távol! ságból felismeri. Viszont nagy hőmérsékleti különbségeket sem érzékel. (Egyikük ! például kézbe vette a- para, zsat.) A “farkas-kölykök” többsége fiatalon pusztul el. Miért? Sérülten születtek? S egyálalán, hogyan kerültek 1 az őserdőbe? Szüleik tették-e ki őket, mert eleve nem voltak, életképesek. Vagy éppen fordítva, a körülmények tették őket az állatokhoz hasonlókká és emberi életre kép- 1 telenekké ? A kérdőjelek egy újabb keletű eset kapcsán egyszerié megsokasodtak. 1954-ben Nem vette eszre Alice McGarry, ennek az autónak a hajtója, hogy egy kettős országúton a középső ut végétért mielőtt az ut egy hidra vezetett. így tovább folytatta az útját és “átrepült” az egyik óljairól a 60 láb távolságra levő másik oldalra. Kisebb sérüléseket szenvedett. A szenátus egyik bizottsága, előtt Washingtonban sürgeti David Kennedy pénzügyminiszter (balra) és Hamer Budge, a Security and Exchange Commission elnöke,hogy hozzon a kongresszus olyan törvényt, amely a kormány általi biztosítás révén megvédi a részvénybefektetést tevő egyéneket a vesztesség ellen, ha a tőzsdebizományosuk anyagilag tönkremegy. egy indiai város pályaudvarán batyuba csomagolt gyereket találtak. Nem derült ki, honnan és hogyan került oda. Ramu-t — igy nevezték el — vizsgálatoknak vetették alá, s megállapitoták, hogy mindazon ismertető jel fellelhető rajta, ami a vadon nevelkej dett gyermekekre jellemző, i Sovány végtagjai elferdültek, I különös rokonszenvet nyilvánított a kutyák iránt, de elmondani persze ő sem tudott semmit. 1968-ban hált meg, körülbelül huszonnégy éves korában. A boncolás az agyi beszédközpont működésképtelenségét mutatta ki. Volt olyan orvosi vélemény, hogy Ramu gyermekbénulá s b a n szenvedett, mások szerint alkoholista szülők korcs származéka volt. Mélyebb neurofiziológiai ismeretek birtokában többet tudnánk az ilyen esetek szervi alapjairól. A másik izgalmas kérdés, s ennek megválaszolása az állatpszichológiára vár: hogyan lehetséges, hogy az “ellenséges” farkas úgy táplál egy ember-gyermeket, mintha a sajátja lenne? Közismert, hogy állattenyésztők, állatszeliditők együtt nevelnek “ellenségeket”, például tyúkot rókával, macskát verébbel, majmot gepárddal. Az ilyen együttnevelés, persze, nem ugyanaz, mint amikor farkas gyermeket szoptat. De gondoljunk arra, ha egy anyacsimpánzra rábíznak akármilyen szopós kisállatot, úgy eteti, mintha az övé lenne. Vagy, hogy a legvadabb kutya is ritkán harapja meg a kisgyereket. Az anyaállatok és a kisgyerekek közötti vonzódás magyarázatára több feltételezés van, a legújabb elmélet biokémiai felismerésen alapul. Eszerint a kisgyermek, az újszülött állat és az anyaállatok szervezetében egyaránt az átlagosnál bőségesebb kálium és magnézium mutatr ható ki. Mindenesetre a pszK 'citológusok már kihasználják az ilyen affinitást. Egy uj pszichológiai irányzat szerint a gyermekek lelki sérüléseinek kezelésében, ha csak mód van rá, felhasználják a kutya társaságát. Márpedig a kutya a farkas “háziasított” megszeliditett rokona. Vándor Györgyi M Eiffel vefélytáisat kapott PÁFJS — A párisiak sokáig csak egyetlen tornyot ismerték el magukénak, a Notre Dame székesegyház ikertornyát. A múlt század nagy vívmánya volt, amikor Eiffel mérnök vastornyát — sok csúfolódás után — elismerte a párisi közönség, sőt többé-kevésbé a város jelképévé is fogadta. Most három hónap alatt uj torony nőtt ki a földből, jóformán anélkül, hogy valaki előzetesen tudott volna róla. A tudományegyetem uj épülete, amely a régi Jussieu (borvásárcsamok) helyén épült. Marc Zamansky, a rektor jóvoltából hivatali helyiségül 92 méter magas tornyot kap, amelynek tetején 28x23 méteres helikopter leszállóhely lesz. Diága plakát LONDON — Egy londoni árverésen Toulouse-Lautrec egyik 1893-as plakátja kelt el a legjobb áron: 21,000 frankot adtak érte. A plakát annak idején Jane Avril táncosnő egyik előadását hirdette. HIRDESSEN LAPUNKBAN
