Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-01-15 / 3. szám

12. oldal FÜGGETLENSÉG Thursday, Jan. 15, 1970 1 Hires kémek, kalandorok és bűnügyek (Folytatás) Végül is extázisba, túlfeszített idegálla­potába esett, aztán felugrott és uszómozdu­­latokat végzett. A szeánszon jelenlevő orvostársaimmal együttesen nagyon pontosan megállapíthat­tuk, hogy az ifjú hölgy tökéletesen betanult tornamutatványai következtek ezután. — Nein volt nehéz rájönni, hogy a hölgy hisz­térikus rohamokat kap olyankor, amikor azt hiszi, hogy Artur szellem uralkodik raj­ta. E hisztériukus rohamok közepette, nagy önszuggesztióval, különös tornamutatvá­­nyokra képes, amelyek közül azonban egy sem olyan, amilyeneket az ember ne tudna szakmai irányítás nélkül is elsajátítani. Egyébként a kezdeti vonaglás csúnya és feltűnően szinészkedő volt. öntudatát nem vesztette el és láthatóan gondosan ügyelt arra, hogy vonagíásai közepette meg ne üs­se magát. A szeme nyitva maradt, pupillái nem tá­gultak ki és a légzés ritmusa is zavartalan volt. Mindez teljesen hisztériás jelenség. Meg­vizsgáltuk festményeit is, amelyeket ő na­gyon érdekeseknek és mély szimbolikus je­­lentőségüeknek tartott, nekünk azonban egyáltalán nem tetszettek. Egyébként a hölgy ide készül Budapestre, a spiritiszták nemzetközi előadására . . .—mondta az elő­adó. A hallgatóság józanabbik fele harsány nevetésben tört ki a bejelentés hallatán, a spiritiszták azonban lehurrogták őket. De a tudós nem zavartatta magát, tovább szó­rakoztatta hallgatóságát derűs spiritiszta — valójában a spiritizmust leleplező — tör­téneteivel. — Nem régen a világ szinte minden lap­jában cikkek jelentek meg egy osztrák úr­ból, aki állítólag nemcsak “érdeklődik” a Mars és a Mars-lakók iránt, hanem szaba­dalmaztatott is egy pszichiométer nevű ké­szüléket, amelynek segítségével sikerült érintkezésbe jutnia a Mars-lakókkal. Sőt: a Mars-lakók egy transzban levő médium Utján beszéltek is vele. A cikkek hatására jelentkeztem az urnái, hogy szeretném én is hallani ezeket a mars­beli üzeneteket. Válaszában közölte, hogy hajlandó meg­ismételni mutatványát s én diktafonra ve­hetem a marsbeli hangokat. Mars-kapcsolatai mellett időnként fan­tomokat lát, s arra kért, hogy fényképez­zem le ultraibolya sugarak segítségével e földöntúli lényeket. Megállapodtunk az időpontban, majd még egy levelet kaptam tőle, amelyben Kö­zölte, hogy legutóbb telepatikus kapcsola­tot teremtett egy Unaruli nevű marsbeli hölggyel, aki azt is megígérte, hogy jelen lesz a kísérleteinken. “Unaruli nagyon örült annak, hogy tu­dományos komolysággal foglalkozunk vele, s remélem, sikerül meghívnunk Palirust is. aki igen müveit Mars-lakó. Ma reggel sok dolga volt, s nem tudtam még vele érint­kezésbe lépni, de meghívom a szeánszra.” Egyben az osztrák ur mellékelte a szeánsz programját, amelyet — mint irta — tele­patikus utón, néhány főbb Mars-lakó segít­ségével állított össze. Eszerint Unaruli, a marsbeli hölgy saját költeményeit mondja majd mikrofonra, az­tán ir is valamit marsbeli nyelven. Eköz­ben egy marsbeli hercegnő diktafonra be­szél és több üzenetet ir le. Végül Alimusz, a marsbeli férfi szerelmi énekkel szórakoztat bennünket, sőt le is ir egyet a médium kezével, marsbeli lanton ki­sér Unaruli asszonyság . . . Aztán marsbeli nyelvű beszélgetés követ­kezik. Mondanom sem kell, már előre élve­zem a szeánszot, s jónéhány orvostudós társamat is meghívtam rá. Az újságok előtt sem tudtuk titokban tartani, mert osztrák levélíróm mindenről tájékoztatta a sajtót, mint aki biztos a dolgában. Az osztrák ur magával hozta egy hölgy­­ismerősét, akit úgy mutatott be, mint a marsbeli események közvetítő médiumát. Ez ugyan változás volt a programhoz ké­pest, dehát magamban ezen is csak moso­lyogtam. A médium elé helyeztük a diktafont, egy rajzfüzettel együtt, a hölgynek egy ceruzát adtunk a kezébe, aki mélyet sóhajtott, tű­nődve a jelenlevőkre nézett, aztán görcsö­sen megrándult. Az osztrák ekkor közölte, hogy a médi­um transzba esett, A hölgy hirtelen az asztalt kezdte verni és valami furcsa nyelven különös jeleket rajzolt a füzetbe. — Most került Unarulinak, a zöldruhás asszonynak az irányítása alá — közölte az osztrák ur. — Már látom is, Unaruli volt olyan szives és leírta számunkra a teljes marsbeli ABC-t. Igen, alá is irta, s még azt is odatette, hogy köszöni . , . Ezután “Palines”, a marsbeli óriás kö­vetkezett. A médium segítségével a rajz­füzetbe rajzolta önarcképét — eléggé földi­nek tűnt a feje —, majd a diktafonba mond­ta a marsbeli ABC-t, amely inkább hasonlí­tott egy párját kereső kandúr vinnyogásá­hoz, mint tagolt, egymástól különböző be­tűkhöz, mégha azok marsbeliek is. Következett a marsbeli hercegnő szerel­mes éneke, amely, ha nem is volt marsbe­li, de semmi esetre sem tűnt földinek. Va­lami olyasformán hangzott, mint egy ka­kas kukorékoló szólója. Ezután a hercegnő szózatot intézett hoz­zánk marsbeli nyelven, amit az osztrák ur úgy fejtett meg, kapásból: “Ó, isteni szellem, te szépséges, te, aki vágj', mindenben alkalmazkodom akaratod­hoz . . . Szent dolog ez, gyere te bölcs és szent, én megyek hozzád szerelmem.” Ebből a szózatból mindössze egy tűnt ki: a szerelmes marsbeli hercegnők épp olyan szentimentálisak, mint a földi lányok. Következett a szerelmes ének, marsbeíí iantkisérettel, amelyet egyikünk sem értett, majd véget értek a kísérletek. Nem volt nehéz megállapítani, hogy az osztrák ur és hölgyismerőse csupa badar­ságot hordott össze, s ennek ültek fel vi­lágszerte ... A napokban különben egy hir jelent meg a világsajtóban, hogy “tudomá­nyos gondolkodó emberek egy csoportja” jeleket akar leadni a Marsra egy médium közreműködésével. Az ember végigolvassa a hírt, s máris tudja, hogy a médium nem más, mint az előbb említett hölgy, aki egyszer már fel­sült előttünk, de akit még szeretettel vár­nak a spiritiszták budapesti világkóngresz­­szusára. Ha most önök felszólítanának, hogy rö­vid tanácsokat adjak annak, aki a spiritisz­ták leleplezésére adta a fejét, ezt monda­nám: “Ne higgyen el semmit abból, amit lát vagy hall ezen a szeánszon. Saját ta­pasztalataim azt mutatják, hogy megma­gyarázhatatlan dolgok egyetlen szeánszon sincsenek. Illetve, lehetséges, hogy egy ide­ig megmagyarázhatatlanok, de hosszabb kísérletezés és a különböző tudományok eredményeinek felhasználása révén minden esetben bebizonyítható a hamisság, az il­lúzió. Egyébként mindjárt meg is mondom, hogy melyek azok a jelenségek, amelyeket a különböző médiumok szívesen alkalmaz­nak: az abnormális lelki tüneményeket, az abnormális anyagi tüneményeket és a ve­gyes tüneményeket. Az úgynevezett lelki tünemények közé tartozik az automatizmus — például az “automatikus Írás, festés”, amikor a médium úgymond “tudatlanul” és “spontán” végzi ezeket a műveleteket, ide tartozik az is, hogy a médium “lásson” oly tárgyakat, amelyek normális körülmények között nem láthatók, halljon olyan hango­kat, amelyek normális körülmények között nem érzékelhetők, s tapintson dolgokat. Ide tartozik még a hipnotikus álom, vagyis a mesterségesen előidézett, alvásszerü álla­pot is, amelyben elgyengül az akarat és el­fogad kívülről jövő irányítást. Ez utóbbit használják fel igen gyakran jóslásra, jövő­beli események leírására. (Folytatjuk.) Wunderlichné és a tüzönjáró Kuda Bux

Next

/
Oldalképek
Tartalom