Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-07-02 / 27. szám

Thursday, July 2, 1970 FÜGGETLENSÉG 3Y LELKÉSZ FELJEGYZÉSEI: ÁRVÍZI napló Az 1970. esztendő május 14-ének éjszakája em­­cezetes “csütörtök éje” marad a Számos-menti ülekezeteknek. Délután kettő órakor kislányom íg- lucernát hozott a Szamos árterületéről kisli­­ipak, s hat órakor már a töltésekkel színeit a A GÁTAKON A bűnbánati istentiszteletre hét órakor kon­­lt meg a hívogató harang. A gátakon találta zegész gyülekezetét. Gumicsizmában rohantam a templomba és néhány testvéremmel a har­­nckettedik zsoltár szavával imádkoztunk: “Bár nagy vizek áradénak, nem juthatnak el azok ozzá. Té vagy oltalmam, Te mentesz meg Ve­ndelemtől, végy körül engem a szabadulás örö­­*vel!” (6—‘7. vers.) A templomból a gátakra rohantunk. Gépek dü­­rgése, emberek kiáltása, a tajtékzó viz moraj­­la töltötte be a csendes májusi éjszakát. — Ide ■ölddel! — hangzottak a tanács és a tsz-vezetők ihyitó szavai. 4LÉKEZZÜNK . . . HAMVAS ANDRÁS . Hamvas András nyugalmazott kalocsai érsek 3szu betegsége után 80 éves korában elhunyt. Hamvas érsek személyében igazi humanista pa­­l és humanista férfit, jó hazafit és nagy mü­­tségü embert búcsúztat nemcsak a katolikus jrház és hívőinek közössége, hanem az egész .gyár nép. 1890 február 27-én született az esz­­gömi Piszke községben, ahol édesapja kovács­­ster volt. Tanulmányait a bécsi Pazmaneum­­n' végezte, itt szerezte meg hittudományi dok­­átusát. 1913-ben káplán, majd hamarosan hit­­íár lett Budapesten, 1923 után pedig teológiai iái* Esztergomban. 1940-től 1944-ig budapesti alános érseki helynök. 1944-től 1964-ig Csanádi spök. 1964-től, 1968-ban történt nyugalortiba­­nulásáig, kalocsai érsek és a magyar püspöki r". elnöke. Sok éven keresztül hittankönyvek isával is foglalkozott. Dr. Hamvas András a második világháború rzivataros ideje alatt mindent elkövetett, hogy üldözöttek segítségére legyen. A h világháború án jelentős szerepet vállalt az állam és áz egy­­z.;kapcsolatainak rendezésében; nagy érdem e­­t szerzett az állam és az egyház között 1950- n megkötött és az állam és az apostoli szent ék között 1964-ben létrejött megállapodás érde­ben. Tevékeny, hathatós vezetője volt az Or­­ágos Béketanács katolikus bizottságának és az ms Pacisnak, amely diszelnökké választotta, úia egyházfők közé tartozott, akik felismerték, >'gy az uj társadalmat építő országokban általá­­>s érdek az állam és az egyház viszonyának ren­­izése. Ilyen értelemben tevékenykedett a II. atikáni Zsinat időszaka alatt is. Dr. Hamvas Andrást egyházi gyászpompával, mették el Kalocsán. A gyász-szertartást dr. jas József kalocsai érsekkel együtt dr. Breza­­>czy Pál egri érsek, dr. Cserháti József pécsi ispök, dr. Bánk József váci püspök és dr. Wink­­r József szombathelyi segédpüspök celebrálta, z egyházi szertartáson resztvettek a magyar atolikus püspöki kar tagja, több főpap, pap, alamint dr. Bartha Tibor tiszántúli református üspök, a református zsinat lelkészi elnöke. A ímetésen a magyar kormány részéről jelen volt r, Csanády György közlekedés- és postaügyi mi­­iszter, valamint Miklós Imre, az Állami Egy­­ázügyi Hivatal első elnökhelyettese. Dr. Hamvas mdrás koporsóját az egyházi és világi személyi­égek, valamint a hívőik jelenlétében helyezték el kalocsai Fő Székesegyház kriptájában. 15. altfa). ) A homokzsákok emelkedtek. Már háromszoro­san lapultak egymásra. A nyulgátakon gyermekek és asszonyok tapostak, hogy keményebb legyen. A viz egyre emelkedett. A leszúrt gallyak pilla­natok alatt vízbe kerültek. A küzdelem fokozó­dott. Több helyen szivárgást észleltek. Betömték. Senki sem mozdult a gátakról. S egyszer, úgy hajnali három körül, csendes suttogás, majd örömkiáltás hangzott végig a gátakon. A fáradt arcok felvidultak s örömmel adták tovább az ad­dig már megnémult ajkak a megváltást jelentő szót: — Apadás! Apadás! Hála Istennek, apadás. Reggelre egy méterrel ment lejjebb a viz. A péntek reggeli bűnbánati áhitaton ismét a zsol­tár szavával fejeztük ki hálánkat: “Te vagy oltal­­mam; Te mentesz meg a veszedelemtől.” Ekkor még nem tudtuk, hogy a mi megszabadulásunk ára a többi falvák pusztulása, melyeket a hajna­li három órakor kiszakadt gátakon kiömlő ára­dat hátba támadott. A MENEKÜLÉS Pénteken délutánra a kiáradt Viz körülzárta a mi falunkat is. A miskolci katonai alakulatok te­herkocsijai felsorakoztak elszállításunkra. Laká­sunk mozgatható ingóságait, az anyakönyveket, a kegyszereket a padlásra felvittem, s gyorsan összepakolt kis csomaggal és családommal az első kocsira felszálltam. A vezetőfülkében kaptam ha­­lyet kisfiámmal. Mutattam az utat a vezető ka­tonának. Fehérgyarmaton még át tudtunk menni, de a kisari utón utunkat állta a viz. A nábrádi gátszakadás táplálta. Már méteres magassághoz közeledve ömlött át az utón. 1 MAGYAR NÉPSZOKÁSOK ! ÉS HIEDELMEK jullius havában 13. Margit — a mérges. Mégpedig azért mér­ges, mert rendszerint vihart hoz, annak ellené­re, hogy ez a nap a szabadban fürdés hivatalon kezdete. 25. Jákab napján kezd érni, tarkulni a szőlő. A. szőlőőrzés, szokása .Sárközhöz kapcsolódik. Erede­tét a törökök Mohács utáni hadjáratával kapcsol­ják össze. A monda Szerint a törökök vasárnap szállták meg a falut,, amikor mindenki a templom­ban volt. A törökök lesben állva várták a lányo-. kát a templom előtt, de csakhamar csúfosan fel­sőitek. A lányok — megtudva, hogy itt a török, — a templomban ruhát cseréltek az öregasszo­nyokkal és hétrét görnyedve csoszogtak ki a, templomból. Mire a török észbekapott, a lányok; mái- a szőlőhegyen rejtőzködtek. Éjszakánként a legények hordták fel nekik az elemózsiát. A mon-i da mellett a szőlőőrzés valószínűbb oka a madár­­ijesztés. Ezért visszhangzott a sárközi szőlőhegy a hangos kerepléstől nappal és a lányok és légé* nyék nótázásától éjszaka. , 26. Anna napján országszerte bált rendeznek. A leghíresebb a hagyományos balatonfüredi Au­­na-bál. A fiatal sofőr megállította a kocsit. A sötétben is jól láthattam, hogy remeg a keze. A reflektorok fénye táncolt a vizen. Hároméves kisfiam felsírt az ölemben. Egymásra néztünk. A kocsioszlopot kisérő hadnagy mereven nézett előre, S meghúz­ta vállát, szelíden, de határozottan odaszólt a sofőrnek, Miklósnak — sose felejtem el a nevét —, hogy inditson. Miklós előredőlt, minden ideg­szálát megfeszítve, harmincórás folyamatos ve­zetés után, s elindította a kocsit. A kocsi belse­jében néma csend volt. A viz zúgása hangzott, ahogy megtört a kocsi oldalán. A gyermekek fé­lénken bújtak anyjukhoz. Én csendesen imádkoz­tam, Isten segítségét kérve. A telefonoszlopokat számoltam. S az ötödiknél száraz utat értünk. Át­jutottunk. A sötétben egymásfa néztünk. S há­laadással érintettem meg Miklós fáradtságtól re­megő kezét. A MEGÉRKEZÉS S.ürün hulLott a májusi eső, amikor a barabási tanáesháza előtt megálltunk. A középületekben felkészültén vártak. A bűnbánati esti harang ak­kor nérnult el. Leparkoltunk. A kulturházban a gyermekek megnyugodtak és én elindultam a templomba. A záró imádságra értem be. A lelki­­pásztor érettünk, menekültekért imádkozott. Majd felkérte a gyülekezetei, hogy a községbe mene­kült szamossályi és hermánszegi lakosokat fogad­ják be otthonaikba. Osszák meg velük ágyaikat. Segítsenek a község vezetőinek a kitelepített csa­ládok elhelyezésében. És milyen öröm volt lát­ni, hogy éjjelre csaknem minden család kedves, testvéri szivek otthonában hajthatta álomra fe­jét. (Szamossályi) Szabó Béla Mosolyogjunk DIAGNÓZIS Az igazgató nem érzi jól magát, orvoshoz megy kivizsgálásra. Alapos vizsgálat után ezt mondja az orvos:-r- Uram, bármit állítsanak is beosztottjai, ön­nek van szive. ÉRDEKES APRÓSÁGOK 1 A jövő konyhája nem szögletes, hanem kerek alaku. A konyha középpontjában egy oszlop kö­rül forgatható szekrénykoszorut helyeztek el, amelyben elektromos takaréktüzhely, munkaasz­tal, mosogató gép, hűtőszekrény található. A londoni repülőtéren nemrégen bemutatták a light water kitűnő tűzoltó hatását. A light wa­ter a könnyű viz — a kőolajtermékeken vékony hártyát képez, amely elzárva a levegőtől, meg­gátolja az égést. ÉVFORDULÓK 1 (JULIUS 6-TÓL 13-IG) 6- án született Baross Gábor, a magyar vásutügy ' reformere: Ezen a napon készítette el Louis Pasteur francia kémikus és bakteriológus ve­szettség elleni oltóanyagot; halt meg Húsz Já­nos csehországi vallásreformátor, Guy de Mau­passant francia iró és William Faulkner Nobel­­dijas regényíró. 7- én Xántus János természettudós California dé­li részének felkutatására indult; született Med­­gyesi László festőművész; halt meg R. B. She­ridan angol költő és drámairó, valamint Mórus TAamás angol humanista, az utópista szocia­lizmus megalapítója. 8- án született Ferdinánd Zeppelin német tábor­nok; Käthe Kollwitz német grafikusnő; Jean Lafontaine francia költő és meseiró; halt meg I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Percy B. Shelley angol költő. 9- én született Császár Ferenc költő és műfordító; Móra Ferenc iró Kiskunfélegyházán; esett el Szondy György kapitány Drégely várának hős védője. 11- én született Csery Péter iró, műfordító; halt meg Pesten Reviczky Gyula költő, Bóka Károly hires cigányprímás és George Gershwin zene­szerző. 12- én született Stefan George, a modern német költészet egyik jelentős alakja; halt meg id. Gaál Mózes iró és szerkesztő, Desiderius Eras­mus németalföldi humanista tudós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom