Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-07-02 / 27. szám

FÜ GGETT -ENS® <■!

11. oldal 1

Thursday, July 2, 1970

3ALÁDI ÉLET

AZ APIS FELELŐSSÉGE

[A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE JELENTI:MIZmSZTÍFA-NEilETiZ! OSSZEFOÉS

zeti Segély 235-90171-8501 I számú számlájára eljuttatott pénzösszegek j elentik az árvízkárosult lakosság részére a legnagyobb segítséget.

Emberek, családok, nemzetek, társadalmak, kisebb-nagyobb közösségek élnek egy-: más mellett úgy, hogy nemi vesznek tudomást egymás problémáiról, gondjairól — mindegyik saját jelenét, jö^ vőjét épiti. S mégis: valahol az ember lelkének mélyén | szunnyad egy csodálatos ösztön : segíteni a betegség, széf rencdétlenség, elemi csapás áldozatain, azokon, akik tőlük független körülményék következtében nem folytat1- hatják életüket a megszokott módon tovább. Valahogy úgy érezzük ilyenkor magunkat, mintha adósai lennénk a bajbajutottaknak, és sem nemzeti, sem világnézeti, sem máé ellentét nem játszik szerepet segíteni akarásunkban, áldozatvállalásunk mértékében. S néha milyen nehéz dolog megtalálni a segítségnyújtás j legcélszerűbb, leghajléko-'

: nyabb módját!

A pénzküldemény gyors, egyszerű, hatékony segitség» És most “kétszer ad, aki gyorsan ad”. Tehát ezúton is kérjük: mindazok, akik úgy. érzik, tenniük kell valamit e minden eddigi hazai árvíznél, súlyosabb katasztrófa áldozaj faiért, megértve helyzetüket, j válasszák a leggyorsabb, leg-c kézenfekvőbb utat: juttassák el pénzadományaikat á Nemzeti Segély számlájára;

S ha elvonul a viz, ha egy pillanatra megpihenhetnek á hosszú küzdelem katonái, a nemzeti és nemzetközi összefogás nyomán ismét virágzó falvakat, termőföldeket látni majd a tájon, ahol nemrég még — Petőfi szavaival — “mint az őrült, ki letépte láncát, vágtatott a Tisza a rónán át ...” ,

Kárpáti József .

MOSOLYOGJUNK 1

Az egyetemi hallgatók pro*fesszoraik szórakozottságáról beszélgetnek.

— Az én professzorom —<• mondja az egyik —, egyszer odament a járda szélére, felemelte a jobb lábát, és hasra esett. Azt hitte ugyanis, hogy ott áll a biciklije, és fel akart rá ülni.

— Ez semmi — tromfolja le a másik —, az én professzorom olyan szórakozott, hogy mielőtt lefekszik aludni, gyufát gyújt, hogy megnézze, el van-e oltva a lámpa.

Az elemi csapás hirére megmozdult az ország. Aki csák tehette, két kezét, muaíkáját ajánlotta fel: diákok, katonák, szakemberek és a helyi lakosság hetek óta foly- j j tatnak emberfeletti küzdel-; j met az árral. Az áldozat-! készség csodálatos példáival | találkozhatunk. Az ország i dolgozói keresetük egy részét ajánlották fel a szükséget ! szenvedőknek.

I Junius közepéig csak a ! magyar lakosság áldozatkészségének eredményeként mint- | Segy 200 millió forint gyűlt | össze az árvízkárosultak szá! mára.

De segítő kezek nyúlnák a 'bajbajutottak felé az ország. határokon túlról is. Baráti or-; szágok siettek segítségükre:

! építőanyagokkal megrakott vonatok gördülnek át határainkon. Junius első napjaiban Magyarországra látogatott a FAO, a UN mezőgazdasági és élelmezésügyi szervezete világélelmezési programjának igazgatója. Megtekintette az . árvizsujtotta vidéket és a világszervezet nevében mintegy 11.5 millió dollárt ajánlott fel az árvízkárok enyhítésére.

| De gyorssegélyt küldött szá! mos ország, intézmény, egyesület is. Levelek százai érkez! nek idegenbe szakadt honfi! társainktól, akik aggódnak rokonaik, ismerőseik sorságért; tömegesen érkeznek ado| mányok. Sokan teszik fel a kérdést: mi a legcélszerűbb módja a segélynyújtásnak?

■ Meghatottan fogadjuk távolban élő honfitársaink álí dozatvállalásának bizonyítékait. Mégis, ha segiteni-akarásuk leghatékonyabb módját kérdezik, megvalljuk: a Magyar Vöröskereszt Nemí ' 1

| teni azt is, ha az apa a nőkről j általában csak frivolan ké- I pes beszélni. Kizárólag fele- ' ségét tartja kivételnek. Fiáitól elvárja, hogy minél töb; bet hódítson, lányának azon■ ban ki akarja tekerni a nya- i kát, ha egy fiúval látja sé-.' i tálmi, vagy későbben tér haza. Kétségbeesik, ha megtud-! j a, szerelmes a fia, és ennél j már csak az hozza ki jobban ) sodrából, ha arról értesül,!

| hogy nem szerelmesek lányá; ba azok a fiuk, akik “vele járnak”. Sértve érzi magát,' ha feleségéről, lányáról tisz- j teletlenül beszélnek, de eszébe sem jut, hogy azok a nők, akikkel a munkahelyen, másutt találkozik, szintén valakiknek lányai vagy feleségei.

Nincs a világon az az érzékeny szeizmográf, amely | jobban jelezné a távoli földmozgásokat, rezgéseket, mint. ahogy a gyerekek észreveszik apjuk életének ilyen ellent-;

J mondásait. Lehet, hogy .■konformistán hasonulnak is hozzá, több mint negyedszázados pedagógusi pályámon j arra azonban még nem találtam példát hogy tiszteletet, | megbecsülést ébresztett volna bennük. Hangsúlyoznom i kell ismét, gyerekeink nem óhajtják nem is szeretik, ha J apjuk tökéletes ember. Jogos igényük azonban, hogy ember legyen, aki erényeivel, hibáival velük éli életét, megbeszéli gondolatait.

Dr. Kerékgyártó Imre

szik, valóban olyan példakép szobrok, amilyennek ilyenkor önmagukat festik. Éppen csak arról feledkeznek meg, hogy egy szobrot lehet csodálni, de tőle tanácsot, segítséget kérni, őszintén, emberileg elbeszélgetni mégsem szoktunk.

! Különösen akikor nem, ha az ; ön tökéletességben tetszelgő

szoborról jól láthatják, hogy nem éppen remekmű.

Az apákat rendszerint jobban érdekli, hogy mi (lesz gyerekükből, mint az a szerintünk kevésbé lényeges kérdés, hogy milyen ember válik majd belőlük.

Pedig épp ez utóbbiban döntő szerepük lehet az apáknak, Egyeseknek azáltal, hogy .gyerekük — mégpedig nemjcsa'k fiuk, lányuk is! — példaképet lát bennük. Megható, milyen elnézőek, megértőek tudnak ilyen esetekben lenni; a fiatalok. Még az emberi hi-' bákat is természetesnek veszik, ha a szülő nem óhajt mindenáron azokból is erényt kovácsolni önmagának. Vannak azonban, és nem is keve- | sen, akik ezt a szerepet kai- j kai módon töltik be csupán: “Irtóztam mindentől, ami Rád emlékeztetett, apám!” Ilyen-: kor aztán még az erények is hibákká torzulnak a gyerekek szemében. Ellentmondásokat keresnek és találnak szavai j és tettei között, és nines az a'

: szigorú biró, aki kegyetle- j nebb ítéletet mondhatna ró-1 , luk. Nagyon sok apával talál- j , koztam, aki képtelen volt : megérteni, miért viselkedik j vele igy a gyereke, akinek pe- I dig mindent megadott. Ho! gyan is érthette volna meg,1 hogy gyermekének nem mindenre lett volna szüksége, csupán csak apára. Ő ezt nem adta meg, pedig ez az egyetlen dolog, amit képtelenség a ; gyerek életében forintokkal, ajándékokkal kárpótolni.

Az apai szavak és tettek 1 igen jelentős szerepet tölte| nek be a gyerekek-életszemléletének, világnézetének alakulásában, Aránylag ritkán érezhetjük azonban, hogy az apák felelősséget is erezné- j I nek szavaikkal, tetteikkel ! szemben. Játszva rombolják a tekitélyeket gyermekeik előtt, legfeljebb akkor csodál: koznak, amikor azt veszik I észre, hogy a sok romba dön| tött tekitély maga alá temete sajátjukat is. A gyerek an! nyira sohasem tud elfogult lenni, hegy elhiggye apjának: mindenki gyanús, aki valamivel többre vitte, mint ő, pedig tehetségével, képességeivel valamennyiüket zsebre i tudná vágni! Képtelén megér-Napjainkban mind gyak- : bban esik szó a családok : srkezetének megváltoztató-1 ról. A probléma kifejtése- ■ r egyrészről a válások nagy ' ámát, másrészről pedig azt akták megemlíteni, hogy az iyák többsége üzemekben gy i más hivatalokban dolzik. Ma már jelentéktelen sebbségben vannak az ran nők, akiknek egyetlen ndjuk a családi tűzhely olása, a gyerékek nevelése, jyanakkor . _ azonban még m sok család akad, amely-; n egyedül az anya gondja indez. Sok apa úgy érzi, pélsan tesz eleget szülői köteiSégeinek, ha fizetésekor iébb-nagyebb csonkitásoktl “leszámolja keresetét” tőségének.

Pszichológiai, szociológiai zsgálatok, őszinte gyereki ilaíkozatok egyaránt bizoitják, hogy az eredményes liádi nevelésben nélkülöztetlen szerepe van az apák. Mindenütt, ahol ezt nem ija, vagy nem akarja bekeni,sérelmek keletkeznek, ezeknek hatása beiáthatatí a gyermekek egész továbfejlődésében. Sérelemhez zet, ha nevelés helyett az a kizárólag az itéletvégrejtó tisztségét tölti be odaza. Megdöbbentő, hogy pjainkban még mindig ny olyan gyerek van, akit ;hon rendszenesen vernek, s higgye senlft. hogy ilyes- I kizárólag olyan helyeken, rdulhat elő, ahol a családi, rülmenyek egyébként is Höttek* az apa iszákos. Pe- j gógusok gyakran tapasztalják, hogy sokszor semmigekért agyba-febe verik oltványaikat.

Találunk példát arra is, >gy az apa hasonló módszeket javasol az osztályfőnök-; Ük: “Ha rosszalkodik, tessék' 1 megverni. Megszokta már, ;thon”. Ha a gyermeknek' ükké attól kell rettegnie,1 >gy kevésbé sikerült felele- J ■it, apró csinytevéseit az apa ieg ne tudja, aliha fog éleinek kisebb «nagydob sorsöntő kérdéseivel bizalommal üdülni őhozzá,

Nem kevésbé vonzó a gyeskék számára a prédikátor pa sem.Szimpatiikusab benne, ogy tettleg nem bántalmaza gyermekét. Taszító, hogy rökké leckézteti. Az ilyen pák visszatérő szókincséből alóságos kis külön szótárt ehetne összeállítani. Rendzerint saját nagyságuk és gyermekük kicsinyes hálátansága között szekták párhuamot vonni. Nagy indulatuk:ian néha már maguk is elhiélet munkájának eredményei, j | órák alatt romhalmazzá váltak. Asszonyok, gyerekek | élnek idegen fedél alatt, önként jelentkező befogadóknál, vagy az iskolákban, müvelő; dési otthonokban, ideiglenes barakkokban. A férfiak pedig — és nem ritkán a nőik is! — megállás, alvás, pihenés nélkül küzdenek a hömpölygő,

: több hullámban támadó vízzel.

És nemcsak a gátakat őrzik, erősitik — a visszavonuló ár nyomán eltüntetik a romokat, hozzálátnak az élet feltételeinek megteremtéséhez: fertőtlenitenek, bontanak, építenek. Ehhez pedig építőanyagra van szükség el- I sősorban: szállítóeszközökre, a vasúti közlekedés helyreállítására, munkáskezekre — és pénzre, pénzre . . .

Magyarország lakossága hetek óta igyekszik elhárita; ni a tiszántulon tomboló árviz pusztítását, segíteni a küzdelemben, amit a soha-eddignem-látott víztömeggel foly| tat az ember. Egyszerre ■ emelkedett meg a Tisza minden mellékfolyójának viz| szintje, s mindegyik meghaj ladta az eddig mért maximu' mot. Tízezrek építik, erősitik, vigyázzák a tiz méter magas- 1 ságuvá dagadt folyók gátjait:

1 éjjel-nappal teherautókon, dömpereken, és mindenfajta szállítóeszközön érkezik a többszáz kilométer hosszú védővonal erősítésére a kő, a homok, müanyagfólia, és ember, ember, ember .

S bár a férfiak szinte testükkel védik családjukat, ott, hónukat a pusztitó elemtől, i mégis falvak, városok, tanyák ■ lakóit kellett az utolsó óráik- I ban biztonságba helyezni, ki- I telepíteni a veszélyeztetett területekről. Eddig közel tiz! ezer ház sérült meg, illetve dőlt össze az árviz következté; ben. Hajlékok, egy hosszú .