Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-07-02 / 27. szám
Thursday, July 2, 1970 FÜGGET1 ,WMSÉG 7. oldal A DOLGOZÓ ANYA Irta: HAJNAL ERZSÉBET Nem uj téma. Menjen-e az anya dolgozni, hogy hozzásegítsen a financiális megoldásokhoz, vagy maradjon otthon, hogy eleget tudjon tenni a családi kötelezettségének mindem irányban. Nagyon sóik embernek az a véleménye, hogy igen. De van egy másik oldal, akiknek a véleménye az, hogy nem. Maradjon az Anya a családon belül. Mert ahol az Anya nincs jelen, ott széthullik minden. Volt valamikor egy idea. Létrehozni a diákok fórumát, hogy ttajiuu fc-wiébei vjták keretében elmondhassák azt, ami a szivükön fekszik. Nagyon egészséges elgondolás ez. Ha van egy lehetősége annak, hogy panaszukkal egy olyan fórum elé menjenek, ahol orvoslást is kapnak, ahol megvitathatják pro én kontra problémáikat, akkor a fennálló úgynevezett “generation gap” nem fogja tágitani az űrt sem az iskolai fórumok, sem a szülők között. Sajnálatos események történnek a jelenben. A diákok nem tanulnak, hanem forronganak és ennek a forrongásnak már néhány fiatal élet esett áldozatául. A legfontosabb kérdése ennek a problémának, az Anya helyzete a családban. Nekem az á véleményem, hogy a nagy összetartó kapocs, az. Anya jelenléte a legfontosabb tényező mind a családi együttes szempontjából, mind a gyerekék helyes utón való tartásánál. Ahol az Anya kénytelen kimenni» az otthonból, ott szétesik a meghittség, mert a család minden más utón fogja keresni a megértést és nem utolsó sorbán a melegséget és a valahová való tartozást. Megkérdeztem néhány illetékes diákot, mi a véleménye elsősorban erről a kérdésről. Az egyik, egy főiskolás ezt mondta: Persze, a pénz jól jön, amit az Anya keresni tud. De ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az Anya, aki elzárva csak a konyhában éli az életét, és elveszti a külvilággal való kapcsolatát, akkor azt kell mondanom, hogy menjen dolgozni, még akkor is, ha ezt a családja jólétének a kárára is esik. . Ha állandóan a konyhában tartózkodik és csak a boltban találkozik néha emberekkel, akikkel beszélgethet a társadalmi és aktuális dolgokról, látóköre egyre szükebb lesz. Közte és családja között egyre szélesedni fog a mai divatos megjelölés, a “generation gap”. Egy másik véleménye szerint: Helyeslem, ha az: Anya kimegy a házból. Ha a család felosztja a háztartási teendőket egymás között, hogy teljesen zavartalan legyen a háztartással járó teendő, akkor nincs arra szükség, hogy az Anya maga végezze el. Sok asszony ül otthon azért, mert van két-három órás munkája a ház körül, a többi fennmaradó időt, azt sem tudja mivel töltse el. De az ellenzéknek nem ez az álláspontja. Egy tizenhatéves igy válaszol: Valamikor az anyám is dolgozott. Akkor úgy éltünk otthon, mint a cigányok. Konzerveken éltünk, meg Coca-Colám. Az egész ház piszkos volt, rendetlen. Mikor Apám megelégelte a rendetlenséget, a zűrzavart, akkor a talpára állt és kijelentette, hogy ha az Anyám nem mondja fel állását, akikor elválik tőle. Persze, ezt nem mondta komolyan, de amikor Anyám tényleg otthon maradt, akkor láttuk csak, hogy mit jelent az ő jelenléte a családban. Ismét ragyogott miniden, rendes főtt ételt ettünk minden nap és boldogok voltunk, hogyha hazamehettünk valahonnan. Rendes, tiszta, jól ápolt otthonba tértünk haza. Azóta melegebb nálunk a családi élet. Ha elkerülhetetlen, hogy az Anyának is részt kell venni a kenyérkeresésben, akkor csak félnapot szabad vállalnia. A másik félnap elegendő, hogy rajta tarthassa szemét a családján. Félnapot z életben tölt, akkor nem vesziti el a kontaktust az élettel, viszont a másik félnap alatt megtartja magának a családját, akik ha hazajönnek, megtalálják az Anyát, aki mindennek a tudója és minden bajra tud gyógyírt. Egy Anya jelenléte sokban hozzájárul, hogy megvédje gyermekeit a kilengésestül, hogy tudja, kivel barátkozik a gyermeke és távol tudja tartani káros befolyásoktól. Meg vagyok győződve róla, hogyha minden otthonban az Anya aggódó szeretete lesz a kapocs, amely összeköti a családot, kevesebb lesz az értelmetlen rendülök lázongása. A távolság, amely ma a két amerikai nemzedék között fennáll, könnyebben fog összehuzódni »semmint tovább tágulni. Az anyai szeretet felbecsülhetetlen érték. Sajnos, csak akkor jövünk rá, amikor már nincs. Az ember igaz barátja és megértője az Anya. Lemondani teljesen "az ő jelenlétéről, nemcsak káros egy családra nézve, de egy visszavonhatatlan tragédia, amelyet ha egy mód van, el kell kerülni. A baby sitterek nevelése nem adja meg azt az erkölcsi alapot még a bébykorban sem, ami elengedhetetlenül szükséges egy felnövő uj palántának ahhoz, hogy az életben mindig a leghelyesebb utón járjon. Pedig a nevelés adja meg minden embernek az irányt, amelyet követnie kell. Az uj hobbykat, mint a hipiskedés, a rongyos, rendetlen ruhában való járás és a többi divatos őrültségeket az Anyáknak kell megelőzniük és lefékezniük. Minden befolyásukat latba kell vetni, csatarendbe kell állitani a szeretet minden fegyverét, hogy megértessék a fiatalokkal, hogy ez az ut, amit ma követnek, nem helyes. De fel kell állitani egy olyan szervet, ahol a diákok elmondhassák a tapasztalataikat, a sérelmeiket és egy felnőtt, arra hivatott fórum meg is hallgassa őket s ha az ok alapos és igazságos, akkor orvosolja. Azt hiszem, hogy igy elejét lehetne venni az értelmetlen lázongásoknak s meg lehetne előzni ezzel a két tényezővel, hogy vélt vagy igaz sérelmek következtében, a ma fiataljai felgyújtsák a világot. NEMES NAGY ÁGNES: ÉGI FAGYLALT Ég, ég, fényes ég, óriási nyári kék, Most egy felhő felszalad, csupa jég és csupa hab, mintha látnál óriási tejszinfagylalt-tornyokat. Nem sokáig bírja nyáron, úszni kezd az égi tálon, olvad, olvad, szétcsepeg, itt a zápor, cseppre csepp. Nevessünk KÓRHÁZ A beteg nagyon rosszul van. Körülállják az ágyát, s persze vigasztaló szavakat mondanak: — Jobban lélegzel . . . — Szavamra, jobb a szívműködésed. — Javulsz. A beteg felnéz: — Örülök, hogy gyógyultan halok meg. VIGYÁZZUNK, HOGY KINEK APUNK ÁRVIZSEGÉLYT! Emlékeztetni szeretnék olvasóinkat arra, hogy mi voltunk az elsők, akik lapjainkban segítséget kértünk a magyarországi és az erdélyi árvízkárosultak számára. Első felszólításunk hat héttel ezelőtt történt: azóta nagyon sok jóhiszemű amerikai magyar intézmény és közéleti vezető kért bennünket arra, hogy indítsunk gyűjtést lapjainkban az árvízkárosultak részére, vagy pedig — amennyiben ez nem lehetséges — támogassunk különböző egy*házi, egyleti, vagy egyéni gyűjtéseket. Ezúton közöljük, hogy egyik kérésnek sem tehetünk eleget, mivel az Egyesült Államokba^ CSAK HATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL SZABAD GYŰJTENI. Az utolsó magyar segélyszervezet, a Coordinated Hungarian Relief, amely az 56-os szabadságharcosok felsegélyezésére alakult az Amerikai Magyar Szövetség védnöksége alatt . . . évekkel ezelőtt feloszlott. » . ' Ez az oka annak, hogy még az Amerikai Magyar Szövetség is arra kéri az amerikai magyarságot: adományaikat mindenki a magyar, vagy a román Vörös Keresztnek küldje, mert ez a legmegbizhatóbb módja annak, hogy a segítség a megfelelő rendeltetési helyre jusson. Ezenkívül, rokonainak vámmentesen csomagokat is lehet küldeni, feltéve, hogy a rokon, akinek a csomagot küldjük, odahaza igazolni tudja, hogy árvízkárosult. A Red Cross mellett, a -katolikus, a protestáns és más felekezetek nemzetközi szervezetei is , fel vannak hatalmazva és jogosultak a gyűjtésre. Még egyszer hangsúlyozzuk azonban: kizárólagosan hatósági engedéllyel szabad gyűjteni. Mi magunk, postai szállítási engedélyünket veszélyeztetnék, ha lapjainkban illegális gyűjtési akcióknák helyet adnánk. “Kétszer ad, aki gyorsan ad”. Aki tehát gyorsan akar segíteni, küldje adományát a magyar vagy a román Vörös Kereszthez. Akinek a magyar, vagy a román Vörös Kereszttel kapcsolatban kételyei és aggályai vannak, az, keresse meg a katolikus, a protestáns, vagy bármely más, nemzetközileg elismert és törvényesen engedélyezett segélyszervezetet. Lapunk, természetesen, minden olyan gyűjtési akciót támogat, amely a Vörös Kereszt, vagy más, törvényesen engedélyezett segélyszervezet keretén belül működik. “Kétszer ad, aki gyorsan ad.” Mielőtt azonban adakozunk, vizsgáljuk meg, hogy milyen engedély alapján gyűjtenek azok, akiknek pénzt, vagy másfajta adományt akarunk küldeni. Gondolatok I Az esz mindig jól jön. Segítségével elkerüljük az ostobaságot. Vagy megmagyarázzuk. * * * A biblia előírja, hogy szeressük felebarátainkat és szeressük ellenségeinket. Bizonyosan azért, mert rendszerint ugyanazokról a személyekről van szó. | * * * Az autó segítségével sokkal gyorsabban lehet élni. És rövidebben. * * * A butaság, figyelte meg egy humorista, nemcsak abból áll, hogy valaki ostobaságokat mond, hanem hogy azt is hiszi, mások ezt okosnak tartják. * * * A boldog gyermekkor az egyik legszebb ajándék, amelyet szívesen, odaadnak a szülők. j
