Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-06-11 / 24. szám

Thursday,. June 11, 1970 FÜGGETLENSÉG 5. oldal TRENTON. N. J. ÉS KORNYÉKE .......... ........................................* j Magyar Egyveleg Írja: RIPORTER Az idegenbe szakadt ma­gyarok közül a világ minden részén számos neves tudós ta­lálható. A legtöbbjüket ma­gyarságtudatuk, gyermekko­ri emlékeik elszakíthatatlan szálakkal fűzik az óhazához. Ilyen például Kürti Miklós fi­zikus, az oxfordi egyetem professzora, a Royal Society tagja, akit a Magyar Tudo­mányos Akadémia legutóbbi közgyűlésén tiszteleti tagjai közé választott. Kürti pro­fesszor tudományos munkás­ságának főbb eredményeit az alacsony hőmérsékletek fizi­kájában és a mágnesség terü­letén végzett kutatásaiban ér­te el. Elsők között mutatott rá arra is, hogy a legalacso­nyabb hőmérsékletek előálli­­tásánák útja a magspinek demagnetizálása kell hogy le­gyen. Ezt a gondolatot sike­resen megvalósította. A mo­dern hideg fizika egyik legje­lentősebb úttörője, és világ­szerte elismert szaktekin­tély, akinek igen nagy szere­pe volt az 1 K alatti hőmér­sékleteken végzett fizikai mérések kísérleti és technoló­­í iái megvalósításában. A ma­gyar tudományos élettel kap­­t solatát rendszeresen fenn­tartja és értékes tanácsokkal szolgált a Magyarországon most létesülő hideglaborató­rium felszerelésével, eszközei­­\el és munkájával kapcsolat­ban. * * * Az idén ünnepli fennállásá­rak 25. évfordulóját a Bécsi Magyar Kultur- és Sport­egyesület. Az ausztriai, külö­nösképpen a bécsi magyarság körében a magyar nyelv és kultúra terjesztésében, ápo­lásában nagy szerepet játszik az egyesület. Gyakran szer­vez magyarországi kirándu­lásokat — legutóbb például ebreitzschdorfi csoportjának tagjai töltötték a húsvéti ün­nepeket Magyarországon. A jubileumi ünnepségekre Magyarországról neves mű­vészek csoportja látogat az az osztrák fővárosba, odauta­zik Kárpáti József, az MVSZ főtitkára is. A bécsiek meg­hívták a párisi magyar egye­sület, a nyugatberlini ma­gyar kolónia, é3 a svédorszá­gi magyar filmklub elnökeit is. * * * Herendi kiállítás Párisban. A francia fővárosban kiállí­tást rendezett a világhírű He­­; rendi Porcelángyár. Érdemes I megemlíteni, hogy több mint száz évvel ezelőtt, 1867-ben a herendi porcelán éppen itt, Párisban nyerte első aranyér­mét. Az elmúlt három év alatt a gyár exportja körül­belül 50 százalékkal növeke­dett. Az Egyesült Államokba, a Nyugat-Német K ö z t á r­­saságba és Olaszországba irá­nyuló kivitel egyenletesen emelkedett, a franciaországi export azonban bizonyos visszaesést mutat. * * * Szent István születésének ezredik évfordulója alkalmá­ból a Magyarok Világszövet­sége utazási irodája több megemlékező túrát szervez a külföldről szülőföldre látoga­tó magyaroknak. Az István király emléktura résztvevői felkeresik mindazokat a he­lyeket, ahol államalapító kirá­lyunk élt, tevékenykedett. Igen érdekesnek ígérkezik az Esztergomot, Győrt, Pannon­halmát, Veszprémet és Szé­kesfehérvárt érintő kirándu­lás. Az utazási iroda újabb tervei között szerepel az au­gusztus 20-i budapesti vá­rosnézés: a vendégek délelőtt a Bazilikában ünnepi misén vesznek részt, majd a Várba látogatnak, ahol jelen lesz­nek Szent István szobrának megkoszorúzásánál, a Mátyás templomban pedig ünnepi hangversenyt hallgatnak. Az utazási iroda másik új­donsága, hogy augusztus 19- én és 20-án kétnapos kirán­dulást szervez Debrecenbe és környékére. A vendégek fel­keresik Debrecen nevezetes­ségeit, ellátogatnak a Horto­­bágyra és Hajdúszoboszlóra, és 20-án délelőtt résztvesznek az immár világhírű debreceni Virágkarneválon. N. Y. — BUDAPEST CSOPORTOK Ára $362.00 — KLM INDULNAK: Jun. 27, Jul. 18, Aug. 1. 4 és 6-heli tartózkodás L&M REVESZ MAGYAR UTAZÁSI és INGATLAN IRODA IKKA-TUZEX KÉPVISELET 1112 So. Broad Street TRENTON. N. J. TeL: 392-0016, vagy 392-0078. j A körorvost Fábián Ferenc játszotta. * * * Őze Lajos kapta az idén — a Nemzeti Színház tagjainak titkos szavazatával — az im­már hagyományos Farkas- Ratkó dijat: az ezüst vándor­­; gyűrűt. Az alapszabályok sze- I rint a dijat, melyet Farkas István 1848-as honvédtiszt alapított 1877-ben, a Nemzeti : Szinház tehetséges fiatal mü­­| vészei számára, egyik évben nő, a másik évben férfi kapja ; és másolatot csináltathat be­­: lőle — emlékül. Az is hagyo­­| mány, hogy a gyűrűt a szi­­nésznők a középső ujjúkon, a ■férfiak a kisujj okon viselik. Rekorder trófeák. — Ce­­mencen találták azt a hulla­tott szarvasagancsot, amely­ről kiderült, hogy a világ leg­nagyobb agancsa, túlszár­nyalja a lövéssel szerzett vi­lágrekorder trófeát. A Nem­zetközi Trófea-bíráló Bizott­ság értékelése szerint 252,47 nemzetközi pontot ér. A So­mogy megyében 1968-ban zsákmányolt világrekorder trófea 251,18 nemzetközi pontot kapott. A most talált szarvasagancs a vadászati vi­lágkiállításon csak érdekes­ség lehet, mert csupán a lö­véssel szerzett agancsokat rangsorolják. A minap a hő­­gyászi erdészet szolgáltatott szenzációt: 10,14 kilós a­gancspárt találtak. Hetven milliárd forint nye­reség. — A magyar vállalatok múlt évi gazdálkodási tevé­kenységéről készített beszá­molót a Pénzügyminiszté­rium: 1969-ben összesen 70 milliárd forint nyereséget ér­tek el, 14%-kai többet, mint j 1968-ban. Mindennek eredmé­nyeként idén körülbelül egy havi átlagkeresetnek meg­felelő összeget fizethetnek ki — a havi béreken felül — dolgozóiknak. A jelentés ar­ról is beszámol, hogy a múlt évben 36 vállalat és szövetke­zet veszteséges volt. Ezeknél szanálási eljárásra került sor, s intézkedéseket dolgoztaik ki pénzügyeik rendezésére. * * *' Néprajzi nyári szabadegye­tem. — Junius 27. és augusz­tus 7. között Zalaegerszegen megrendezik a néprajzi nyári szabadegyetemet. Zalaeger­szegen épült fel ugyanis az első jelentős szabadtéri nép­rajzi gyűjtemény, a göcseji falumúzeum és az olajipari történeti muzeum. A részle­tes program szerint tizenegy előadás hangzik el a Göcsej­­vidék és általában Magyaror­szág néprajzáról. Megnyitják az országos néprajzi fotókiál­­litást, megrendezik a neves magyarországi népi együtte­sek bemutatóját és a népze­nei bemutatót, kiránduláso­kat szerveznek a Göcsej, He­tes és a Balaton vidékére. * * * Villámfénynél — Temesvá­ron. — A Temesvári Állami Magyar Szinház bemutatta Németh László Villámfénynél cimü drámáját. A rendező Cserenyés Gyula. Az Utunk kritikája szerint az előadás jobban aktualizálhatta volna az ifjúság problémáját, ám mint időszerű irói üzenet még igy is elég erőteljesen hatott. MEGGYILKOLT! MESTERÉT ! rMNKENSTEIN-MŐEMlE! j TEUFEN, Svájc — Az el­múlt télen, ebben a kis svájci falucskában életre kelt a le­gendás Frankenstein-szömye­­teg. Egy 8 esztendős kisfiút meggyilkolt a saját maga ál­tal épitett hóember. A törté­netet a kisfiú, Werner Scheiss,^ édesanyja, a követ­kezőkben mondotta el az új­ságíróknak : — Werner mindig arról I beszélt és arról álmodozott, hogy egyszer egy olyan cso­dálatos, olyan nagyszerű, o­­lyan hatalmas hóembert fog épiteni, amilyet még sohasem láttunk és amilyet még senki­­sem épitett előtte. — Az elmúlt télen Werner úgy gondolta, hogy elérkezett régi álma megvalósításának az ideje. Egyik reggel elha­tározta, hogy hozzákezd a hó­ember építéséhez. — Egy kis csomagban ad­tam neki sajtot és hideg fel­vágottat ebédre és Warner felment a közeli dombtetőre és hozzákezdett a hó-ember építéséhez. — Késő délután volt, ami­kor elkészült a hóember: va­lóban csodálatos alkotás volt. Legalább 8 láb magas volt, az egész falu kitódult, hogy megcsodálja. Werner elindult a dombtetőről, lefelé. S ek­kor a hatalmas hőember... hirtelen megingott és leom­lott ... maga alá temette a dombtetőről lefelé igyekvő Wernert. — Megpróbáltuk nyomban kiszabadítani... mire azon­ban a hótömeget eltávolítót­­tűk, Werner már halott volt. Megölte saját alkotása, az álom-hóember. TRENTQNI ügyvezető szerkesztőnk SZAM0SSZEGI JE NŐNE 37 Cummings A veno», i Trenton, N. J. 08811 OW 5-6517 Ingatlant akar rA&äxoinl'} Koajagr­­sóra van »zükaéga? icr***ni lka ff? GEORGE M. PREGG MAGYAR IRODÁJA mindenben készséggel all rendelkezésére 907 So. Broad Si., Trenton. N.J. Telefon.: EX 3-4489 TAKARÉKBETÉTEK BIZTOSÍTOTT JELZÁLOG KÖLCSÖNÖK OLD BOROUGH SAVINGS & LOAN ÄSS’N. 853 South Broad Street. Trenton. N. J. K AZ JAVÍTÁSI Telefonok: EX 3-4148 i KÖLCSÖNÖK EX 3-4149 ÓHAZÁI KRÓNIKA Reáljövedelem. — A Köz­ponti Statisztikai Hivatal közzétette az elmúlt 25 esz­tendő reáljövedelmével kap­csolatos összesítéseit. Ebből kiderül, hogy jelenleg az or­szág tízmillió lakosából ötmil­lió munkaviszonyban áll; tel­jesen megszűnt a munkanél­küliség. A munkások és al­kalmazottak átlagker esete ■ 1950 óta háromszorosára nö­vekedett, s ez idő alatt a ío­­igyasztói árak 71 százalékkal emelkedtek. A társadalmi jut­tatások 20 év alatt megtöbb­szöröződtek, s mindent össze­vetve, az egy főre j utó szemé­lyes reáljövedelem tavaly két és félszer akkora volt, mint 1950-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom