Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)

1970-04-09 / 15. szám

FÜGGETLENSÉG 2. oldsu Thursday,, April 9, 1970 KIPORT INDIÁBÓL Ahol a nők nem “egyenrangúak”... ^ A férfi jobbik fele | India alkotmánya egyenlő jpgokat biztosit minden lakó­dnak vallásra, kasztra, világ­­rfézetre, nemre való tekintet nélkül. Az. életet azonban nemcsak X tökvények szabályozzák. A jíagVömányoknak és a gazda­sági élet különböző tényezői- i tk nagy szerepük van ab­­t at);, bogy a törvények a va­lóságban hogyan jutnak ér­vényre. indiai filozófiában és ókjni Jrodalmában a nő úgy sfeKcpél; mint a férfi jobbik feje. A “Tanulás Istennőjé­­k ' "Gazdagság Istennő­jének”, a “Hatalom Istennő­jének” nevezték. Ezek a szu­­perlativusok azonban nem ja­­vjikották helyzetén. Százado­kba keresztül a férfi aláren­deltje volt: Ez még ma is sok ilyen igy van: úgy vélik, y az* asszony világa a csa­lád, kincse a gyermek. Az indiai asszonyok nagy feze régóta — és még ma is szenved. A lányt alaeso­­ji|£abbrendünek tartják, mint fiút. Szülői felelősek érte. 'A hő szociális helyzetének niggjavitásáért szám tálán társadalmi reformátor, politi­kai vezető és mozgalom szállt n{ár harcba. Nem volt könnyű megszüntetni olyan szörnyű hagyományt, mint a “szati” (amely megköveteli, hogy a feleséget a halott férjjel együtt égessék el — ez ma ír sir nem létezik), a gyermek­it: jri házasságkötést, a fátyol ]•: Ifelező viseletét stb. ;Áz oktatás elterjedése, a gízdasági változások és szá­ri jös nő részvétele a nemzeti húrokban jelentős változáso­­k lit hozp.tt a nők társadalmi ih llyzetében is. A tanulás ma már nem tabu a lányok szá­mára. Az indiai alkotmány fő irányelveiben az utolsó tiz évben kimondották, hogy minden hat—tizennégy éves gyermeknek kötelező oktatás­ban kell részesülnie. Sok in­tézkedés született a lányok tanulásának fokozására. Ma már a nők részvétele az okta­tásban általában harminc százalék, de ez a számszerű eredmény nem mutatja meg a probléma mélységét. Nők hatalmás tömegei még ma is Írástudatlanok; a női lakos­ságnak mindössze tizennégy százaléka Írástudó. Noha nagymértékben előre halad­tunk tehát a különböző szin­tű oktatásban, szakmai kikép­zésben a nők részvétele te­kintetében mig az Írástu­datlanságot teljesen fel nem számoljuk, nem lehetünk elé­gedettek. ♦ Egyenlőlen bérek Ami a nők foglalkoztatott­ságát illeti, e tekintetben is hatalmas a fejlődés. Bár a gé­pesítés miatt fokozatosan el­bocsátották a nőket a hagyo­mányos iparágakból, mint á­­milyen a juta- és textilipar, igen sok nő dolgozik a rádió, valamint a villamossági és müszeripai’ban,. a gyógyszer­es könnyűiparban, hivatalok­ban, üzletekben, nem szólva a női orvosokról, tanárokról, ápolónőkről. Másrészt azon­ban sok ezer asszony dolgoz­na szívesen és szükség is vol­na keresetére a családban, de nincs még a ’-szakképzettsége. Azok, akik részt vesznek a termelésben, más, problémák­kal találkoznak.“ A mezőgaz­daságban és a kapcsolatos iparágakban, a gyufa- és a dohányiparban, az építőipar­ban, a nőknek alacsonyabb béreket fizetnek, mint a fér­fiaknak. Ezek az asszonyok nem részesülnek anyasági se­gélyben, terhességi szabad­ságban, társadalombiztosítás­ban, mert a gyáripari törvény rájuk nem vonatkozik. A gya­potiparban, ahol sok ezer asz­­szonyt foglalkoztatnak, az asszonyok nem részesülnek a társadalombiztosítás szolgál­tatásaiban. A gyáriparban dolgozó nő­ket védi a törvény. Háromha­vi szülési szabadságot kapnak és más szolgáltatásokat is. Hasonlóképpen védi a tör­vényhozás a tanítónőket és az egészségügyi pályán dol­gozó asszonyokat. Mindezek ellenére a mun­kásnők, sok problémával ta­lálkoznak. Ide tartoznak az egyenlőtlen bérek, a hátrá­nyos kollektiv szerződés, a csökkentett idejű munka, a technikai követelményeknek meg nem felelő kiképzés, a kevés női vezető. Az alkot­mány rendelkezései ellenére a női dolgozók hátrányos hely­zetben vannak. Az is igaz, hogy nem minden hivatás vagy állás áll nyitva a nők előtt. Azonkívül kevés az óvo­da, a bölcsőde és ami van, az is drága és sokszor rosszul vezetett. ♦ Jog és létminimum Ilyen körülmények között bátorság kell ahhoz, hogy az asszonyok jogaikért és egy létminimum megállapításáért küzdjenek. A nőnek mint anyának, fe­leségnek, mint a család lá­nyának megvannak a sajátos gondjai. A házasságot még ma is általában szentségnek tekintik. A szülők akarata a döntő. Sok rossz hagyomány — igy a hozományé is . nemcsak megalázó a lányra nézve, hanem sok ezer szeren­csétlen házasságra vezet. Sok­szor megfenyegetik, nemegy­szer elűzik, sőt már előfor­dult, hogy meg is ölték azo­kat a menyasszonyokat, akik a szülői háztól nem hozták e1 a megkívánt vagyontárgyat vagy ékszert. Az indiai asszonynak igen korlátozott a váláshoz való joga. Még ez is ritkán kerül alkalmazásra, részben azért, metr az idevonatkozó törvény bonyolult, részben mert az eljárás nehéz és költséges és a nők maguk írástudatlanok és tájékozatlanok. A második házasság engedélyezett, de ritka. A gyermek feletti gyámságra vonatkozó rende­letek nem kedveznek az anyáknak. Babona, vallásos fanatiz­mus sötétség uralkodnak még sok helyen az országban. Ide tartozik az “érinthetetlenek” problémája is. Annak ellenére tehát, hogy női miniszterek, ügyvédek, egyetemi tanárok, orvosok, technikusok vannak, sok nő érvényesül a társadalomtudo­mányok és természettudomá­nyok terén, művészetben és irodalomban, nőket magas fe­lelős posztokon találunk — még nagyon fontos felada­tunkat képezi a küzdelem az egyenlő jogokért, az anyaság tiszteletéért, a munka méltó­ságáért, a művelődésért — és a túlhaladott eszmék, hagyo­mányok ellenó. Sarla Sharma, az Indiai Nőszövetség főtitkára “A papa azt mondja, hogy ebben a hónapban neked mutassam, meg az iskolai bizonyítványomat, mert neki már elege van a fej­fájásból • EXPO 2d A keleti kontinens első vi­lágkiállításának központi té­mája “Fejlődést és harmóniát az emberiségnek” — igy nem­csak gazdag árubemutató, hanem nagyszabású kulturá­lis fesztivál az Expo 70. A programok és a fesztiválok a szimbolikus zónán és a Fesz­tivál téren zajlanak. Ötven ország tartja itt nemzeti nap­ját. A szimbolikus zóna a világ­híres Taro Okamoto és 61 ter­vezőmérnök munkája — s a kidolgozásban Toshiro Mayu­­zumi zeneszerző, Sakyo Ko­matsu tudományos-fantaszti­kus író, Hiroshi Teshigahara rajzfilmrendező és Shiro Aka­­bori, az oszakai egyetem elnö­ke vett részt. A központi pa­vilon, amely 50 méter magas­ra és mélyen a felszín alá épült, az emberiség fejlődését mutatja be. A föld alatt a mult, a felszínen a jelen és a magasban a jövő technikája, tudománya elevenedik meg. A Fesztivál hall, a világ leg­nagyobb fedett tere — 100 méter széles, 300 méter hosz­­szu — több mint tízezer ember befogadására alkalmas. Itt tartják majd március 14-én az Expo gálaceremóniát — japán táncosok, énekesek fel­vonulásával. Itt választják a világszépét, itt rendezik a vi­lág virágfesztivált. Fellép a Hagenbeck Cirkusz és a moszkvai Nagy Cirkusz, lesz nemzetközi filmfesztivál, ze­nei verseny, koncertet ad a leningrádi Filharmonikus ze­nekar, a New York-i filhar­monikusok, a berlini filhar­monikusok. A programok összeállításában ötszázezren vesznek részt. Az Expo Múzeumban a vi­lág művészeti kincseinek ja­vát tárják a látogató elé. Szobrokat, festményeket, gra­fikákat kölcsönöznek a kiállí­tás időtartamára a világ leg­nagyobb múzeumai, képtárai. A kiállítások témája felöleli a régi korok alkotásait! be­mutatja a vallásos művésze­tet, a különbséget nyugat és kelet művészete között, vala­mint a jelenkori művészeti irányzatokat. A hegyek koszoruzta festői völgyben hogy is lehetne Ja­pánban világkiállítás japán­kert nélkül? Óriási sziklaker­tet épitenek mesterséges ta­vakkal, vízesésekkel. A múlt, • a jelen és a jövő japánkert-, építő művészetéből ad Ízelítőt. Az egyik tó üsző színházán görög tragédiákat és különbö­ző irányzatú japán táncokat láthat a közönség. Az Expo­­land, a gyerekek álomvilága! — csak a hullámvasútja négy­­kilométer hosszú! -Felállitottak egy nemzetkö­zi ifjúsági tábort — amelybe 90 ország delegációt küldött. Az Expoland és az ifjúsági tábor az Expo szeptember 13-i bezárása után is fennma­rad. Csakúgy, mint az újon­nan épített négyezer ágyas nyugati és a hatezer ágyas japán stilusu szállodák. Az Expo színhelyén igy a régiv szállodákkal együtt összesen 18 ezer ágy várja vendégeit,. Építettek ezenkívül ötszáz 2—3 ágyas japán faházat is. Ötvenmillió vendéget várnak a kiállításra, köztük egymillió külföldit. A látogatók egy ré­sze Oszakában, Kohóban vagy a közel, 8. századbeli főváros­ban, Kyotóban száll meg. Oszaka belvárosából külön erre az alkalomra, a kiállítás színhelyére két vasútvonalat épitettek ki. Földalatti vasút vezet az egyik főbejáratig. A gépkocsik pedig az ugyancsak uj, magas gyorsforgalmi utón érkezhetnek az Expóra, ahol 21,500 jármű részére biztosí­tottak parkolóhelyet. A kiállítás belső forgalma légkondicionált, fedett üveg­­burkolatu mozgójárdán, egy­sínű vasúton, függővasuton és villanyautókkal bonyoló­dik. Kádár Márta Április, 7 fontos nap lesz Jean Simmons életében. Aznap tudja meg. hogy a benevezett jelöltek kézül ő nyeri-e el a “legjobb szí­nésznő” részére szóló Oscar dijat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom