Függetlenség, 1970 (57. évfolyam, 1-44. szám)
1970-03-19 / 12. szám
Thursday. March 19, 1970 & oldal Washington. — Az orvostudomány döntő rohamra indult a rákbetegség leküzdésére. Halvány remény mutatkozik arra, hogy ez a rejtélyes megbetegedés, amelynek története régibb, mint az emberiségé s amely nem csak az emberi, de a növény- és állatvilágában is nagy pusztítást végez, az elkövetkező évtizedben sokkal nagyobb mértékben lesz gyógyítható, mint eddig. A rákbetegség az Egyesült Államokban nyomban a szívbajt követően a második számú pusztító veszedelem: az Amerikai Rákkutató Intézet becslése szerint az idei esztendőben 625- ezer uj rákmegbetegedést fognak diagnosztizálni az orvosok, 330ezren halnak meg rákban, 5 ezerrel többen, mint 1969-ben. A tudósok évtizedek óta értetlenül állnak a rosszindulatú sejtek halálos osztódásának tünetével szemben és próbálják — nagyjából sikertelenül — megelőzni és gyógyítani a betegséget. Azoknak a rákbetegeknek a száma, akik a műtéti beavatkozást, vagy therápiát öt évnél hosszabb idővel élik túl, 1956 óta alig emelkedett. Számos rák-kezelési módszer nem vált be abban a mértékben, amint azt a tudósok remélték. A méh- és a bőrrák kivételével az orvosok még mindig nem képesek a megbetegedésnek olyan korai stádiumában diagnosztizálni a rákot, amikor az még eredményesen gyógyítható volna. Mindennek ellenére ma uj optimizmus és lelkesedés uralkodik a rák-kutató orvosok körében s közülük sokan érzik úgy, hogy a rák elleni tudományos hadjárat sikerrel kecsegtető fordulóponthoz érkezett. Az optimizmus a három különböző és egymással nem is mindenben összefüggő orvostudományi területen elért uj eredményekhez fűződik: a rákellenes gyógyszerek meglepően sikeres alkalmazása, a vírusokkal kapcsolatos uj felfedezések és az immunológia tudományának előretörése. Amint a Rákkutató Intézet egyik tudósa mondja: — A fazék most aztán igazán forrásban van . . . A rákbetegség végeredményben nem egyéb, mint sejtek abnormális növekedése és olymérvü terjedése, hogy azok egészséges szöveteket támadnak meg. A betegség úgy kezdődik, hogy egyetlen sejtben valamilyen “rövidzárlat” támad, a sejt osztódik és ujra-osztódik s az egymásra halmozódó újabb és újabb sejthullámok vagy daganatba tömörülnek, vagy pedig a vérkeringés utján eljutnak a test minden részébe, amint az a leukémia esetében történik. Idejében történő orvosi beavatkozás nélkül a rák hamar végez áldozatával. A mai napig nincs bizonyíték arra, hogy a rák örökletes betegség, az azonban valószínűnek látszik — mondja Frank Rauscher, a betbesdai Országos Rákkutató Intézet vezetője —, hogy a rákban való megbetegedésre a hajlam örökölhető. A rákban való megbetegedés nem föltétlenül végzetes. Ma az Egyesült Államokban a rák-pácienseknek körülbelül 35 százaléka öt évvel, vagy annál hosszabb idővel éli túl a betegség diagnosztizálássát és kezelését, anélkül, hogy a betegség visszatérne. Vagyis: három közül egy. Harminc esztendővel ezelőtt azonban még csak minden ötödik rákpáciens élte túl öt évvel a kezelést. Dr. Holeb, a Rákkutató Intézet elnöke úgy véli, hogy ha a betegséget kellő időben ismerik fel és veszik kezelés alá, akkor az arány rövidesen úgy alakul — tekintve a rendelkezésre álló lehetőségeket — hogy minden második rákpáciens túléli legalább öt esztendővel a therápla időszakát A rákbetegségnek néhány formája máris látványos módon gyógyítható és meghaladja az ötéves túlélés periódusát. A bőrrák (amely csak az idei évben 112 ezer amerikait fog megtámadni) az esetek 95 százalékában oly mértékben gyógyítható, hogy a páciens legalább öt évig, vagy azon túl is: tünetmentes. Hasonló a helyzet az úgynevezett choriocarcinoma esetében, amely terhes asszonyok megmeglehetősen ritkán előforduló plaeenta-megbetegedése: kellő időben kezdődő gyógyszeres kezeléssel a ráknak ez a formája minden esetben gyógyítható. A Rákkutató Intézet az ötéves túlélést a rákbetegségből való gyógyulással tekinti egyenlőnek és ilymódon öszszeáilitott statisztikai jelentése szerint ma Amerikában másfélmillió olyan személy él, aki kigyógyult a rákbetegség valamilyen formájából. Dr. Baker, az intézet egyik vezeitöje szerint: a gyógyítás kulcsa a korai diagnózisban rejlik. Ezt mindennél meggyőzőbben illusztrálja a női méhszáj, az úgynevezett uterine cervix rákos megbetegedésének kitűnő gyógyítási aránya: amerikai nők elhalálozása ebből a betegségből kifolyóan 50 százalékkal csökkent az eh múlt 25 év során, mióta bevezették. a Pap-vizsgálatot. Ez a vizsgálati módszer a vaginából távozott váladék elemzésének utján idejekorán fedezi fel a rákos megbetegedés legkorábbi tüneteit. A Papvizsgálat egyszerű és hatékony, a Rákkutató Intézet szerint azonban az Egyesült Államokban élő nőknek mindössze egyharmada vetette magát alá valaha is ennek a vizsgálatnak. Az eredmény: ebben az évben 9.400 asszony hal bele Amerikában ebbe a betegségbe, amely szám háromezerrel kevesebb ugyan, mint az 1969-es elhalálozási arány, de mégis sokkal több, mint ami elkerülhetetlen volna. A Pap-vizsgálat utján mindezeket a megbetegedéseket idejekorán fölfedezték és meggyógyították volna. A kérlelhetetlen tény azonban az, hogy minden megmentett rák-páciens ellenében kettő belehal a kórba. Ebben az esztendőben Amerikában 61-ezer 700 páciens hal meg tüdőrákban, 35-ezer-300 végbélrákban, 30-ezer-350 mellrákban, 18-ezer-200 hasnyálmirigy-rákban, 17-ezer prosztata-rákban, 15-ezer-600 gyomorrákban sé 14-ezer-700 leukémiában. A tüdőrák több amerikait öl meg, mint a rákbetegség bármely más formája. Az idei esztendő 2.500-al több tüdőrák-okozta halállal fenyeget, mint a tavalyi: 51.200 férfi és 10.500 nő életébe kerül. A rákbetegség e fajtájának igen alacsony túlélési aránya — mindössze 7 százalék — annak tulajdonítható, hogy mire a tumor eléggé nagy ahhoz, hogy a röntgen kimutassa, a rákos sejtek már rendszerint a vérkeringésbe kerültek és elárasztották a testet. A tudósok szerint a cigarettáázást terheli a legnagyobb felelősség a tüdőrák terjedéséért. Annak, aki naponta két csomag cigarettát szív el, éppen húszszor akkora az esélye a üdőrákban való megbetegedésre, mint a nem-dohányosnak. Jóllehet az összes dohányosoknak mindössze 15 százaléka betegszik meg valaha is tüdőrákban, a jelek arra mutatnák, hogy az emberek megszívlelik a figyelmeztetést: az Egyesült Államokban és az Amerikán kívüli katonai támaszpontokon 1968-ban összesen 546-milliárd cigaretta fogyott, ez a szám 1969-ben 533-milliárdra esett vissza, a lakosság-szaporulat ellenére is. A U.S. Public Health Service (PHS) jelentése szerint a 17 esztendős fiuknak 34.7 százaléka cigarettázott 1957- ben, de tiz évvel később, 1967 ben már csak 25.5 százaléka. Ugyanezen a perióduson belül a cigarettázó 17 éves lányok számaránya 25.6 százalékról 15.7-re csökkent. Pipázók és szivarozók is kockázatot vállalnak kedvtelésükért, bár korántsem akkorát, mint a cigarettázók. Pipások és szivarozók tüdőrákban való megbetegedési esélye kétszer, szájrákban való megbetegedési esélye ötször akkora, mint a nem-dohányosoké. Cigarettázók között tizszer annyi a szájrákban való megbetegedés, mint a nem-dohányzók között. Jóllehet csodaszert még nem találtak a rák gyógyítására, de a kipróbálás alatt álló többezer szer közül mintegy harmincat már rendszeresen használnak. Ezek közé tartozik a prednisone, vincristine; mereaptopurine, és methotrexate. Mindezek igen erős szerek és roppant nagy gonddal alkalmazandók. Mindezeknél a gyógyító-módszereknél azonban jobban foglalkoztatja a kutatókat a rákbetegség elleni immunitás kifejlesztése az emberi szervezetben és a minél korábbi diagnózis elérése — vagyis a betegség kialakulásának megelőzése. A rák egyes formái úgynevezett antigén-eket termelnek ki a szervezetben. Az antigén proteint és szénhidrátot tartalmazó anyag, amely stimulálja az ellenméreg kitermelését, a kitermelt ellenméreg megtámadja a kórokozókat. Ha az orvosok idejekorán fölfedezik azoknak az antigéneknek a jelentkezését a szervezetben, amelyeket csakis bizonyos rákbetegségek jelenléte okoz, akkor módjuk van a rák korai diagnosztizálására és kifejlődésének megakadályozására. Dr. Philip Gold, a montreali McGill egyetem professzora olyan vérvizsgálati módszert dolgozott ki, amely az antigének. kiválasztása utján idejekorán diagnosztizálja a végbélrá- . kot. Angol kutatók vizeletvizsgálati módszerekkel következtetnek mellrák jelentkezésének veszélyére. A baltimorei John Hopkins-egyetem orvosai köpetvizsgálati módszerekkel keresik a tüdőrák korai jelentkezését, mielőtt a röntgen még bármilyen elváltozást mutatna ki a tüdőben. Az immunológia tudósai olyan módszeren dolgozlak, amely a rákos sejtek megjelenésével egyidejűleg serkentően hatna az ellenmérgek fellépésére — vagyis azt kívánják elérni, hogy a, szervezet (természetesen antibiotikumok bevetésével) maga küzdje le a rákot. Az alap-koncepció az, hogy : a szervezet úgy tekintsen a rákosán osztódó sejtekre, vagy a kialakult tumorra, mint a szervezetbe került idegen testre (hasonlóan áz átültetett szervek elleni elvetőmechanizmus fellépéseként) s megtámadva, a szervezetből kivesse azokat. Amerika második számú pusztító veszedelmének, a ráknak máról-holnapra való j radikális leküzdését nem igé- | rik az orvostudomány kuta- • tói. De a halálos kórt beken- ' tették és minden oldalról tá- j madják. Aziránt, hogy . egy ' napon legyőzik: nincs kétség, j r : : : i : j í Terjessze lapunkat 1 ■ j Egy apa, négy gyereke közül hárman és egy másik hajtó haltak meg ennek a borzalmas autókarambolnak a következtében a Prudenville, Mich, közelében levő országúton. ORVOSTUDOMÁNY DÖNTŐ ROHAM A RÁK ELLEN FOGGETLEKSBQ
