Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-19 / 25. szám

8 GLOAT. FÜGGETLENSÉG Thursday, June 19, 1969 “AZ EGÉSZSÉG ÉS HOSSZÚ ÉLET SZIGETE”, ECUADORBAN, AHOL NEM ISMERIK A SZÍVBAJT Argentin zendülők Cordobában, hason feküsznek és a rendőrség őrzi löket. CHICAGO — Az áruháza­kat néhány hétig izgalomban tartotta egy eset, amikor nyilvánosságra jutott, hogy az egyik legnagyobb férfiru­ha áruházban 95 férfiöltöny egyszerűen eltűnt az áruházi fogasokról. A rejtélyes eset május kö­zepén kezdődött, mikor az öl­tönyök eltűnését felfedezték -és megállapították, hogy a kár 14,000 dollár. Betörésnek, vagy rablásnak nyoma sem volt és kisétálni sem lehet egyszerűen 95 öltönnyel. A rendőrség detektivjei munkához fogtak és kikérde­zések alkalmával megállapí­tották, hogy a kérdéses na­pon egy ablaktisztitó férfit láttak az áruházban, a tisz­titó cég egyenruhájában, egy olyan napon, amikor az áru­házban nem szoktak ablakot tisztítani További nyomozás alapján megállapították, hogy a kér­déses ablaktisztitó a 24 éves EGYETEMEK MEGADÓZTATÁSA WASHINGTON — Ameri­kai adógyüjtők kopogtatni kezdenek amerikai collegek s egyetemek kapuin. Hagyomá­nyosan a magasabb tanulmá­nyok csarnokai adómentes in­tézmények voltak és most mindinkább más eddig adó­mentes intézmények sorába kerülnek, melyeknél, most adóért kezdenek kopogtatni. New Haven, Conn. Leg­újabban felkérte a Yale egye­temet, hogy fizessen a város­nak évi 3 millió dollár adót, eltelt háromévi adó fejében, egyetemi birtokokért Pittsburgban az egyetemek azon intézmények között van­nak, mélyek megadóztatha­tok, azon bevételek miatt, melyeket a köztől kapnak. Számos egyetem a bíróságok­hoz fordult hasonló ügyekben s első döntés bizonyára elvi jelentőségű lesz a jövőre méz­­> ve. Felton Boutte volt, aki az Apex Window Washing Co. alkalmazottja. A következő lépés Boutte letartóztatása volt, aki “felháborodottan” tiltakozott s lopás ellen és helykén nyomban felajánlot­ta, hogy a “hazugság gép” vizsgálatának veti alá magát. Miután egyenesen követel­te ezt, alávetették és a gép megállapította, hogy “bűnös”. Boutte azután mindent be­vallott. A 95 öltönyt két nagy fehérnemű zsákba gyömöszöl­te, melyeket az ablaktisztítók használnak törlőkendőik szá. mára — igy az nem volt fel­tűnő — a két zsákot pedig a második emeletről egy lenn várakozó barátjának dobta le. Ez a társ már nem kívánt “gépi” eljárást,, annélkül is mindent bevallott. A ruhák­ért 3000 dollárt kaptak egy orgazdától, amit megfeleztek. Az orgazdát is elcsípték s most valamennyien tárgyalá­sukra várnak junius 17-én. QUITO, Ecuador. — Az or­szág déli részének völgyében, Vilcabamba-ban 90 éves fér­­fiáik szántják a földet, nehéz munkával, primitiv ekével, mert a szívbaj a világ ezen táján ismeretlen és az embe­rek nem ritka esetben 130 évig élnek, többnyire teljes erejük birtokában. Vilcaibamba-t maguk az ecuadoriak úgy ismerik itt Délamerikában, “mint az egészség és hosszú élet szi­getét” egy 4500 láb tenger­­szint feletti magas völgyben fekszik, Lója tartományban. Mintegy 10,000 ember foly­tat itt csendes és nyugalmas vidéki életet, kis farmokon, ahol a rossz utak távoltart­ják az autóforgalmat. Tudó­sok meglátogatták tanulmány céljából ezt a vidéket, mi­után statisztikák mutatták, hogy szokatlanul magas azok­nak a száma, akik 100-130 évig élnek. Kilenc nemzetközileg is­méid orvos éppen megérkezett az ország fővárosába, Quito­­ba, miután hosszú időn ke­resztül vizsgálakat tartottak a völgyben. Ezek jelentették, hogy a szivbántalmak egysze­rűen ismeretlenek Vilcabam­­baban és környékén. Az orvos-bizottság egy je­lentésében elmondta, hogy 628 személyt kérdeztek ki és vizsgáltak meg a legrészlete­sebben s ezek között sokan voltak a 120—130 év közöttiek És nemcsak a szívbajt nem ismerik, hanem más betegség is alig támadja őket. Dr. Miguel Salvador, az or­vos-küldöttség vezetője el­mondta, hogy “bárki is, bár­honnan a világ minden tájé­káról szivbántalommal ide. jön, állapota lényegesen meg­javulna.” A szokatlan jó egész ség okául az orvosok a nyu­godt életet, a mérsékelt, de egészséges táplálkozást és a kitűnő klímát adták meg. Az orvoscsoport tagjai ma­gukkal hoztak a dél-ecüado­­ri völgyből vizpróbákat a fo­­lyókból, továbbá talaj és földmintákat, valamint főze­lékféléket és más élelmisze­reket. laboratóriumi analízis céljából. Viharok igen ritkán a völgy erdeiben és lapos szántóföld­jein, melyeket a Vicabamba és Chamba folyók határolnak. A völgy kiimája száraz, a hő­mérséklet állandó és 68 fok körül van. Férfiak 80—90 éves koruk­ban általánosan láthatók, amint a fiatalok mellett ne­héz földmunkát végeznek. Vi­cabamba “szent völgyet” je­lent a Shuara Indiánok nyel­vén, akik már kihaltak és né­hány évszázaddal ezelőtt él­­tak a völgyben. A Viacabamba völgy 20 mérföldnyire délkeletre esik Lója tartomány fővárosától, Lója City-től. A völgyet a külvilággal csak egy egysze­rű, kövezetlen ut köti össze. Mivel a környék minden hijjával van, idegenek ritkán tévednek ide. A kevés közül az egyik, Alberto Kramer, egy amerikai 1955-ben jött ide, egy kis farmházat vásá­rolt magának és itt él. Elmondotta Kramer, hogy mikor ideérkezett, súlyos szívbajban szenvedett. Ez az elmúlt évek alatt teljesen él. tűnt. — Nem tudom, hogy mi teszi ezt, de azt hiszem vala­­mi gyógyító van a levegőben — mondotta az amerikai Kra­mer. KELL A TANÁR MATEMATIKÁBAN LONDON, Anglia — Ang­liának több matematikai diákra van szükség az egye­temeken, de főleg tanárok­ra ebben a szakban, akik ta­ni jak. A Department of Educa­tion and Science, valamint az Institute of Mathematics sürgős beterjesztéseket eszkö­zöltek a kormánynál, azzal a kisérő magyarázattal, ha ezt a hiányt gyorsan nem orvo­solják, ez a technológiai ha­ladást igen károsan fogja be­folyásolni. Amint a beadvány meg­jegyzi: — Mind kevesebb jó matematika tanár, mint ke­vesebb diákot ösztönhöz ar­ra, hogy ezt a szakmát tanul­­iák ki a főiskolákon. A Colorado folyó deltája, felvéve 13,750 láb magasságból. HOGYAN TŰNT EL 95 FÉRFIÖLTÖNY EGY ÁRUHÁZ FOGASAIRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom