Függetlenség, 1969 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1969-06-12 / 24. szám

TfO. OLDAL FÜGGETLENSÉG Thursday, June 12, 1969 Befejeződött a harc, a “Hamburger Hill”-en Délvietnamban. AKIK 100 ÉVE, ÁLLANDÓAN AZ UISÁGOKBAN SZEREPELTEK Száz évvel ezelőtt nagy port vert fel egy eset, melynek hőse volt Daniel Sickles, ügy­véd, new yorki állami képvi­selő, egy szenzációs per fősze­replője, egy amerikai had­test volt parancsnoka, a Me­dal of Honor viselője. U. S. Grant, az Egyesült Ál­lamok akkori elnöke Sicklest nagykövetnek nevezte ki Spa­nyolországiba s kivívta a kine­vezés megerősítését, annak el­lenére, hogy Sickles “előre megfontolt szándékkal” gyil­kosságot követett el. Az áldozat Philip Barton Key szövetségi kerületi les harctéri érdemei azonban a polgárháborúban meggyőz­ték a szenátust a férfi érté­kéről s a második kinevezé­sét tábornokká, jóváhagyta. A nagy kitüntetést Gettys­­burnál szerezte s bár a csa­tában elvesztette egyik lábát, Sickiess ragaszkodott hozzá, hogy visszatérjen aktiv szol­gálatba. Mielőtt a két Caro­lina katonai kormányzója lett az Egyesült Államok nagy­­követségén dolgozott több délamerikai államiban. Mint spanyolországi nagy­követ, le kellett mondania er­ről a pozíciójáról, amire régi A KATONAILAG MENTESÍTETT ZÓNÁBAN ÉSZAK VIETNAM m HATÁRSÉRTÉST KÖVETETT El SAIGON, Délvietnam — Az Egyesült Államok katonai parancsnoksága Délvietnam­ban jelentette, hogy Észaik­­'vietnam több mint 5000 eset­ben megsértette, a demilita­­irizált zónára (katonaságtól mentesített zóna) vonatkozó megállapodásokat, mióta a Johnson volt elnök által el­rendelt teljes bombaszünet érvénybe lépett, 1968 novem­ber 1-én. A demilitarizált zó­na Délvietnam és Északviet­­nam között terül eL Az amerikai parancsnokság szerint ebből a zónából az északvietnamiak állandóan be­lőnek a délvietnami állások­­-t*a s az elmúlt vasárnap egy ilyen belövés nyolc amerikai marine életébe került, a se­besültek száma pedig 24 volt, a legnagyobb számú, mióta az Egyesült Államok leállította Északvietnam bombázást, va­lamivel több, mint 7 hónap óta. — Az északvietnamiak meg­kísérlik, hogy minél több amerikai sebesülést okozza­nak, hogy ezzel otthon Ame­rikában az emberéket tilta­E-dward Cave árverező és keleti művészetek szakértője mutatja a kínai porcellán tányért:, mely New Yorkban 40,000 dollárért kozásra késztessék és hogy igy minél gyorsabban Vissza­vonjuk csapatainkat — mon­dotta az amerikai parancsnok­ság szóvivője. — Ez egy ré­sze a kommunista stratégia egészének. — Az északvietnamiak szin­te őrületes gyorsasággal hal­mozták fel a lőszert és fegy­vert a demilitarizált zónában a bombázás leállítása óta — mondotta. — Sohasem tartót, ták be a megállapodást erre vonatkozólag, már a megálla­podás megkötésekor sem volt ez a szándékuk. A demilita­rizált zónát “szentélynek” tartották saiát maguk számá­ra és állandóan épitik ott erő­dítményeiket. Amerikai hivatalos szemé­lyek kihangsúlyozzák, hogy Északvietnam beleegyezett, hogy katonai akcióktól szaba­don tartsa a demilitarizált zó­nát, a bombázás leállítása fe­jében. Hanoi ezzel szemben azt állítja, hogy ilyen megál­lapodás nem történt és a bőm. baszünet feltétel-nélküli volt. Az Egyesült Államok pa­rancsnoksága egy jelentésé­ben megjelölte, hogy a boTji­­baszünet óta az amerikai hír­szerzők 5044 esetben állapí­tották meg északvietnami ka­tonai akciók végrehajtását a mentesített katonai zónában. Ebből 3273 a demilitarizált zóna délvietnami fél-szekto­rában és 1771 az északvietna­mi fél-szektorban történt. Mindez természetesen leköt amerikai és délvietnami csa­patokat és lehetővé teszi, hogy az északvietnamiak a középső felföldön állandó tá­madásokat intézzenek. Itt a délvietnami marinek íUlflifidt az északvietnamiakkal szemben, akik Dák To-tól dél­nyugatra nagyobb vesztesé­geket okoztak a kommunista ellenségnek aránylag kis veszteséggel a maguk részé­ről. Ugyanitt az elmúlt napok­ban, amerikai “Green Beret” amerikai speciális csoportok által vezetett délvietnami ir­­reguláris csapatok nagyobb veszteségeket szenvedtek, egy 400 főből álló polgári, ir­­reguláris zászlóaljból 18-an elestek, 55-en megsebesültek és 43-an eltűntek. Két ameri­kai “Green Beret” tanácsadó életét veszítette. Ugyanekkor ezen a terüle­ten, amerikai B—52-es bom­bázók kilenc hullámban tá­madtak és mintegy 1600 ton­na robbanóanyagot dobtak az ellenségre. Teresa Sickles, férje szenzációs perének idején ROSSZ HÍREK £S ROSSZ HÍREK WASHINGTON — William P. Rogers külügyminiszter mesélte társaságban, hogy hírközlő titkára, aki minden reggel beszámol neki az éj­szaka érkezett kábelekről a világ minden részéből, soha­sem jelent neki “jó híreket”. — Megkérdeztem tőle, hát nincsenek sohase jó hirek — mondotta a külügyminiszter. — Miniszter ur — mondot­ta a titkár — sajnos soha sincsenek jó hirek, vannak azonban néha rossz hirek, melyekért nem okolhatnak minket. Ilyen például a jelen­tés, hogy Egyiptomban az Aswan Dam (Assuani Gát) léket kapott. ügyész volt District of Co­lumbiában. Sickles-nek oka volt rá, hogy úgy higye, Key, Mrs. Sicklest, a feleségét egy “enkölcstelen afférba” sodor­ta. Sickles a gyilkosság után “ideiglenes őrültséggel” vé­dekezett .először az Egyesült Államok jogi történetében, egy óriási nyilvános perben, melyben sok minden került napvilágra, arról, hogy a ha­lott ügyész nem egy esetiben szegte meg a “házasságtörés­re vonatkozó” törvényeket. Ez 1859-ben történt. Sicklest felmentették és ő ezt azzal tetézte meg, hogy meg­bocsátott a feleségének. Ki­békülésük azonban nem tar­tott soká. Mrs. Sickles állan­dóan őrültségi rohamokat ka­pott s végre is öngyilkossá­got követett el. Két évvel később Sickles felállította az első önkéntes ezredet a Unió hadseregének részére New Yorkban. Sick­les ezredese és parancsnoka volt az ezrednek, amikor a szenátus visszautasította, hogy jóváhagyja Abraham Lincoln elnök által történt kinevezését tábornokká. Sick­barátja Grant elnök kötelez­te 1873-ban, mivel a nagykö­vetség pénzkezelése körül hiányok mutatkoztak. Ezután Sickles kinevezés utján egy poltikai állást ka­pott New Yorkban. 87 éves korában azonban ez alól is fel­mentették “téves pénzkeze­lés” címén és később elha­­gyatottsághan halt meg. Charles Evers, civil rights veze­tőt, megválasztották az 17000 la­kosú Fayette, Miss, polgármes­terének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom