Függetlenség, 1968 (55. évfolyam, 24-52. szám)

1968-12-19 / 51. szám

Thursday, Dec. 19, 1968 ^ÜGGETLKJNSÉÍ: b. OLDAL NEW YORK REPÜLŐTEREIT A VERSENY KOMOLY VESZEDELME FENYEGETI MIAMI RÉSZÉRŐL NEW YORK — A new yorkiak nagy várakozással néznek elébe anak, ki fognak e zökkenni Nagy New York gazdasági tervezőit 10 éves tétlenségükből, hogy végre megépítsék a szinte kritiku­san szükséges uj jet-repülőte­­ret? Lehet, hogy a most Mia­mi felől fenyegető verseny, képes lesz megtenni ezt. Közéleti személyek máris aggályaikat fejezik ki Miami lehetséges vonzóerejéről. Mia­miban egy szuper jet-repülő­­tér helyét vágták ki, 38 négy­­zetmérföldnyi területből, me­lyet eddig csak krokodilok, szarvasok és a Mikkosukee in­dián törzs használtak. Miami uj légi kikötője kétszer ak­kora lesz, mint new yorki Kennedy International Air­port. Giovanni da Verrazano a felfedező és Henry Hudson a kutató ideje óta, New York egy kitűnő, természetes kikö­tő áldásait élvezte, az ugyszól­­\'án amerikai kontinens bejá­ratánál. Ezt logikusan követ­te, az Európából való megér­kezés és odavaló indulás. Tudnunk kell azonban, hogy egy repülőtér nincs bizonyos helyhez, vagy területhez köt­ve. New York három repülő­tere, a Kennedy, a La Guar­dia és Newark, a new jerseyi odalon, meg van terhelve tel­jesítő képességük határáig és még több torlódás, elkerül­hetetlen. Mi lesz, ha majd a jövő évben a 400 személyes óriás jet keres le és felszál­lási helyet New Yorkban? A virágzó New Yi| khoz tar­tozott, hogy mindenkor a re­pülővendégek tartó zkodási helye volt egy két napra — ha tovább is mentek — a ma­ga szállodáival, 5-ik Ave.-i kiarakataival, vendéglőivel, a Broadway-vei és a dolláreső­nek örvendő taxisoff őrökkel. Repülőhatóságok felhívják a figyelmet, hogy a repülő­­forgalom eltérítése fenyeget más városokba. Ezek azt ál­lítják, ha New York nem in­tézkedik; 1970-re el fog veszí­teni évi 16,400 repülést, ami jövedelemben kifejezve 54 millió dollár. A legutóbbi, Miami felől fe­nyegető versenyt a new yor­ki Port Authority ügyvezető igazgatója, Austin Tobin, domborította ki. — Miami mo­dern gondolkodása és csele­kedni vágyása, erőseit külön­bözik a tétlenségtől, mellyel Nagy New York területén a repülővendégeknek szembe kell nézni, kellemetlenségek és várakozások tekintetében — mondotta Tobin. — Mia­­rni-nak azon elhatározása, hogy növelje nemzetközi for­galmát, máris azt eredmé­nyezte. hogy számos kérvény érkezett a Civil Aeronautics Bcard-hoz, Miami és Európa közötti szolgálatra. Tíz évvel ezelőtt a Port Authority javasolta egy ne­gyedik, sőt ötödik repülőtér megépítését. Akkor a legjobb helynek nyilvánították a Nagy Mocsarat Morris me­gyében, N. J.-ben, 30 mér­­földnvire Manhattantól. Miu­tán ezt állottak számára vé­dett területnek nyilvánítot­ták, Nelson Rockefeller kor­mányozó hasonló helyet java­solt Calverton. Long Islan­­don. 70 mérföldre Manhattan közepétől. Ezt a tervet is el­ejtették. Jelenleg 21 lehető helye volna egy uj repülőtérnek, de sokak felfogása szerint egyik sem olyan alkalmas, mint a Nagy Mocsár, vagy Calverton Vannak azonban mérnökök, akik komolyan mérlegelik hogy egy repülőteret építse­nek oszlopokra, cölöpépit­­mény formájában, Long Is­land keskeny öblében. Washingtoni levél A vagyon- és jövedelem-el­titkolásnak valóságos para­dicsoma Svájc, ahol a bankok a betevőknek abszolút titkos­ságot biztosítanak, ezzel sok esetben milliókkal károsítva, többek közt, Amerikát. A képviselőház bankügyi bi­zottságának elnöke, Patman texasi képviselőt, ezért tör­vényt javasolt, amely ameri­kai polgároknak büntetés ter­he alatt titlja, hogy üzleti kapcsolatba lépjenek ilyen ti­­roktartó bankokkal. Az igaz­ságügyminisztériumban úgy vélik, hogy az adócsalást elő­mozdító államokkal valame­lyes megegyezést kellene köt­ni. Svájc mellett a Liechten­stein liliputi fejedelemség az amerikai adócsalók második paradicsoma. Ott egy rovott múltú amerikai részvényeket bocsátott ki és a pénzt, ami azokért befutott, svájci ban­kokban helyezte el. Ez a szél­hámos 20 dollár 80 centet fek­tetett be a vállalkozásba és az négy millió dollár “hasznot” hozott neki. :•! :!e A bányakatasztrófák szo­morú szenzációk az újságok­ban, minden évben több száz áldozatot szednek Ameriká­ban, De tudni kell, hogy több ezer bányásznak időelötti ha­lálát nem a robbanások, ha­nem a “fekete tüdő” okozza. Így hívják a bányászok tüde­jének szénpor-okozta eldugu­lását. ami halálos végű lehet. A bányákban mennyi a meg­engedhető, illetőleg eltűrhető szénpormennyiség ? Minden nagyobb széntermelő állam­ban van erre előírás, egyedül Amerikában nincsen. Itt 16 éven át foglalkoztak a problé­mává! és az egészségügyi mi­nisztérium most végre java­solja a kongresszusnak, hogy törvényben jelölje meg a meg­engedhető szénpor mennyisé­get. t'fi :Jt * Nixon 80,000 levelet kül­dött szét az ország minden ré­szébe olyanok címére, akik fel­tehetőleg fel tudnak kutatni az uj adminisztráció számára megfelelő személyeket. A le­velek Nixon nyomtatott “alá­írásával” vannak ellátva. És minden levélhez mellékelve van egy felbélyegzett válasz­­boríték, ami azért érdemel említést, mert a megválasz­tott elnököt a portómentesség illeti meg. Ezzel a mentesség­gel azonban Nixon nem él, ta­lán azért, mert november 5 és január 20 közti kiadásaira 357,000 dollárt szavazott meg a kongresszus. * -•* Adóügyekben két nagy név van: Nixon és Mills. A hol­napi elnök és a képviselőhöz adóügyi bizottságának vete­rán elnöke közt kompromisz­­szum van készülőben: Mills hozzájárul az ideiglenes 10 százalékos jövedelmi pótadc megújításához 1970 junius 30- ig, ha Nixon az üzleti vállalko­zásoknak adókedvezményeket ad azzal a céllal, hogy előse­gítsék munkanélküliek kikép­zését és foglalkoztatását. Az ideiglenes adó állandósítása évi 7 billió dollár terhet róna az adófizetőkre és 3 és fél bil­lió dollárral terhelné meg a vállalatokat. Viszont a válla­latoknak nyújtandó adóked­vezmények 5 billió dollárt ten­nének ki. ❖ * * Nixon három fő problémá­ja lesz: Vietnam, arab-izráeli (szovjet-amerikai) háború veszélye, Nvugat-Európa gaz­dasági bajai. A szovjet táma­dó háborúra készíti fel az ara­bokat; kérdés: beavatkozik-e ha az iráeliek újra győznek? I Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet | | kíván üzletfeleinek és a magyarságnak a | i CSÍPŐ TRAVEL BUREAU jj ;i 303 Maple Street, Perth Amboy, N.J. I Telefon: 826-3561 | á Csípő Lajos, az amerikai magyarság által jól ismert utazási, § | pénzküldési és biztosítási szakember, aki több mint 60 éve 3 .« alapította Perth Amboyban irodáját, amelynek megbízhatósága g | országosan ismert. Mellette (jobbfelől) fia, Arnold, valamint § | veje John Calhoun (balfelöl) a jónevü Csípő Iroda kitűnő Ji I vezetői, akik valamennyien gyakorlott szakemberei minden- ő a féle utazási ügynek, biztosítási és más hasonló kérdéseknek.. 1^ Aki a Csípő Irodához fordul bármilyen ügyben, biztos lehet « « abban, hogy ügyét gyorsan és hozzáértéssel fogják elintézni. & | i | Amidőn a Csípő Iroda fenti ünnepi üzenetét és jókívánságait <4 | készséggel közreadjuk, egyben felhívjuk olvasóink figyelmét « ^ arra is, hogy Perth Amboy-i lapunk, a Hiradó már hosszú SS fa évek óta itt kapott “szállást”, ebben az irodában s lapunk fi fi ügyeit, előfizetések továbbítását, stb. teljesen díjtalanul intézi ä « nekünk ez az iroda, tisztán a magyarság iránti tiszteletből és js •i a magyarsághoz ragaszkodástól indíttatva. Ez is azt bizonyítja, $ | hogy aki Csípő Lajoshoz, illetve a Csipó Irodához fordul bár- « | milyen ügyben, lelkiismeretes, becsületes kiszolgálást kap. ä % Ügyét nem halasztják el holnapra, vagy holnapútánra, hanem 8 | azonnal elintézik s legyen az bármilyen iroda, bármilyen ma- 5 « gas titulussai rendelkező személy, a legjobb ajánlólevél az, ha w '), azt mondhatjuk rá, amit a Csípő Irodára mondhatunk: pon- f­­| tosan és azonnal intézi ügyeinket! Hálával és köszönettel tar- w « főzünk a Csipó Irodának azért, hogy Híradónkat befogadta S' Ä irodájába s két évi távoliét után visszafogadott oda. Tartsa fi I meg a jó Isten még sokáig közöttünk ezt a derék jó magyar » « embert, erőben, egészségben, mindnyájunk igaz örömére! ígér- sS í jük, hogy 100-ik születésnapján egy egész lapszámot fogunk § ^ neki és élettörténetének szentelni! — (Szerk.) yj Vesztett háború Izráelnek tel­jes megsemmisülést jelente­ne, amit Amerika nem enged­het meg. * * * A repülőgép mecha­nikusok uniója 40 százalékig menő fizetésemeléseket köve­tel. Egyenkint fog a repülő­­társaságok ellen sztájkot el­­rnedelni, hogy elkerülje a TatfH-atlrye aló;aa-git Taft-Hartley törvény alkal­mazását. * * * A. hadvézetőség attól tart. hogy a Nyugat-Németország­­man tárolt több mint 7000 amerika atombomba őrzési helyét kémek elárulták az oroszoknak. Mao békiilni akar? ■ MOSZKVA — A moszkvai ■ádióállomás közölte: Mao Tse-tüing, vörös Kina diktá­tora, Lin Piao, honvédelmi észébe küldötte. Lin Piao azt i feladatot kapta, hogy “bé­­dtse” meg Mao politikai el­­enfeleit és készítse elő a dél­­íyugati területek kom mim is-1 óinak részvételét a Kínai kommunista Pórt közelgő kongresszusára. Modern hálóruha

Next

/
Oldalképek
Tartalom